Ritka pillanatok részesei vagyunk, a Föld lakosságának kevesebb mint 20%-át kitevõ, úgynevezett modern társadalmak egyedei, akiknek ajtaján kopogtat a 21. század információalapú e-társadalmának virtuális, vagy éppen túlságosan valóságos "szelleme". Ritka pillanat ez, hiszen az evolúció tíz … százezer … millió éves folyamában egy új emberfajta (tán csak mutáció?), az e-mber kialakulásának lehetünk tanúi, esetleg részesei.

Az elektronizáció cérnaszálán függõ homo-sapiens az e-mber (ejtsd: ímber), aki az élõvilág legkiszolgáltatottabb, legsebezhetõbb fajává küzdi le magát a táplálkozási lánc csúcsáról, miközben folyamatosan fejlõdésrõl beszél.
A globális e-társadalom tehát az e-lit (azaz információbirtokos) és a marionett bábuként kiszolgáltatott e-mberek tömegének kasztjára bomlik, amely tulajdonképpen megfelel a 2000 évvel ezelõtti rabszolgatartó társadalom modern formájának.

Alan Turing róla elnevezett Turing-tesztben megfogalmazott gondolatmenete látnoki volt, ugyanis tökéletesen illeszkedik az információalapú társadalom globális kommunikációs hálózataira. Hiszen a kommunikációs hálózat minden felhasználója valóban egy monitor elõtt ül és kérdéseket tesz fel. A monitoron megjelenõ válaszok tartalmából azonban, ha egyre több órán át böngésszük, sem dönthetõ el biztonságosan a válaszoló személye,
így annak valódi, vagy virtuális volta sem!
A válaszoló személyének, azaz az információ forrásának bizonytalansága felveti az általa képviselt információk valódiságának, a virtuális információknak a problematikáját.
Ez az információalapú társadalom kulcskérdése: a GLOBÁLIS TITOK.

Ugyanakkor a 21. század globális társadalmi fejlõdésének deklarált célja, a tudásalapú társadalom,
amely csak biztonságos ismeretekre, azaz a tudás biztonságára épülhet!
Különösen éles a probléma, ha figyelembe vesszük, hogy ma már a világháló, az elektronikus és digitális információtárolás és továbbítás különbözõ eszközei egy "mindentudó elektronikus kommunikátorrá"
olvadnak össze, amely szinte láthatatlanul vezérli, irányítja életünket.
A társadalom alapvetõ mûködési formájává válik a tömeges titkosítás és egyéni biztonság paradoxon.

 

Tartalomjegyzék

E l õ s z ó, amelyben fény derül arra, hogy az e-mber az e-társadalom epszilonja

1. A titok relativitása, avagy mi a mély titok ?

2. Két gondolkodási modell: "Találd meg!" - "Találd ki!" (rejtés és rejtjelzés)

3. Az információbiztonság titka a redundancia
3.1. C.E. Shannon a modern információelmélet atyja
3.2. Redundancia az információelméletben
3.3. Redundancia a kommunikációban

4. A rejtjelzés és rejtjelfejtés forradalma: gépesítés a 20. században
4.1. Rejtjelzõ kerék
4.2. Rejtjelzõ henger
4.3. Rejtjelzõ gép

5. A számítástechnika gyökerei a rejtjelfejtésben fogantak
5.1. Összekapcsolt korongokból számológép
5.2. A gépi rejtjelfejtés kezdete
5.3. Az Enigma megfejtése, avagy a modern számítástechnika születésének titka
5.4. Vissza Leibnizhez, akit megbabonázott a 2-es számrendszer
5.5. Mégis Neumann-elvû napjaink számítógépe?

6. Tömeges információ + globális kommunikációs hálózat = globális e-társadalom
6.1. Valóban információt termel az informácóipar?
6.2. Információrobbanás az információs társadalom kezdete?
6.3. Globális társadalom paradoxon
6.4. Biztonságos információs társadalom paradoxon
6.5. A klasszikus és a globális kommunikáció modellje

7. Turing-teszt az e-társadalom napi gyakorlata (Valódi vagy mesterséges információ?)
7.1. A Turing-teszt
7.2. A Turing-teszt és az e-kommunikáció
7.3. A zero-knowledge proof ("elõismeretek nélküli bizonyítás")
7.4. A sakknagymester probléma
7.5. Az átlagéletkor probléma
7.6. A 21. század új kérdése: Valós vagy virtuális információ?
7.7. Turing szemléltetõ példája
7.8. A Turing-teszt e-gyakorlata
7.9. PÉLDÁK a már alakuló virtuális "valóságra"

8. Tömeges titkosítás és egyéni biztonság (A dokumentumvédelem problémái és új módszerei)
8.1. Személyhez kötött és tömeges dokumentumok
8.2. Biometrikus azonosítás, avagy a szeméy egyedisége és a dokumentum személyessége
8.2.1. Néhány szó a biometriáról
8.2.2. A legelterjedtebb biometrikus technológiák
8.2.3. Adatvédelmi aggályok
8.2.4. A biometrikus azonosító mint adat
8.3. Digitális aláírás, avagy a dokumentum tartalmának és tulajdonosának hitelessége
8.3.1. Elektronikus aláírás
8.3.2. Digitális aláírás
8.4. Digitális ujjlenyomat, avagy a dokumentumvédelem periódusos rendszere
8.4.1. A hiányzó láncszem a digitális ujjlenyomat
8.4.2. Dokumentumok azonosítása kriptológiai úton

9. Az Internet, avagy a globális hálózatok biztonságáról
9.1. Az Internet kialakulásából fakadó gyengeségek
9.2. A tûzfalak biztonsága
9.3. Az elektronikus kereskedelem biztonsága
9.4. Banki alkalmazások biztonsága
9.5. Adatbankok hitelessége és biztonsága
9.6. A mágnes-, illetve memóriakártyák biztonsága
9.7. A memóriakártya a biztonságos hozzáférés-védelem eszköze
9.8. A digitális pénz
9.9. A hozzáférés-védelem új módszerei

10. A NAGY TESTVÉR valósággá válik, avagy nyílt globalizáció ellen rejtett háború
10.1. George Orwell irodalmi utópiája: 1984
10.2. Newspeak azaz Újbeszél nyelv
10.3. Újbeszél az e-kommunikációban
10.4. NAGY TESTVÉR az e-társadalomban ECHELON-ná vált
10.5. Valóban mindent "lát" és "hall" a NAGY TESTVÉR?
10.6. NAGY TESTVÉR a tengerek mélyén
10.7. NAGY TESTVÉR az interneten
10.8. A STOA jelentések leleplezték az 50 éves NAGY TESTVÉR-t
10.9. A "húsevõ" NAGY TESTVÉR
10.10. Polgári szabadságjogok, vagy "terrorizmus elleni küzdelem"?
10.11. NAGY TESTVÉR a 21. században, avagy a biztonság "visszalõ"
10.12. A GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR "beporozza a világot"
10.13. Leon Theremin alias Lev Szergejevics Tyermen (1896-1993)
10.14. Sir Robert Alexander Watson-Watt (1892-1973)
10.15. RFID az 1960-as évektõl napjainkig
10.16. Néhány lehetséges RFID alkalmazás
10.17. Porszem nagyságú RFID chipek
10.18. RFID a NAGY TESTVÉR szolgálatában
10.19. ZÁRSZÓ, ami nem mondható el újbeszélül

11. ZÁRSZÓ UTÁN
Meg kéne állni egy percre és elgondolkodni!
"Lilatehén effektus" vagy INFOSANCE a 21. század jövõje?

IRODALOMJEGYZÉK