Rémes az óceán, ... a hajó majd elmerül,
amikor
vihar jõ,
az
ALBATROSZ felrepül.
Úgy
hívják õt, hogy viharmadár,
arra
jár sokszor, hol hajó se jár.
|
Elhiheted
milyen bátor,
az
épp fogú ALIGÁTOR
,
de ha éppen alszik õ,
akkor
sem túl megnyerõ.
|
Tükörbe
néz a bús, öreg AMÕBA.
"Alaktalan vagyok , rám fér a diéta!"
|
"Egész
nap csak vizet iszom" -kesereg
az AMÕBA.
"Átlátszó lettem már,
mégsem
járok ivóba!"
|
|
"Bár
nem vagyok mérges",
szól
az ANAKONDA ,
"Nem bízok mégse a kétes alakokba' ."
|
A
muzikális ANGOLNA ,
állandóan hangolna.
|
Félénk
ám az ANGOLNA,
ha
a parton van dolga.
|
|
A
hegyesszarvú ANTILOPnak
bársonyos
a bõre,
távol Afrikától, tán cipõ lesz belõle?
|
|
|
BAGOLY
úr az erdõ bölcse.
Feje forog körbe-körbe,
míg
mozdulatlan üldögél,
kuvikol
csak , ... nem beszél.
|
Verébszerû
madárka,
billegett a határba.
De
tudja-e az illemet õ,
mint
BARÁZDABILLEGETÕ ?
|
Lubickol
a kicsi BÁLNA ,
egész óceán a kádja.
|
A
BÁRÁNY még csak ifjú
JUH, 
Kis
Herceg is Földre érve,
rajzoljon
egy apró BÁRÁNYT!
|
Létrán
mászik fel a BÉKA,
vajon
mi az indítéka?
|
"Fiatalon
felmásztam a létrán néha",
esõ elõtt így brekeg az öreg BÉKA
.
|
Éhes
a tóparton az egyszerû BÉKA ,
ha
beosztja az algát, lesz-e maradéka?
|
|
|
A
jólmegtermett BIKÁ-nak,
TEHÉN
az arája.
Ha sok tejet ad majd,
tán lesz pénzük lakásra.
|
Joggal
felbõszül minden békés BIKA,
ha
hátából már kiáll temérdek
sok pika.
|
A
BINTURONG
egy NYESTMEDVE,
ha szárnya lenne repkedne,
de az nincs, így olyan MACSKA,
akinek van fogófarka.
|
A
JUH neve néha BIRKA
,
gyapjáért vajon ki nyírja?
|
Sok-sok
ember olyan mint a BIRKA
,
csak magában béget,
s nem szól, ha a vezér ki nyírja!
|

A kolompos után baktat a sok ember,
csak bégetnek bután BIRKA türelemmel.
|
|
Igen
feltünõ e bóbitás madár,
BÍBICnek hívják, s büszke
rá ma már.
|
MORMOTAféle
az
egyszerû BOBAK ,
rágcsálgat
mindig, hogy kopjanak a fogak .
|
Örökifjú
õ, ... nem látszik a kora,
mégse nyakbavaló ez az öreg BOA .
|
SUSZTERBOGÁR
álnéven jár ma,
az
ölelkezõ BODOBÁCS
meg párja.
|
Énekel
a BOLHA ím: "Rosszul mennek dolgaim."
Választ nem vár, ... így az élet,
csípõs BOLHAszenvedély
lett.
|
Ugrás
közben szól a BOLHA : 
"Kérem!
Talán nyugton volna!"
Kiszemelte áldozatát, s suttog halkan:
"Csípem
magát".
|
Kopár
a táj, nincs semmi forgalom.
Erre még busz se jár,
hisz ez egy BORZ alom.
|
|
A
BÖLÖMBIKA hogyha rálel tintára,
leírja-e,
hogy nem hasonlít BIKÁRA?
|
Hány
lába van a BÖLÖMBIKÁnak?
Éppen annyi, mint más rendes madárnak.
|
Tojásait
földre rakja,
a
tarkatollú BÚBOSBANKA.
|
|
Tenger
mélyén él a CÁPA ,
nem jut soha zsákutcába,
mert élesen lát két szeme
(nem evett már két hete).
S ím a szegény áldozat, kit a CÁPA
rágogat,
nem estétõl reggelig, csak míg gyomra megtelik.
|
Tejecskére
CICA vár,
vagy
talán megitta már?
Azért
ilyen tejfehér,
mint
egy pöttöm kisEGÉR?
|
A
CICKÁNY kicsinyek elhagyják a fészküket,
sétálni
menni maga az õrület.
CICKÁNY
mama persze segít a gondon,
a
CICKÁNYvonat élén õ lesz majd a mozdony.
|
CINKE
õ, vagy CINEGE ?
Télen
dalol, hiszed-e?
|
A
COBOLY olyan
MENYÉT fajta,
menyétszerû
apja, anyja.
|
|
Míly
nagy CSACSI, s feje üres,
ráadásul szamárfüles!
|
Csodálatos
CSALOGÁNY ,
hangja
oly szép adomány.
|
Sok
báb kikel májusban,
CSEREBOGÁR
státuszban.
|
|
|
|
Csigaházban
csigalépcsõ visz az emeletre.
De hogy megy fel a CSIGA, aki építette?
|
Csigalépcsõn
jár a CSIGA,
észreveszi õt a fia.
"Kérlek vigyázz édesapám
a csigaházad homlokzatán!"
Elgondolkodik
a gyermek:
"Mi értelme lehet ennek?
Hogy lehet, hogy csigalépcsõn járva,
nem hiányzik apjának a lába?"
|
Lakásínség
van a CSIGA-világba',
a csiga-tanácsnak sincs üres csigaháza.
Nem sokat töprengett a csiga-maffia,
azóta van oly sok háznélküli csiga?
|
Ha
sürgõs a dolga, sietne a CSIGA .
Cipõ nélkül megy el,
mert
nincs neki zoknija.
|
Lassan
lépeget a CSIGA,
mindjárt kész lesz a vacsora.
De hisz háza a hátán,
abban ül a salátán.
|
A
meztelen CSIGÁN elkelne egy kabát,
ha már elvesztette háza összes falát.
|
A
megtermett LÓnak is CSIKÓ a
gyermeke,
lehet a LÓnak bármilyen termete.
|
A
CSIKÓHAL miért csendes,
miért nem nyerít soha?
Egyszerû
a válasz:
az óceán mélyén van az otthona.
|
Indán
csüng a CSIMPÁNZ,
fáról-fára ingáz,
Meg-megáll egy fa tövén,
bolházkodva kicsinyén.
|
A
CSINCSILLA
NYÚL
vagy MACSKA?
Értékes
a bunda rajta?
|
A
CSIRKE , ha jólértesült,
nem lesz õ majd csirkesült.
|
CSÓTÁCSÓTÁNY
nyöszörög a radiátor tövén,
nem is öreg még, de bogaras szegény.
|
Azért
tátog-e a CSUKA,
mert
a feje üres, buta?
Lehet,
esze nincsen másra,
csak az éles harapásra.
|
A CSUKÁR
olyan TYÚK-szerû.
Vajon õ is tyúkeszû?
|
|
|
DARÁZS
úrnak
fegyvere a fullánkja,
de ha megszúr, beledöglik hullára.
|

