Állati rímek

Vissza a FÕMENÜ oldalra!

Vissza az elõzõ oldalra!

Utolsó frissítés: 2024-04-22 5:19

A kis képekre kattintva,
az állatok megnézhetõk NAGYBAN!

307 állat 402 rím,
az állatok nevének
ABC sorrendjében!

Rémes az óceán, ... a hajó majd elmerül, amikor vihar jõ, az ALBATROSZ felrepül. Úgy hívják õt, hogy viharmadár, arra jár sokszor, hol hajó se jár.	Elhiheted milyen bátor, az épp fogú ALIGÁTOR , de ha éppen alszik õ, akkor sem túl megnyerõ.
Tükörbe néz a bús, öreg AMÕBA. "Alaktalan vagyok , rám fér a diéta!"	"Egész nap csak vizet iszom" -kesereg az AMÕBA. "Átlátszó lettem már, mégsem járok ivóba!"
	"Bár nem vagyok mérges", szól az ANAKONDA , "Nem bízok mégse a kétes alakokba' ."
A muzikális ANGOLNA , állandóan hangolna.	Félénk ám az ANGOLNA, ha a parton van dolga.
	A hegyesszarvú ANTILOPnak bársonyos a bõre, távol Afrikától, tán cipõ lesz belõle?

BAGOLY úr az erdõ bölcse. Feje forog körbe-körbe, míg mozdulatlan üldögél, kuvikol csak , ... nem beszél.	Verébszerû madárka, billegett a határba. De tudja-e az illemet õ, mint BARÁZDABILLEGETÕ ?
Lubickol a kicsi BÁLNA , egész óceán a kádja.	A BÁRÁNY még csak ifjú JUH, ártatlannak mondhatjuk. Kis Herceg is Földre érve, Pilótáját kérve kérte, teljesítse régi vágyát, rajzoljon egy apró BÁRÁNYT!
Létrán mászik fel a BÉKA, vajon mi az indítéka?	"Fiatalon felmásztam a létrán néha", esõ elõtt így brekeg az öreg BÉKA .
Éhes a tóparton az egyszerû BÉKA , ha beosztja az algát, lesz-e maradéka?
	A jólmegtermett BIKÁ-nak, TEHÉN az arája. Ha sok tejet ad majd, tán lesz pénzük lakásra.
Joggal felbõszül minden békés BIKA, ha hátából már kiáll temérdek sok pika.	A BINTURONG egy NYESTMEDVE, ha szárnya lenne repkedne, de az nincs, így olyan MACSKA, akinek van fogófarka.
A JUH neve néha BIRKA , gyapjáért vajon ki nyírja?	Sok-sok ember olyan mint a BIRKA , csak magában béget, s nem szól, ha a vezér ki nyírja!
A kolompos után baktat a sok ember, csak bégetnek bután BIRKA türelemmel.
Igen feltünõ e bóbitás madár, BÍBICnek hívják, s büszke rá ma már.	MORMOTAféle az egyszerû BOBAK , rágcsálgat mindig, hogy kopjanak a fogak .
Örökifjú õ, ... nem látszik a kora, mégse nyakbavaló ez az öreg BOA .	SUSZTERBOGÁR álnéven jár ma, az ölelkezõ BODOBÁCS meg párja.
Párba jár a BODOBÁCS. SUSZTERBOGÁR , ... nem kovács.
	BOLHA legény udvarol a bálba': "Csíplek téged!" S, ráugrik a lányra.
Énekel a BOLHA ím: "Rosszul mennek dolgaim." Választ nem vár, ... így az élet, csípõs BOLHAszenvedély lett.	Ugrás közben szól a BOLHA : "Kérem! Talán nyugton volna!" Kiszemelte áldozatát, s suttog halkan: "Csípem magát".
Vajon ugrik a BOLHA? - Ki tudja? De biztosan csíp! - Mert az a dolga!	Kopár a táj, nincs semmi forgalom. Erre még busz se jár, hisz ez egy BORZ alom.
Föld alatti BORZvárban éldegélnek BORZÉK. A kedélyemet BORZolná, ha én is velük volnék!
Hány lába van a BÖLÖMBIKÁnak? Éppen annyi, mint más rendes madárnak.	A BÖLÖMBIKA hogyha rálel tintára, leírja-e, hogy nem hasonlít BIKÁRA?
	Tojásait földre rakja, a tarkatollú BÚBOSBANKA.

