Hosszú évek óta foglalkozom a titkosítás (kriptográfia), és titokfejtés (kriptológia) történe- tével, elméletével és alkalmazásaival. Kutatásaim során sok esetben találkoztam olyan szer-zõkkel és szépirodalmi alkotásaikkal, akik komoly, vagy játékosabb formában, de mesteri módon alkalmazták koruk titkosítási ismereteit. Ennek ellenére, szinte kivétel nélkül, minden esetben elmondható, hogy a kriptográfiatörténet nem tartja számon õket. Pedig hatásuk a titkosítás és titokfejtés népszerûsítésében jóval nagyobb, mint a hivatásosoké. Ez talán éppen annak köszönhetõ, hogy a legkomolyabb kriptográfiai módszereket is könnyen emészthetõ, irodalmian izgalmas stílusban, szinte észrevétlen szórakozásként szivárogtatják be az olvasók agysejtjeibe. Pedig a titkosítás különbözõ ágazatait a közvélekedés nagyon komoly diszciplínáknak tartja, és a kívülállók többsége meg van gyõzõdve arról, hogy eme rendkívül bonyolult, különleges eszközöket igénylõ tevékenységek kifejezetten a titkosszolgálatok és a titkos ügynökök kiváltságai. De hiszen sokszor éppen a mindenki által ismerhetõ természetbõl, vagy a leghétköznapibb gyakorlatból lesik el e misztikus tudományok a módszereiket. Talán ez az oka, hogy jelentõs írók, költõk oly ösztönös természetességgel alkalmazták, hogy még a gyermekmesékben sem tûnik komolyan tudományosnak Lewis Carrol tükör írása, vagy éppen a Malacka házánál lengedezõ táblán található felirat, hogy TILOSAZ Á…, amely egyébként Malacka szerint "az õ nagyapjának a neve, és évek óta egyben az õ családi nevük".

Az angol nyelvû könyvpiacon több nagy sikerû könyv és tanulmány foglalkozik az iroda-lomban fellelhetõ rejtjelek témájával. Jelen kötet így hiánypótló mûként, elõször a magyar könyvkiadás történetében, válogatást szeretne átnyújtani a világirodalomban észrevétlenül megbúvó és általában meg sem nevezett, vagy éppen titkosírásként emlegetett, mégis mint látni fogjuk, a kriptográfiában is használatos módszerekbõl, illetve a mûvek és szerzõik titkosítással kapcsolatban feltárt és máig feltáratlan rejTényeibõl.

A rejTények kifejezés a jelen szerzõ által alkotott mozaikszó, amely a rejtélyek és tények sokszor egyszerre jelenlévõ összeolvadásából származik. Így járhatja be az olvasó a mesék világától, az ifjúsági regényeken át, a felnõtteknek szóló novellák és regényekig, könnyed, szórakoztató stílusban, a történelem során véresen komoly titkosítás világát. Úgy gondo- lom, hogy a sok évi kutatómunkával összegyûjtött, több ezer oldalnyi forrásanyag,
kriptográfus szemmel átszûrt változatát át kell nyújtanom az olvasóknak.

A kötet megírásában nagy könnyebbséget jelent, hogy az élvezhetõ tartalmat szinte garan-tálják azok az író és költõ óriások (lásd az alábbi Tartalomjegyzéket), akik e válogatás forrásanyagát képezik. Ugyanakkor éppen ez jelenti az egyik legnagyobb nehézséget,
mivel õk szabják meg a szöveg élvezhetõ közreadásának igen magas szintjét is.

Feldolgozták már a szépirodalmi alkotásokat a történetírás, a nyelvészet, sõt a pszichológia nézõpontjából is. Készséggel elismerem, hogy jelen megközelítésem különös, furcsa, sõt szokatlan: szépirodalom és kriptográfia?
De mit tegyek, ha Bagolynál is "A kopogtató alatt a következõ felírás volt olvasható:
KRM KPGTTN H ZT KRJ HGY KNYSSK. A csengõ alatt másik felírás ékeskedett:
H NM KRJ HGY KNYSSK KRTK CSNGTN", amely magánhangzó nélküli szövegkódolás, a betûk bizonyos átcsoportosításával kombinálva,
éppen a középkori titkosítás egyik kulcs mozzanata volt.

Jelen szerzõ ehhez már csak annyit tehet hozzá, hogy
J SZRKZST KVNK KNYV LVSSHZ!

Tartalomjegyzék

Elõszó ……………………………………………………………………………………….. 4

Elõmese … a titokról ……………………………………………..………………………... 6

Mese-csoda-titok azaz "mecsoti" …………………………………………………..……... 11

Állatmesék titokban ...........……………………………...…….……………………..…… 12

Jonathan Swift (1667-1745)
"Gyalázó makimajom", avagy mesébe rejtett társadalmi szatíra …........…......…………. 19

Grimm testvérek és Andersen meséi
avagy A népmesévé vált mûmesék ……………………………..……………...…………... 28

Lewis Carroll (1832-1898)
Egy gyermeklelkû matematikus mesékbe rejtett titkai …………...………………………. 32

Németh László tanárának eddig ismeretlen levele,
avagy James Russell Lowell költeménye Kossuthról …………….......………......………... 45

Alan Alexander Milne (1882-1956)
A "rejtész", avagy rejtjelek a Micimackóban ……………………..……………………... 50

Harry Potter
Roxfort 400 éves valósággyökerei …………………………………………..…………… 61

A "mecsoti" örökletes anyaga a mese ………………...…………..…..……………….. 68

A Káma Szutra nem csupán az érzéki titkok felfedezésének kézikönyve! …..…..……. 71

Dante Alighieri (1265-1321)
avagy rejtjelzés az Isteni Színjátékban …………………………………….…………….. 78

A Canterbury mesék rejtélye,
avagy egy tanárember élete a kulcs? ………………………………………..…….……… 81

Balassi Bálint (1554-1594)
avagy levelek és versek saját titkosírással ………………………………………...…..…. 85

Rejtett írás Shakespeare drámáiban,
avagy Ki írta a Shakespeare szövegeket? ……………………………………..…..……... 87

A Biblia rejtjeles fedõszöveg?
avagy Vannak-e a Szentírásba rejtett jóslatok? ………………………….……….....…... 96

Edgar Allan Poe (1809-1849)
A kincskeresõ kalandtörténetek megteremtõje,
avagy titokfejtés irodalmi stílusban ……………………………………………......….. 108

Jules Verne (1828-1905)
avagy a 19. századi kriptológia regényekbe öntve ……………….……………....……. 116

Gárdonyi Géza (1863-1922)
Titkosírásos feljegyzések, avagy
"Ami ebben a fiókban van, teljesen tûzbevetendõ." ………………………..…..…….. 147

Fölnõtt "mecsoti"
avagy A detektívregény mint titok-mese …....………..…………….…...……..………. 161

Záró (nem mese)… a titokról
George Orwell (1903-1950)
avagy a Nagy Testvér kora? .. …..…………………..…………….…...……..………. 179

Irodalomjegyzék ……………………………………..…………….………....………. 187

Névmutató ……….........……………………………..…………….………....………. 190

Tárgymutató …......…………………………………..…………….………....………. 194