Méltósággal
áll ott DARU módra,
kalpag tetejébe', a büszke DARU tolla.
|
A
DELFIN nem hal,
csupán
óriás vízben él,
játszadozik
ultrahanggal,
de
embernyelven nem beszél.
|
|
|
|
DENEVÉR
úr hallhatatlan,
elvegyült az ultrahangban.
|
Szól
az öreg DENEVÉR :
"Elszállunk a gyerekér' ?
Azt
hiszem, az régi hiba,
hogy
nem hallják õt az oviba."
|
A
DISZKOSZHAL oly kerek, lapos,
nem hasonlít golyóra,
Ezer
színben játszik messze,
az
Amazonas folyóba'.
|
Szól
a DONGÓ , figyeljetek ,
acélkék potrohú legyek !
Mert
ha csend van, ... délidõ,
zümmögésem
szédítõ.
|
Az
egypupú DROMEDÁR
a sivatagban mire
vár?
|
|
|
EGÉR
úr népes családdal egy nagylyuku sajtba
költözött.
Tekintélyes környéken állt a sajt,
a pár napos szendviccsen barnuló szalámi fölött.
Sárga színével -kívül, s belül- a
környék sajtjai között szépen elvegyül.
Bár a nyári
hõben kissé ellepte a zöldes penész,
egérék büszkesége volt, így is
ez az egész.
Ha vendégségbe jött, más sajtokból, egy-egy
egércsalád,
megcsodálták e nagylyuku sajt összes lyukas falát.
De örömük
e sajtban nem sokáig tartott,
hisz ma már mindenki tudja, hogy az egerek utálják
a sajtot!
|
Az
EGÉRnek talán barátja
a macska?
Ha nem így van, ... majd egyszer agyoncsapja.
|
Tejet
fõzne este a gondos EGÉRné,
ha nem jár arra MACSKA,
lehet,
hogy megérné.
|
EGÉR
szól az ELEFÁNTnak:
"Olyan nagy vagy, hogy nem látlak!
Lépjünk
egyszerre! Mondhatnám együtt!"
És mondá az ELEFÁNT:
"Az önbizalmam meggyütt."
|
Mérges
lett az EGÉR , mert a kamra polcán,
a sajt bizony már régen mérgezett volt ám.
|
Nyári
nagy melegben lengõ fülekkel táncol,
és közben hosszú ormány lóg az ELEFÁNTból.
|
Ha
minden ELEFÁNT porcelánból
volna,
észre sem vennéd a porcelánboltba'.
|
EMUéknál
még eleven azon hit,
hogy
az EMU csak a STRUCCra hasonlít.
|
|
Mit
eszik a FAJD ha
éhes?
Bogyót, rügyet, levelet.
Ám, ha dürgése van éppen,
siket lesz egy keveset.
|
Fatörzsén
megállva dolgozik a FAKOPÁNCS ,
ha bogarat talál, ... akkor kissé arrogáns.
|
Zord
idõk járnak a FARKAStanyán.
Nincs mese.
Már nagymama sem jár arra talán.
|
FÁCÁNnénak
is szebb lenne a tolla,
hogyha nem tyúk , hanem kakas volna.
|
|
|
|
Minden
FOGOLY oly szabadon repdes,
de ha jõ a vadász, ... az lesz majd a tettes. |
A
FOGOLY olyan TYÚKszerû,
vajon õ is tyúkeszû?
|
Õsi
szokás, ... és azóta,
halat
eszik minden FÓKA .
Hason
csúszva döcög õ,
s
bajusza is megnyerõ.
|
A
CSALOGÁNY egy FÜLEMÜLE,
hogyha
dalol, ágon ül-e?
|
|
Lényegében
GALAMB lenne,
ha búgna csak , nem énekelne!
|
Egy
GALAMBpár totyog az úton,
nézik egymást szürkén, búgón.
|
|
|
Akvárium
falán alga,
GARNÉLARÁK
mind felfalja,
De
az olaj forr a gázon,
hagyma
pirul RÁKra várón.
|
A
GEKKÓ olyan
GYÍKféle fajta,
színét ha kell változtatja.
Mégse KAMÉLEON õ,
így hát az se meglepõ,
hogy ijedtében felmegy falra,
vagy farka nélkül elszaladna.
|
A
GEPÁRD a leggyorsabb állat,
áldozata meg nem állhat.
De
ha gyorsan el nem kapja,
a
kergetést õ abbahagyja.
|
A
szürke GALAMB, ha kiáll az esõre,
rozsdás
lesz a tolla,
s
GERLE lesz belõle.
|
Nádas
mélyén GÉM halászik,
nehogy
kifogjon rajta a másik.
|
A
kövér GILISZTA
bánatosan
megy a partra.
Feláldozná õ magát, ... de fogyózik
a bajszos HARCSA.
|
Hányat
üt az óra?
Megjött-e a GÓLYA?
Hallom
már a kelepet,
...
vajon hozott gyereket?
|
Dolgozik
a GÓLYA eleget,
házhozszállít sok-sok gyereket!
|
GÓLYA
így szól :
"kelep-kelep,
talán egyszer énekelek?!"
|
Mérgelõdik
ám a GÓLYA ,
hogyha nincsen elég pólya.
|
"Féllábon
is kibírom" - így szól a GÓLYA.
"Míg megépül a pózna tetején a fészkem.
Beköltözhetek remélem,
és a kicsinyek még nem
repülnek ki egészen!"
|
|
|
|
A
GORILLA az õserdõben sétálgat
és eszeget,
mindenféle gyümölcsöt, meg faágakról
levelet.
Hogy is lett õ óriás MAJOM,
súlya több mint száz kiló?
Emberszabású a teste, így ha mérges, félni
jó!
|
A
GÖDÉNYnek másképpen
PELIKÁN a neve,
csõrében rengeteg halnak van még helye.
|
Mértéktelen
iszik az öreg GÖDÉNY,
csõre akkora, mint egy óriás edény.
|
|
|
|
Valami
bûzlik!
(Özvegy
GÖRÉNYné
magában
merengi),
midõn vágyait az átható görényszag
lágyan belengi.
De nem sokáig lehetett GÖRÉNYné
meghitten
meghatott,
mert ez illat a lakásban mindent állatin áthatott.
|
GÖRÉNY
úr kérdi nejét: 
"Asszony!
Máma mi az ebéd?"
Ám válasz rá nem érkezik. Szagtalanul éhezik
,
öreg GÖRÉNY egymagába'
(szagos
víz a régi álma).
De honnan kerülne ide,
vágyát ölni kölnibe?!
|
|
Sekély
vizekben lépeget a GULIPÁN ,
rovarokat
enni neki nem nagy buli már.
|
|
|
A
jó öreg GYÍKatya farkára
léptek.
Otthagyta hát, mondván:
|
Majdnem
vége lett a GYÍK mesének,
midõn
otthagyta a farkát végleg,
s
a helyén maradt egy végtelen ûr.
"Szeretsz
még?" kérdi a párja,
s
a válasz csak ennyi: "Végtelenül."
|
|
GYURGYALAG
a méhészmadár,
csuda tarkán méhekre vár.
|
Az
ifjú HALnak
vajon
mi lehet a gondja?
Tudja, hogy kétszer nem léphet azonos folyóba!
|
A
HANGYA család óriási
bolyban él, 
mindenki dolgos, senki sem henyél.
A hangyaboly másnéven HANGYA lakás,
a kiutalásról dönt a hangya tanács.
Vajon ha az EMBER lenne a HANGYA mása,
lenne-e a családnak bérlakása?
|
Szóhoz
se jut az eltaposott HANGYA.
Ennyit
gondol csupán:
"Az élet kalangya."
|
TÜCSÖK
mondja:
"Egész
nyáron csak neked zenéltem."
Így szól a HANGYA :
"Még
jó, hogy megértem!"
|
Vagyont
gyûjtött nyáron a szorgalmas HANGYA
.
Van temérdek morzsája, meg értékes magja.
De
eljött a tél, ... az év a végét járja,
a szorgalmas hangyának felkopik az álla,
mert amit gyûjtött, ... a morzsája, magja,
bevallásra kerül az Adóhivatalba.
|
Van
fiatal, meg öreg HARCSA ,
de mindegyiknek hosszú bajsza.
|
HARKÁLY
úr a fák doktora,
vajon
õ a FAKOPÁNCS rokona?
|