Tenger mélyén él a CÁPA , nem jut soha zsákutcába, mert élesen lát két szeme (nem evett már két hete). S ím a szegény áldozat, kit a CÁPA rágogat, nem estétõl reggelig, csak míg gyomra megtelik.	Tejecskére CICA vár, vagy talán megitta már? Azért ilyen tejfehér, mint egy pöttöm kisEGÉR?
A CICKÁNY kicsinyek elhagyják a fészküket, sétálni menni maga az õrület. CICKÁNY mama persze segít a gondon, a CICKÁNYvonat élén õ lesz majd a mozdony.	CINKE õ, vagy CINEGE ? Télen dalol, hiszed-e?
A COBOLY olyan MENYÉT fajta, menyétszerû apja, anyja.
Míly nagy CSACSI, s feje üres, ráadásul szamárfüles!	Csodálatos CSALOGÁNY , hangja oly szép adomány.
Sok báb kikel májusban, CSEREBOGÁR státuszban.

Csigaházban csigalépcsõ visz az emeletre. De hogy megy fel a CSIGA, aki építette?	Csigalépcsõn jár a CSIGA, észreveszi õt a fia. "Kérlek vigyázz édesapám a csigaházad homlokzatán!" Elgondolkodik a gyermek: "Mi értelme lehet ennek? Hogy lehet, hogy csigalépcsõn járva, nem hiányzik apjának a lába?"
Lakásínség van a CSIGA-világba', a csiga-tanácsnak sincs üres csigaháza. Nem sokat töprengett a csiga-maffia, azóta van oly sok háznélküli csiga?	Ha sürgõs a dolga, sietne a CSIGA . Cipõ nélkül megy el, mert nincs neki zoknija.
Lassan lépeget a CSIGA, mindjárt kész lesz a vacsora. De hisz háza a hátán, abban ül a salátán.	A meztelen CSIGÁN elkelne egy kabát, ha már elvesztette háza összes falát.
A megtermett LÓnak is CSIKÓ a gyermeke, lehet a LÓnak bármilyen termete.	A CSIKÓHAL miért csendes, miért nem nyerít soha? Egyszerû a válasz: az óceán mélyén van az otthona.
Indán csüng a CSIMPÁNZ, fáról-fára ingáz, Meg-megáll egy fa tövén, bolházkodva kicsinyén.	A CSINCSILLA NYÚL vagy MACSKA? Értékes a bunda rajta?
A CSIRKE , ha jólértesült, nem lesz õ majd csirkesült.	A CSIRKE ha öregszik, TYÚK lesz belõle, és egyre tojást várnak el tõle!
CSÓTÁFelnevelt a CSÓTÁNY temérdek gyereket. A lefolyóban éltek, ... amíg az berekedt!	CSÓTÁNY nyöszörög a radiátor tövén, nem is öreg még, de bogaras szegény.
Azért tátog-e a CSUKA, mert a feje üres, buta? Lehet, esze nincsen másra, csak az éles harapásra.	A CSUKÁR olyan TYÚK-szerû. Vajon õ is tyúkeszû?
DARÁZS úrnak fegyvere a fullánkja, de ha megszúr, beledöglik hullára.	Méltósággal áll ott DARU módra, kalpag tetejébe', a büszke DARU tolla.
A DELFIN nem hal, csupán óriás vízben él, játszadozik ultrahanggal, de embernyelven nem beszél.