Hangosan koppan a HARKÁLY csõre
a fán.
Kopácsolásától hangos az erdõ nap-napután.
|
|

"Nem
fázol drágám e lenge ingbe?" -kérdi
párja,
s drága szõrmét ad a HERMELINRE.
|
Keservesen
sírdogál a csenevész HERNYÓ
,
mert nem szeret õ enni, s attól ilyen girnyó.
|

HÉJA
úr
a kis HÉJÁT vadászni tanítja,
a tojó ül a fészkén, vagy éppen javítja?
|

Bátran kimondom: "Csak a gyümölcsnek van héja."
... hacsak,
észre nem veszem, hogy a HÉJA néha
lecsap!
|
Azt
hiszem a HIÚZ
ha
felébred majd lenyúz!
|
Farönköt
rágcsál a HÓD nagyon,
míg gátat épít a partfalon.
|
Vezetési
módozat,
amikor egy HÓD tolat.
|
Fekete
a HOLLÓ tolla,
gyûrûjét
csõrében hordja?
|
HOMÁR
ül a forró vízben,
vörösödik
minden ízben.
|
Tele
pofával a HÖRCSÖG,
csak gyûjtöget, de nem szörcsög.
|
A
HÕSCINCÉRnek hõs a párja,
és
ízes mindkét antennája.
|
|
|
|
A
JAGUÁR hogyha éhes,
nagyobb
kezdõsebességes!?
|
JAK
bikára bõg a tehén,
|
(szarvasné
is büszke érte),
|
Fehér
lett a
JEGESMEDVE
a hóba',
ha elsüllyed, ki se látszik alóla?
|
JUHot
õriz a juhász,
BÁRÁNY gyapjára vigyáz?
|
Ne
gondolkozz soká azon, hogy mit tégy,
ilyen névvel, éppen csak KABÓCA
légy.
|
A
légynek van egy apósa,
az afféle KABÓCA.
|
KACSA
néni úszógumit ad a kicsinyére,
a kiszáradt tóban nem tud úszni mégse.
|
Farka
mint a hódé,
vidraszerû törzse,
szája egészen olyan,
mint a KACSA csõre.
Emlõs, mégis tojást rak,
akárcsak a TEKNÕS,
Nem nevezik madárnak,
õ a KACSACSÕRÛ EMLÕS.
|
Vajon
hogyha pápaszemes,
mért néz olyan
hidegen?
A PÁPASZEMES
KAJMÁN
épp a Kajmán-szigeten?
|
Bóbitája
virít sárgán,
ábrándozik a fa ágán,
fehértollú KAKADU ,
milyen nyelven, ... magyaru' ?
|
Míg
a KAKAS viadalra készül,
arra gondol, bontott lesz-e végül?
|
Délceg
KAKAS menyegzõre készül,
melyik tyúkot vegye feleségül?
|
Midõn
kikelt a tojásból, úgy hívták, hogy
Natasa.
Most mégis csak 'vén TYÚK'-nak
hívja ura, KAKASa.
|
Kakaskodni
készül a tarajos KAKAS úr.
Vajon bátorsága a TYÚKokon alapul?
|
Nem
örül a környék a KAKASkukorékolásnak,
mert mindenki értesül, hogy ez már megint más
nap.
|
Azt
értem, hogy hajnalban szól a KAKAS.
De nappal mi ez a kukorékolás?
Hát büszkén adja tudtul õ,
hogy elkészült a TYÚK tojás!
|
A
másság manapság olyan szokás,
amire azt mondják KAKUKKtojás.
|
KAKUKK
madár szidja a párját,
mert mindig más fészkébe rakja tojását!
De ha faliórában
lakik, csak az a fõ,
hogy minden órában kakukkol õ.
|
|
|
|
Pályát
választ a KAMÉLEON gyerek.
Vajon ha nagy leszek, ... politikus legyek?
|
A
KAMÉLEON énekelne,
de zavarja õt hosszú nyelve.
Külön mozog mindkét szeme,
beléolvad környezete,
és egy ágon mozdulatlan
kapaszkodik változatlan.
Tán ebédjét nyelte le,
a rejtõzködés mestere?
|
A
KANÁRIegy
muzikális díszmadár,
füttymûvészként naphosszat csak muzsikál.
|
Vajon
jól bánik a karddal,
felnõtt
fejjel, minden KARDHAL ?
|
A
KATICABOGÁRnak
páratlan a pöttye,
ha
kettõt elvennénk lecsökkenne ötre.
|
Tó
körül az otthona,
PELIKÁN a rokona,
A madárhadseregben,
Õ a KÁRÓKATONA .
|
Tudjuk,
...
hal a KECSEGE ,
de akárhogyan fülelsz, nem hallod, hogy fecseg-e?!
|
Kaviárral
seftel
a KECSEGE a NYESTTEL.
|
|
 Sót
nyalogat öreg
KECSKE,
de
a TYÚKOT
még
megleste!
|
Melyik
jobb vajon, a KECSKE vagy a TEHÉN
tej? 
Vitázik a réten KECSKÉNÉ a TEHÉNNEL.
|
Azt
hiszi a KECSKE ma már,
divatos a kecskeszakáll.
|
Szomorú
hírt kell közölnöm,
szól a KENGURU bába:
"Gyönyörû kicsinyének
van
két rövidebb lába."
|
|
KESELYÛ
a halálmadár,
dögöt eszik hogyha talál.
|
A
KÉRÉSZ élte igen véges,
ezért lett oly szenvedélyes?
|
Kedves
ez a KIGYÓ , nemde?
Csak mindig el ne tekeregne.
|
"Mérges
vagyok." -szól a KÍGYÓ
feleség.
"Lenyeltem az egeret, de felesel a feje még."
|

Újzélandon minden madár tudja,
repülni
a KIVI már nem tud ma.
|
A
KOALA nem KENGURU,
s nem afféle LÁMA,
de
erszényében kicsinyét cipeli Ausztráliába'.
|
KOBOLDMAKI
éjszaka,
fákon ugrál egymaga.
|
|
KOBRA
bácsi mérgesen néz eltekergõ fiára,
pápaszeme megint romlott
valahány dioptriára.
Vajon hogyha még egy keretet is lopna,
õ lenne a mérges PÁPASZEMES KOBRA?
|
A
KOBRA kissé bárdolatlan,
mérget hagy az áldozatban.
|
Börtönbe
került a legmérgesebb KOBRA ,
dideregve járkált a cellába' vacogva.
És ahogy merengve nézett ki a rácsán,
akkor vette észre, hogy nincs cipõ a lábán.
|
Az
apró KOLIBRI rászáll
a virágra?
Vagy csak szárnyával áll rá ...
a nagyfrekvenciára.
|
A
KORMORÁN a vízen él,
Galápagosz szigetén.
|
|
A
juh hímje a KOSa,
füvet eszik, ... noha,
báránya
a kicsinye,
vajon
tejet iszik-e?
|
KÓCSAGnénak
hófehér a ruhája,
nemesen néz GÉMszerûen urára.
|
A
KROKODIL lány oly helyes,
csak bõre kissé pikkelyes.
|
|
|
Vigyáz-e a KUDU arra,
hogy csavaros legyen a szarva?
Mert ... ha óriás üvegben az úzó,
(ouzo: Görögország nemzeti itala)
jól jön majd mint dugóhúzó.
|
|
KUKAC
jár az almába',
alma szól: "Ez nem járja!"
Válasz: "Ön nem zamatos,
ne legyen oly kukacos!"
|
KULLANCS
lakik
a KUTYA nyakába'.
Jogcíme nincsen, de most már van lakása.
|
A
KUTYA fiú akkor érzi legkutyábbul
magát,
ha a közelben érzi egy szép kutyalány szagát.
A KUTYA lány, ha örömmel
mégsem csahol,
a kutya fiú, farkát behúzva elkutyagol.
|
Talán
azért csahol a békés EB,
mert õ a macskánál is békésebb.
|
Csak
nyúl után fut a fürge AGÁR
,
Agárné asszonyt megunta ma már?
|
Eltévedt
a VIZSLA a vadászaton,
mert
elmerengett kicsit a madárszagon.
|
PULI
KUTYA jól vigyáz a legelõ nyájra,
pedig szemébe lóg hosszú frizurája.
|
Jól
hall-e a SPÁNIEL ?
Nem cserélne bárkivel,
hogyha
szalad füle lobog,
apró
lábán csak úgy robog.
|
Nyomott
pofával néz a BULLDOG,
nem
mérges õ, nem is undok,
rövidek lábai,
nyak nélkül lóg ki testébõl feje,
hogyha megharap, észre sem veszed,
hogy kicsi a termete.
|
Láttál-e
már DÁN DOGOT, 
amint
hatalmasan ácsorog?
Akkora tán, mint egy csikó,
súlya megvan 80 kiló!
|
Pallas Athénének
kedvence a KUVIK volt,
mert az ókorában
olyan szépen kuvikolt.
|
|
|
|
Unottan
lóg fenn a fán a LAJHÁR .
Ebbõl a látványból rég elege van már.
|
Nem
tudom hogy mondják 
LAJHÁRul, hogy
"lusta",
de ahogy elnézem, õ biztosan tudja.
|
LAJHÁR
úr udvarol egy kedves LAJHÁR hölgynek:
"Kedvelem karmait,
csak
kicsit feltûnõek."
|
Azt
hiszi a LANGUSZTA ,
a fõzést élve megússza.
|
Távolba
révedez a büszke LÁMA.
|
Dülöngélve
áll a LÁMA,
azt hiszem a végét járja.
|
Ez
az öreg LEGUÁN ,
nem
lesz már szebb ezután.
|
Milyen
szép a LEOPÁRD foltja,
addig
amíg magán hordja.
De
nem izzad meg futtában,
ebben
a szép bundában?
|
Az
a kérdés: "Ön pillangó vagy LEPKE?"
Válasz nincs, de látszik,
hogy
öltözéke lenge.
|
Ha
a LEPKE szárnya ázott,
eléri a (más)virágot?
|
|
Két
LÉGY egy kupac ürüléken
beszélget:
"Ha a nõd körül legyeskedek, vajon azt megérzed?"
|
Tavasszal
a lárva tûnõdik a lényegen:
bebábozódjon, hogy már nyárra LÉGY
legyen?
|
LÉGY
a tejbe pottyan. Kérdezgetem: "Hogy van?"
Ám a válasz nem jõ, ... S törölközõ-kendõ

sincs a közelében, "Megfulladok éppen."
Ennyit szól csak végül,
persze ezt is légyül.
|
Ha
egy csinos LIBA flörtöl,
remeg
a LÚD a libabõrtõl,
Hisz a deli, büszke LÚDnak,
egyre
nyúlik a hosszú lúdnyak.
|
LÚDas
Matyi a LIBÁK õre.
Hogyha fázik,
van-e néki LIBAbõre?
|
"Azt
hiszem lezárom most e korszakot."
Szól a LÓ , miközben eszi
az abrakot. |
|
|
|
Ha
a MACSKA enne szenet,
látnál
izzó macskaszemet?
|
|
A
MAJOM éjnek idején,
bolhát keres kicsinyén.
Aztán,
hogyha megtalálja,
|
MAJOM
úr ügyvédhez fordul.
"Megtámadtak minket orvul,
s védekezni most nem gyõzünk,
hogy nem volt nekünk ember õsünk!"
|
Olyan
mint egy piciny SZARVAS,
vagy tán nagyobb NYUSZIféle?
"Fogam éles, meg ne marhass."
Ilyen minden MARA , ...
értve?
|