DENEVÉR úr hallhatatlan, elvegyült az ultrahangban.	Szól az öreg DENEVÉR : "Elszállunk a gyerekér' ? Azt hiszem, az régi hiba, hogy nem hallják õt az oviba."
A DISZKOSZHAL oly kerek, lapos, nem hasonlít golyóra, Ezer színben játszik messze, az Amazonas folyóba'.	Szól a DONGÓ , figyeljetek , acélkék potrohú legyek ! Mert ha csend van, ... délidõ, zümmögésem szédítõ.
Az egypupú DROMEDÁR a sivatagban mire vár?
Egy EGÉR fogós emlékei Már kora egérkoromban utáltam a sajtot, ezért a családom egér szempontból élhetetlennek tartott. Pláne, ha nem fogadtam szót, drága szüleim úgy korholtak engem, hogy nem kaptam mást, … csak érett sajtot kellett ennem. Máig e gyermeki emlékek bennem élénken élnek, ezért nehéz megszoknom, hogy az emberek szerint, a sajtot szeretni kell egy egérnek. Emlékszem a szörnyûségre, mikor családom … -ez megrázó, gyermeki emlékeim között- egy óriási érett ementáli sajtba költözött! Apám oly büszke volt, hogy ünneplõbe öltözött, mikor a sajtban már bentlakó egérrel tartós bérleti szerzõdést kötött. Az egész család vidáman ünnepelt ez esten, csak nekem forgott a gyomrom, és berzenkedett a testem. Egyszer aztán szörnyû fordulatot vett a sorsunk, mikor kiderült, hogy nem máshol, … egy városi kamrának második polcán voltunk! És a polcon sétálva, Figyelmes lettem arra, … Ó! Hogy az óriási ementáli sajthoz tartozik egy még nagyobb egérfogó! Azonnal szóltam apámnak, aki családi tanácsot tartott, Ahol végre elmondhattam, hogy … "Már kora egérkoromban utáltam a sajtot!"	EGÉR úr népes családdal egy nagylyuku sajtba költözött. Tekintélyes környéken állt a sajt, a pár napos szendviccsen barnuló szalámi fölött. Sárga színével -kívül, s belül- a környék sajtjai között szépen elvegyül. Bár a nyári hõben kissé ellepte a zöldes penész, egérék büszkesége volt, így is … ez az egész. Ha vendégségbe jött, más sajtokból, egy-egy egércsalád, megcsodálták e nagylyuku sajt összes lyukas falát. De örömük e sajtban nem sokáig tartott, hisz ma már mindenki tudja, hogy az egerek utálják a sajtot!
	Az EGÉRnek talán barátja a macska? Ha nem így van, ... majd egyszer agyoncsapja.
	Egy fázós EGÉR szállást keresve járta be a speizot. Fürkészett a polcon, de nem találta ott a sajtot, Ezért hát, ha mégis szeretett volna sajtba lenni, kénytelen volt fázósan a hideg hûtõbe menni! Kószált a szalámik között, még a fagyott húsokat is tûrte, Míg egyszercsak egy óriás Ementáli sajtnak lyukaiba ült be. Azt hitte, hogy most már ez lesz a szállása végre, amikor rálépett egy csúszósra fagyott -igen hideg- jégre! Hát, így szólt magában: "Most aztán elég! Ementáli sem kell, … ha olyan mint a jég!"
Mérges lett az EGÉR , mert a kamra polcán, a sajt bizony már régen mérgezett volt ám.	Tejet fõzne este a gondos EGÉRné, ha nem jár arra MACSKA, lehet, hogy megérné.
EGÉR szól az ELEFÁNTnak: "Olyan nagy vagy, hogy nem látlak! Lépjünk egyszerre! Mondhatnám együtt!" És mondá az ELEFÁNT: "Az önbizalmam meggyütt."
Nyári nagy melegben lengõ fülekkel táncol, és közben hosszú ormány lóg az ELEFÁNTból.	Ha minden ELEFÁNT porcelánból volna, észre sem vennéd a porcelánboltba'.
EMUéknál még eleven azon hit, hogy az EMU csak a STRUCCra hasonlít.	Van egy furcsa állat, elnevezték EMUnak. Dobszerû a hangja, de semmiképpen nem ugat!
Mit eszik a FAJD ha éhes? Bogyót, rügyet, levelet. Ám, ha dürgése van éppen, siket lesz egy keveset.	Fatörzsén megállva dolgozik a FAKOPÁNCS , ha bogarat talál, ... akkor kissé arrogáns.
Zord idõk járnak a FARKAStanyán. Nincs mese. Már nagymama sem jár arra talán.	FÁCÁNnénak is szebb lenne a tolla, hogyha nem tyúk , hanem kakas volna.