A MARABU olyan mint a GÓLYA,
bár nem piros a csõre,
de van begyzacskója.
|
Áttetszõ
a MEDÚZA gomba alkata,
ha
nem élne vízben, vajon hogyan látszana?
|
A
MEDVÉK nem kedvelik,
ha az élet bonyolult,
egyszerûen csak annyit mondanak: Brummma.
De az öreg medve ha téved,
dörmögve szól a Bocs.,
S nem figyel arra, hogy barna-e,
vagy más színû a bunda.
|
Mosodába
adta bundáját a MEDVE,
mert a mézet csúnyán belekente.
Ám a mosógép nem is vette észre,
hogy a medve már nem fér be a gépbe.
|
Arról
dörmög a bús MEDVE,
hogy most éppen rossz a kedve.
De a brummogás sem meglepõ,
ha arra jár egy medvenõ.
|
Amint
azt tudjuk, a barna MEDVE télen,
kicsit lusta, ám nem hülye egészen.
És
hogyha nagy hó hull odakünn a kertre,
dúdol csak magában, hangokat feledve,
Valami efféle apró-kicsi dalt:
"Remélem a tél már nem sokáig tart!"
|
MEDVE
lány is néha
(hogyha ez a téma),
Becézgeti párját,
kit melegség jár át:
"Szeretném, ha tudnád,
kedvelem a bundád!"
|
Apró
MEDVE dúdolgat a réten:
"Majd ha egyszer megnövök egészen,
akkorát brummogok, zeng belé az erdõ",
Bagoly úr megkérdi: "Ki lehet a szerzõ?"
Mert, hogy olyan szép volt, költõien mívelt,
feléled a félholt, hallva ezt a rímet:
"Brummogok, nem szörtyögök,
medve
módra dörmögök."
De a rím elhalkul egyre, távolodik el a medve,
ezért látod kicsinek, ... BOCS,
ha olyan kicsi lett!
|
Légy
repült a levesbe,
falánk MEDVE megette.
Ezután nem meglepõ,
ha a medve dzümmögõ.
Azaz dörmög, néha zümmög,
hogyha mérges, kicsit hümmög.
|
Medve
fogta róka! 
Dörmögõ hangon
brummog a medve,
döbben a talpa alatt a föld.
Ott ül a nyuszi a réten remegve,
répát rágna, ha nem lenne zöld.
Ravaszan
sompolyog arra a róka,
fejben már nyúlpecsenyét készít elõ.
De õ is remegve gondol arra,
"Ha jönne a vadász, az engem lelõ!"
Dörmögi
bácsi a barna medve,
egy fa odvában kutat méz után.
Ravaszat gondol a róka erre,
"Mielõtt a vadász felfedezne,
zümmögök egész délután!"
Megörül
a medve, hogy mézre találhat,
brummogva tapossa az erdei földet.
De mivel õ már rég védett állat,
elmegy a vadász, hisz rá mégse lõhet!
Az erdõben
dobban a medve lépte,
a zümmögés már-már egyre közelg,
Ám, amint a mancsa a hangot elérte,
méz helyett így csak a rókára lelt!
|
|
|
MENYÉT
úr szereti 
rég
nem látott menyét,
hiszen mind a kettõ születéstõl MENYÉT.
|
Nem
rabok õk , csak csíkos ruhába',
dolgozik mindenki a MÉH családba'.
Szorgosan
szállnak virágról-virágra,
míg
virágporos lesz
az
összes MÉHnek lába.
Aztán
a kaptárba viszik az egészet,
s
csinálnak belõle finom virágmézet.
|
Vajon
a MÉH mért
megy lépre? 
Mert
van látnoki képessége.
Ha
olyanja nem lenne,
az
ember mézet nem enne.
|
MÉH
mama neveli MÉH gyerekét,
megmutatja neki a porzót, a bibét,
És mikor már a nektárhoz érnek,
rájön a méhecske, hogy mi a lényeg!
|
Magában
mormog a
szomorú MORMOTA.
|
Aludni
vágyik a kedves kis MORMOTA,
mert nyugalmas álma nem volt neki soha.
|
|
A
MÓKUS mintha apró KENGURU lenne.
Mellsõ lába
kicsike, de erszénye nincsen,
amibõl a kicsinye (ha lenne)
kérdõn kitekintsen.
|
MÓKUS
makkot eszeget,
nem nevel sok gyereket.
Hogy
fürge õ, és derék-e?
Nézz
a mókuskerékbe!
|
MÓKUS
mama vacsorát fõz,
makkot
szedni bizony nem gyõz.
Ropogtatnak eleget,
a
kis mókus gyerekek.
|
Vajon
mi a MOLYLEPKE álma?
A
nagymama régi szõrmekabátja.
|
Maláriát
terjeszt a szúnyogféle MOSZKÍTÓ,
csípése a trópuson egészséget torzító.
|
Töpreng
minden MUFLON, ...
állandóan fusson?
|
Tenger
mélyén kígyózva,
közeleg
a MURÉNA.
Van
vagy két méter a teste,
ragadozik
reggel, este.
|
|
|
NUTRIA
a HÓDPATKÁNY,
bunda
lesz belõle netán?
|
Sûrû
sötétben, ha leszáll az este,
a NYESTrõl se tudni,
hogy
igazi NYEST -e?
|
A
NYUSZI egész nap répát
ropogtat,
hogy nagyra nõtt fogai ne legyenek rosszak.
De vajon éjszaka sohase alszik,
mikor a rágcsálás zaja nem hallik?
|
Mese a mezei NYÚLról
Erdõbe
tévedt a NYÚL koma,
pedig néki a mezõ az otthona.
Megnézte õt sok erdei állat,
mert dülöngélve ment, mint aki fáradt.
De hát
a NYÚL csak az erdõbe tévedt,
futva rohant egy orvvadász végett!
Kiáltott volna, ha erõvel bírja,
de félt, hogy a vadásznál elsül a puska.
És mert
okos volt a NYÚL (nem volt lökött),
tudta, hogy az erdõben a nagy fák között,
Eltéved a golyó, mit a vadász kilõ,
így hát jobban védi a kerek erdõ,
De nem soká
élvezte az erdei életet,
mert élelem híján nagyon megéhezett.
Rájött, hogy nem ülhet soká az erdõben
tétlen,
bár ott nem éri golyó, de meghalhat éhen!
|
És mert
okos volt a NYÚL (nem volt lökött),
félve-vacogva a rétre visszaszökött.
Hangosan rágcsált, jó volt a kedve,
fülelt a vadász,
s rálelt míg leszállt az este.
E kis mesének
tán jó lenne a vége,
Ha a puskagolyót a NYÚL megúszná
élve,
Vagy halkabban rágcsálna, nem oly vadul,
mert az okos állat
élethosszig tanul!

|
A
kis NYÚL répát eszeget,
elég
sokat megevett.
Ha
csak répalevest enne,
foga
nagyra növekedne!
|
NYÚL
úr lesz egyszer az állatok királya,
ha az OROSZLÁN kihal, és õ ezt kivárja.
|

Fut a
NYÚL a réten.
Miért fut? ... Nem értem.
|
A
NYUSZT amolyan menyétféle,
ne keverd a NYESTTEL!
Melltájékon narancssárga,
s fára mászni sem restell.
|
Az
OKAPI afféle afrikai állat,
nagy a füle, lába zebracsíkos,
nyaka olyan ZSIRÁF utánzat.
|
|
A
szegény OPOSSZUM
odafenn üldögél az ágon,
üres az erszénye,
hát nincs mire vigyázzon.
|
Okos-e
az ORÁNGUTÁN?
Emberszerûn néz rám, ... bután.
|
OROSZLÁNék
otthonába',
nem kell kanál, nem kell tálca,
és ha leszáll már az alkony,
vadászatról jön az asszony.
|
Azt
hiszem az ORRSZARVÚ,
bizony elég rosszarcú.
De
zokon ne vedd tõle,
hogy
vastagabb a bõre!
|
Az
ORRSZARVÚ sokszor morog,
orra
... mint egy vonóhorog.
|

Szegény ORRSZARVÚnak orrán
nõtt a szarva.
Vajon megkérdezték, hogy ezt így akarta?
|
ÖLYV
ül az ágon, szemében kis
közöny,
nem
adna túl ezen a sasszerû öltönyön.
|
Az
egész erdõ lesi, ahogy az ÕZ
üget,
s
így szól a TEKNÕS: "De hisz ez õrület".
|
Vajon
ÕZék ÕZGIDÁJA,
õsztõl
jár majd iskolába?
|
Az
ÕZ hogyha lány, akkor suta,
ettõl
persze még nem buta.
Fehér
foltok barna hátán,
vígan
szökdel vékony lábán.
|
Nem
kesereg már a PANDA,
fejét házasságra adta, ...
Most
csak ül és eszeget,
nem
tervezget gyereket!
|
|
|
Kibeszélte
a PAPAGÁJ-t a párja,
papagájul szólt: "Ez a mamagája."
|
Éldegél
a városban sok PATKÁNY család.
Találkoznak ketten:
"Maga PATKÁNY, hogy útálom magát!"
|
Ahol
kosz van és csatorna, 
ott van a PATKÁNYNAK
dolga.
Szapora és büdös állat,
fertõzést terjeszt, VIGYÁZAT!
|
Szivárvány
a PÁVA tolla,
büszkén lépked, nincsen gondja,
mert tudja, hogy a PULYKA ronda.
|
Tolla
díszes legyezõ,
sokszínû a szárnya.
Politikus divat ma,
a peckes PÁVA tánca.
|
|
PELIKÁNnénak
szomjas
az ura.
Csõre olyan tágas, kicsikét fura,
Afféle
szürcsölõ ivóedény,
talán
a másik neve ezért is GÖDÉNY?
|
Lépéseit
furcsán szaporázza,
megnyerõ
az eleganciája.
Nem
számít, hogy hím, vagy nõ,
mindenképpen
PINGVIN õ.
|
PINGVIN
totyog mindkét lábán,
eléldegél a jég hátán.
|
Ha
bánatos vagy, csak legyints,
s
elszáll a bú, mint a PINTY!
|
Párbajra
készül a PIÓCA
a
parton.
"Valamire, csak a mások vérét tartom."
|
A
PIÓCA nem
szép, talán inkább ronda,
szája helyén van egy nagy szívókorongja.
|
Kifogtam
egy PISZTRÁNGot,
talán
éppen kislány volt?
Láttam
rajta csíkot,
míg
fürgén el nem siklott!
|
POCOKéknál
gyülekeznek a gondok,
föld alatti járatukba költözött egy VAKONDOK.
Téli álmot nem alszanak, alagutat ásnak,
a melsõ végtag karmait használják lapátnak.
|
|
POLIPéknál
nem szokás,
üdvözléskor a kézfogás,
mert
az kissé bonyolult,
ha
nyolc kart éppen odanyújt.
|
POLIP
úrnak nehéz az élete,
ha udvarol, így szól a kedvese:
"Tolakodón
udvarol,
ha
nyolc karjával átkarol."
|
Mért
becézik a POLOS-t úgy, hogy POLOSKA?
Hisz a szaga büdös, a külseje meg ronda.
|
Ím
a csípõs vérszívó POLOSKA,
lám-lám nem csak vörös, de kissé lapos
ma!
|
Világhálót
készít a PÓK oly serényen.
Aztán meg se mozdul,
mégis ott van minden eseményen.
|
Szakadt
hálóját nézi PÓKné
(a léha),
hálófonáshoz már nincs több váladéka.
|
Hálójába
csalta PÓKné a megtermett legyet.
Felmerül a kérdés: "Vajon vele legyek?"
Bizony sietnem kell, fut a pásztor óra!
Elkészülök vele, amúgy PÓKné módra.
|
Az
ifjú PÓKnak hálójába',
fennakadt
egy PÓKleányka.
Veled
összeszõhetném a létem?
Legyél
hát a feleségem!
|
Ha
beszélgethetnék egy ponttyal,
megkérdezném:
"Milyen érzés, hogy ön PONTY
hal?"
|
PRÉRIKUTYA
figyel 
a messzi puszta tájra,
ha kijön a földbõl,
így
áll meg, ... azonnal vigyázba.
|
|
PULYKA
asszony kinn a réten
összefut a PÁVÁ-val.
Hosszú nyakú mind a kettõ,
de PÁVA úr a táncnál csal.
|
|
Hangtalanul
jár a PUMA ,
minden lépése oly puha,
de ha egyszer nagyot ugrik,
áldozata úgy kimúlik.
|
Mérges-e
... a büszke RÁJA,
ha csípi õt kedves arája?
|
Visszapillantó
került a RÁKra,
hogyha megy, az utat lássa!
|
RIGÓ
bácsi éneke,
a fülemnek szép zene.
|
A
RINOCÉROSZnak
orrán
a szarva,
páncélos bõrét sosem vakarja!
|
A
RINOCÉROSZ fejét
Hogy
döntse el végül:
az ORRSZARVÚ rokonja?
|
|
|
Settenkedve
jár a RÓKA,
hajnalt üt már a napóra,
rókáné még szendereg,
egy tyúkcombon elmereng.
|
"Milyen
állat vagyok?"
Töprengett
a RÓKA.
Rókalyukban élek születésem óta.
|
A
ROZMÁR óriás agyarosan,
ha bajusz lenne, ...
kipödörné
magyarosan!
|
ROZMÁRéknál
bajusz helyett,
nagy divat az agyar.
Ezért sosem lesz a ROZ már
úgy igazán magyar.
|
Nagytestû
a ROZSOMÁK ,
álnevén õ TORKOSBORZ.
Ha nagyon éhes, olyankor,
más zsákmányt is eloroz.
|
|
|
SAKÁLnéra
üvölt ragadozó férje:
"Miért
nem vagy képes ma a dögevésre?"
|
Szirten
ül az öreg SAS és nézi
a tájat.
Ennél többet õ már nem is kívánhat.
|
"Pintytársaim
szidnak, ... ó micsoda ármány!"
Sírdogál
az ágon, a tarka tollú SÁRMÁNY.
|
A
SÁSKA olyan változó,
némelyik
imádkozó.
|
Csupasz
földön ül a SÁSKA,
mert
a füvet mind lerágta.
|
Dalol
az ágon a rigószerû SEREGÉLY.
így
nem látszik, ha jön az éj.
|
A
SERTÉS vajon felkészült,
hogy
lesz belõle sertéssült?
|
A
SERTÉS röfög,
disznó
módra tenyésztetik.
|
Szép
leszek-e egyszer majd?
Kérdezi a SIKETFAJD.
|
SIKLÓ
siklik a vizen,
|
Vízben
kanyarog a SIKLÓ,
fogatlan
õ, ... de neki így jó.
|
|
|
Víz
felett repked az éhes SIRÁLY
,
míg
meglát egy halat, addig kivár!
|
Csípõs
nyelven szól az öreg SKORPIÓ,