	Minden FOGOLY oly szabadon repdes, de ha jõ a vadász, ... az lesz majd a tettes.
A FOGOLY olyan TYÚKszerû, vajon õ is tyúkeszû?	Õsi szokás, ... és azóta, halat eszik minden FÓKA . Hason csúszva döcög õ, s bajusza is megnyerõ.
A CSALOGÁNY egy FÜLEMÜLE, hogyha dalol, ágon ül-e?
Lényegében GALAMB lenne, ha búgna csak , nem énekelne!	Egy GALAMBpár totyog az úton, nézik egymást szürkén, búgón.

Akvárium falán alga, GARNÉLARÁK mind felfalja, De az olaj forr a gázon, hagyma pirul RÁKra várón.	A GEKKÓ olyan GYÍKféle fajta, színét ha kell változtatja. Mégse KAMÉLEON õ, így hát az se meglepõ, hogy ijedtében felmegy falra, vagy farka nélkül elszaladna.
A GEPÁRD a leggyorsabb állat, áldozata meg nem állhat. De ha gyorsan el nem kapja, a kergetést õ abbahagyja.	A szürke GALAMB, ha kiáll az esõre, rozsdás lesz a tolla, s GERLE lesz belõle.
Nádas mélyén GÉM halászik, nehogy kifogjon rajta a másik.	A kövér GILISZTA bánatosan megy a partra. Feláldozná õ magát, ... de fogyózik a bajszos HARCSA.
Hányat üt az óra? Megjött-e a GÓLYA? Hallom már a kelepet, ... vajon hozott gyereket?	Dolgozik a GÓLYA eleget, házhozszállít sok-sok gyereket!
GÓLYA így szól : "kelep-kelep, talán egyszer énekelek?!"	Mérgelõdik ám a GÓLYA , hogyha nincsen elég pólya.
"Féllábon is kibírom" - így szól a GÓLYA. "Míg megépül a pózna tetején a fészkem. Beköltözhetek remélem, … és a kicsinyek még nem repülnek ki egészen!"

A GORILLA az õserdõben sétálgat és eszeget, mindenféle gyümölcsöt, meg faágakról levelet. Hogy is lett õ óriás MAJOM, súlya több mint száz kiló? Emberszabású a teste, így ha mérges, félni jó!	A GÖDÉNYnek másképpen PELIKÁN a neve, csõrében rengeteg halnak van még helye.
Mértéktelen iszik az öreg GÖDÉNY, csõre akkora, mint egy óriás edény.

Valami bûzlik! (Özvegy GÖRÉNYné magában merengi), midõn vágyait az átható görényszag lágyan belengi. De nem sokáig lehetett GÖRÉNYné meghitten meghatott, mert ez illat a lakásban mindent állatin áthatott.	GÖRÉNY úr kérdi nejét: "Asszony! Máma mi az ebéd?" Ám válasz rá nem érkezik. Szagtalanul éhezik , öreg GÖRÉNY egymagába' (szagos víz a régi álma). De honnan kerülne ide, vágyát ölni kölnibe?!
	Sekély vizekben lépeget a GULIPÁN , rovarokat enni neki nem nagy buli már.