"Ha
én csíplek, nem mondod, hogy élni jó!"
|
A
SKORPIÓ az mindig csípõs,
ollójával
vagdos, így gyõz.
|
A
SITATUNGA vajon lop-e?
Mint afféle ANTILOP.
Dehogyis kell ettõl félni,
hisz, csak Afrikában láthatók.
|
Éles
ám a SÓLYOM szeme,
a messzeségbe ellát vele.
De
vajon mire használja?
Hogy
rá ne lépjen aknára.
|
SUSZTERBOGÁR
álnéven
jár ma,
az
ölelkezõ BODOBÁCS és párja.
|
Tojását
a STRUCC
homokba
dugott fejjel nézi.
Megnyugodtam, ...
a
strucc-politika ma is a régi.
|
|
|
"Engem
nem simogat senki."
-Jegyezte meg szúrósan a SÜN.
|
SÜN
koma ballag az erdei ösvényen,
egyszer csak belelép egy rohadt almába.
Elgondolkodik rajta, hogy megegye-e?
Dönteni nem tud, hát így szól: "Egye fene."
|
Ha
begurul a SÜN ide,
nincsen azért büntibe!
Csak
egy kissé tüskés lett,
mint
egy gombóc tûkészlet.
|
Szúrósan
jegyzé meg a SÜN menyem:
"Nem lehetek a fiával süntelen!"
|
SVÁBBOGÁR a
CSÓTÁNY nemde?
Csak
õ német honból lenne?
De mind a kettõ BÛZBOGÁR,
a lefolyónál álldogál.
|
A
SVÁBBOGÁR
a csatorna csövén juthat be a házba.
Vajon ha nem lenne csatorna, akkor mit csinálna?
|
|
Kifeküdnék
én a Napra,
szól
a foltos SZALAMANDRA.
Hisz
azért vagyok márkás,
mert
a foltom sárgás.
|
SZAMÁR
lett az új oktatási miniszter,
vajon mit kezd õ ezzel a tiszttel?
Írni nem tud, így hát csak ikszel,
de hisz a laptopján elég, ha KLIKkel!
|
Nem
ülök rá egy szürke SZAMÁRra,
hacsak nem javallja a matek tanára.
|
A
SZAMÁR gyerek nagyon ügyes,
csak egy kicsit szamárfüles.
|
Iskolába
jár a SZAMÁR,
az íráshoz nem túl ügyes.
Dolgozatát úgy adja be,
hogy füzete szamárfüles.
Utóirat:
A gondolkodásba bele se gondol!
|
|
|
|
Lopós
lett a SZARKA gyermek.
Ezért is a szülõk nyelnek?
|
Csúnyán
eltört a SZARKA szárnya.
Sebaj, ... Lop majd újat a szarka-gyárba'.
|
Zokog
a SZARVAS az erdõ közepében,
mert egy SZARVAS(marha) szarvazta fel éppen.
|
Nem
vagyok se RÁK, se HOMÁR,
csak
páncélozott SZARVASBOGÁR
,
nincs
agancsom, s ollóm sincsen,
ha
megjelenek, csak kitinben.
|
A
nõstény TEHÉN, a hímje ÖKÖR vagy
MARHA,
az egyiknek nincsen, a másiknak van szarva,
kicsinyük a TINÓ,
közös nevük SZARVASMARHA.
|
A
SZENTJÁNOSBOGÁR lámpás az éjben,
hogy
gyúl ennyi fény e piciny kis lényben?
|
Igyekszik
a SZÁZLÁBÚ,
hogy a metrót elérje,
szedi a sok lábát, már odaérne végre.
A vezetõ mit tehet, akármilyen rendes,
hogyha az állomás nem akadálymentes?!
|
A
SZÁZLÁBÚ felszállna
a buszra,
ha
ötven ajtó neki jutna,
s
ha tudna párjával
fellépni
a száz lábbal.
|
Szomorú
a szegény SZÁZLÁBÚ,

mert
sosem kap cipõt a párjátú'.
|
A
SZÁZLÁBÚnak
nehéz a (tömeg)közlekedés,
mondhatnám azt is, hogy nagy próba.
A felszállásnál az idõ kevés,
így hát nem szokik rá a metróra.
|
Színe
türkiz, ... szembeszökõ,
a
hártyásszárnyú SZITAKÖTÕ.
|
Nagyokat
szökdel a magányos SZÖCSKE,
egyik fûszálról a másikra szökve.
|
SZÖCSKE
néni kiugrik
a
mezei boltba,
mielõtt a fûszál végleg el nem fogyna.
|
|
Hangosan
perceg a fában a SZÚ,
a gerenda tiszta lyuk, ... faragatlanú'.
|
|
|
|
Csíp
a SZÚNYOG álmomba'!
Vajon mennyi állt sorba?
...
Nem kedvesek énnekem!
Ezért morcos énekem:
"Rohadt szúnyog mit eszel?
Nekem jobb, ha kiveszel!"
|
"Lábon
csíptem magam" -szól az öreg
SZÚNYOG.
"Így
járok, ha néha nem szívok, hanem rúgok."
|
SZÚNYOG
úr de mérges egy SZÚNYOG legényre,
mert
azt is nagyon csípi SZÚNYOG felesége.
|
Éhezett
a télen, mert elfogyott az élelem.
SZÚNYOG úr a nyáron,
nem
lesz tovább vértelen.
|
Vajon,
ha egy SZÚNYOG
szúrt
meg egy SZÚNYOGot,
a párbajkódex szerint
ez
mivel járhatott?
|
A
TAPÍRlány pirulva néz
a
fiú TAPÍRra.
Amit most gondol, hogy vesse papírra?
|
Lelógó
orral sétál a TAPÍR
,
szomorú
mindig, nevetni sose bír?
|
Tüskébe
öltözött a TARAJOS SÜL,
vajon
nem szúrja, hogyha leül?
|
Páncélozott
skatulya,
a sivatagi TATU ma.
Földet
túrja, nem vacakol,
alagutat ás valahol,
Nem mászik õ fel a hegyre,
rovarokat eszik egyre.
|
|
|
|
Így
szól a TEHÉN, hogy
"Múúúúúúú! Elég
volt a rágásbúúúú!
Álomra hajtom kérõdzõ fejem,
mert ettõl lesz tõgyemben mégtöbb tejem."
|
Kérõdzik
a TEHÉN szépen,
rágódik
a tehénségen.
|
Unom
ezt a páncélt néha,
kesereg a TEKNÖSBÉKA.
|
A
TENGERIMALAC viziállat lehet?
De
NYÚLszerû a teste, hát mért kapta e nevet?
Tán
mert táplálékért a puha földet túrja,
S
származása átnyúlik a tengeren túlra!
|
Laposan
néz szét a TETÛ,
könyvlapok közt sok a betû,
de
mielõtt még elaludna,
élõsködni
megtanul ma.
|
Vízzel
telt a TEVE púpja,
a sivatagot már megúnta,
hisz
õ a homok hajója,
s
úgy jár, mint a napóra.
|
A
TEVÉNEK púpjában van
a zsírja,
ezért õ víz nélkül sokáig bírja.
De ne legyen senki õrá irígy,
hisz maga se tudja, hogy mért van ez így.
|
Csíkos
ruhájuk fekete, sárga (divatszínek),
mégis szabadlábon járnak az éhes TIGRISek.
|
Anyja
hátán TIGRIS gyerek,
kitalálod
mit figyelnek?
|
Menekülés
közben tintát köp a TINTAHAL,
meszes
vázzal érzi,
hogy
öregebb lett, mint tavaly.
|
A
TISZAVIRÁG nem is növény,
csak a Tiszánál lakik,
lárvaként vár három évet,
s rovar lesz majd négy napig.
|
(részvény)Társaságban
él-e?
Vajon van-e tõkerésze?
És
gazdag-e a TÕKÉSRÉCE?
|
Szines
csõrrel néz rád bután,
az
ágon ülõ tarka TUKÁN.
|
A
TULOK olyan ÖKÖRszerû,
ha ember, akkor gyenge eszû.
|
|
TÚZOK
úr épp eltûnik
a pusztába',
rejtõzik a kukoricatáblába'.
|
|
Zongorahúrokon
zenél a TÜCSÖK ,
ha nem hagyja abba, én megõrülök.
|
TÜCSÖK
ül a zenegépbe',
szerszáma
már felemésztve.
|
TÜCSÖK
úr ha muzsikál ma,
már
a nyár a végét járja.
|
Hallhatatlan
a TÜCSÖKzene,
télen, ... hogyha fellép vele.
|
Kicsi
udvar faluvégen,
TYÚKanyó ott kotlik éppen.
Puha
tollal meleget,
tojásokra tereget.
Ennél többre nem is vitte,
ott kel ki két pihe CSIRKE.
|
TYÚKanyó
kapar a szemetes dombon,
"Találok-e hernyót? -ez a legfõbb gondom."
|
UHUnénak
BAGOLY úr a párja,
pedig
egy kis uhogásra vágyna.
|
|
Tõzsdézni
kezdett egy elázott ÜRGE,
államkötvényekbe mélyen elmerülve.
Az ürgelyukba lassan csordogál a vízözön,
a szomszéd ÜRGE ma már
vissza sem köszön,
s míg az orosz válság hulláma eléri,
üveges szemekkel a BUX indexet nézi.
|
Várja
a párját
az ÜREGINYÚL,
kicsikét félszeg,
de igazi úr.
|
A
réten számos ÜRÜ
(herélt kos) lép,
utánuk sok ürülék.
Vigyázz, ha kimész a rétre,
ne lépj be az ürü-lékbe!
|
Megdöf
a VADDISZNÓ,
hogyha van sok kicsinye.
Ezért neve: VADKAN,
Zrínyi bánta, ... hiszed-e?
|
A
VADDISZNÓnak
csíkos lett a gyereke.
Festette? Vagy így született eleve?
|
"Levenném
én válladról a gondot",
vigasztalja párja a búskedvû VAKONDot.
De itt maradunk munka nélkül,
ha a metró majd megépül.
|
Alagutat
fúr a VAKOND szemtelenül.
Ha
kijön a földbõl, ... a túrásán szemtelen
ül.
|
A
tündérmesékben királyfi lesz néha,
a
bibircsók-mirigyes VARANGYOSBÉKA.
|
Csak
úgy jöhet szembe egy megtermett VARÁNUSZ,

Ha
éppen elég messze, Afrikában kirándulsz.
|
Recsegve
szól a VARJÚ "kár-kár"!
Hófelhõ közeleg, járkál,
ezernyi VARJÚ a fákon,
hótakaró lesz minden ágon.
|
Ha zsong a VARJÚ károgás,
nem hallatszik már semmi más,
Csak azt hallod egyre "kár-kár",
fekete a táj, ezernyi VARJÚ járkál.
|
|
|
|
A
villanyvezetéken rengeteg
VERÉB
ül,
ha leszáll a földre, ugrál csak VERÉBül.
|
"Kedvesem!
Amit mondok félre ne értse!"
Csacsogta csendben a szerelmes VÉRCSE.
S bár keservem most én el nem mondhatom,
"Csíplek!" -Ez az egyetlen mondatom.
|
Nem
megy a hídra,
gyalog a VIDRA.
|
Az
apja mérges a
VIPERA
lányra,
mert
nem sikerült
az
elsõ mérges marása.
|
Szaporodva
tenyészett,
mind a VÍRUS-tenyészet.
|
Keservesen
sír a VIZILÓ gyerek ,
"fürdõruhát
nyáron miért kell,
|
VIZILÓéknál
az a szokás járja,
száraz
lábbal nem lép senki a lakásba.
|
Lehet péntek, lehet szombat,
füvet rágcsál minden VOMBAT.
Nappal
odujában hûs a föld,
ott vár míg a levágott fû újra zöld.
Így hát mindig jó a kedve,
mint afféle apró MEDVE.
|
VOMBAT
mama erszényében hordja kicsinyét,
Pénz helyett a kincse ki-kidugja kis fejét.
|
Vigyázz!
Ha Ausztráliában jársz és meglátsz
egy VOMBAT -ot,
vajon
megérti-e, ha így köszönsz szombaton: "Jónapot!"
|
A
búbosVÖCSÖK
nehéz
az élete ... búbbal a fején.
|
ZEBRA
úr öltönyén csak csíkos
a minta,
nem
is kell vigyázni mindenegyes csíkra.
ZEBRÁNÉ oly régen õvele egy pár,
nem csoda ha így szól:"Oly unalmas ez már."
|
Temérdek
ember átment már a zebrán.
"Mély
benyomást tett rám!"
|
A
ZEBU nem közönséges,
mint
a többi MARHA,
mert vállpúpja van neki,
mit Ázsiában tart ma.
|
Aggódik a ZEBU,
"Mit
tegyek?
Ezzel
a púppal tán TEVE legyek?"
|
Kérdezi
apját a ZERGE gyerek ,
"A
SZIRTISASsal már elmehetek?" ,
"Aggaszt,
ha vele barátkozol,
mert
nem tudom milyen kaját hozol?"
|
Vajon
ha egyszer gitárja lesz az ifjú ZSIRÁFnak,
Milyen hosszú lesz majd, s mibõl a gitárnyak?
|
Bõrgyógyászhoz
fordult minap a
ZSIRÁF pár,
mert több foltot találtak egymáson a vártnál.
|
Vajon
csak egy babona,
hogy zsizsikes a gabona?
De a borsó, s bab is mondja,
ZSIZSIK rágja, ez a gondja!
|
|