A jó öreg GYÍKatya farkára léptek. Otthagyta hát, mondván: "Majd másikat nézek!"	Majdnem vége lett a GYÍK mesének, midõn otthagyta a farkát végleg, s a helyén maradt egy végtelen ûr. "Szeretsz még?" kérdi a párja, s a válasz csak ennyi: "Végtelenül."
	GYURGYALAG a méhészmadár, csuda tarkán méhekre vár.
Az ifjú HALnak vajon mi lehet a gondja? Tudja, hogy kétszer nem léphet azonos folyóba!	A HANGYA család óriási bolyban él, mindenki dolgos, senki sem henyél. A hangyaboly másnéven HANGYA lakás, a kiutalásról dönt a hangya tanács. Vajon ha az EMBER lenne a HANGYA mása, lenne-e a családnak bérlakása?
Szóhoz se jut az eltaposott HANGYA. Ennyit gondol csupán: "Az élet kalangya."	TÜCSÖK mondja: "Egész nyáron csak neked zenéltem." Így szól a HANGYA : "Még jó, hogy megértem!"
Vagyont gyûjtött nyáron a szorgalmas HANGYA . Van temérdek morzsája, meg értékes magja. De eljött a tél, ... az év a végét járja, a szorgalmas hangyának felkopik az álla, mert amit gyûjtött, ... a morzsája, magja, bevallásra kerül az Adóhivatalba.	Van fiatal, meg öreg HARCSA , de mindegyiknek hosszú bajsza.
HARKÁLY úr a fák doktora, vajon õ a FAKOPÁNCS rokona?	Hangosan koppan a HARKÁLY csõre a fán. Kopácsolásától hangos az erdõ nap-napután.
	"Nem fázol drágám e lenge ingbe?" -kérdi párja, s drága szõrmét ad a HERMELINRE.
Keservesen sírdogál a csenevész HERNYÓ , mert nem szeret õ enni, s attól ilyen girnyó.	HÉJA úr a kis HÉJÁT vadászni tanítja, a tojó ül a fészkén, vagy éppen javítja?
Bátran kimondom: "Csak a gyümölcsnek van héja." ... hacsak, észre nem veszem, hogy a HÉJA néha lecsap!	Azt hiszem a HIÚZ ha felébred majd lenyúz!
Farönköt rágcsál a HÓD nagyon, míg gátat épít a partfalon.	Vezetési módozat, amikor egy HÓD tolat.
Fekete a HOLLÓ tolla, gyûrûjét csõrében hordja?	HOMÁR ül a forró vízben, vörösödik minden ízben.
Tele pofával a HÖRCSÖG, csak gyûjtöget, de nem szörcsög.	A HÕSCINCÉRnek hõs a párja, és ízes mindkét antennája.

	A JAGUÁR hogyha éhes, nagyobb kezdõsebességes!?
JAK bikára bõg a tehén, málhahordásra jöttem én? S, nyugtatja a tehenet: "Eladjuk a tejedet."	JÁVORSZARVAS feje éke (szarvasné is büszke érte), nem sapkája, se kalapja, lapátszerû agancs rajta.
Fehér lett a JEGESMEDVE a hóba', ha elsüllyed, ki se látszik alóla?	JUHot õriz a juhász, BÁRÁNY gyapjára vigyáz?
Ne gondolkozz soká azon, hogy mit tégy, ilyen névvel, éppen csak KABÓCA légy.	A légynek van egy apósa, az afféle KABÓCA.
KACSA néni úszógumit ad a kicsinyére, a kiszáradt tóban nem tud úszni mégse.	Farka mint a hódé, vidraszerû törzse, szája egészen olyan, mint a KACSA csõre. Emlõs, mégis tojást rak, akárcsak a TEKNÕS, Nem nevezik madárnak, õ a KACSACSÕRÛ EMLÕS.
Vajon hogyha pápaszemes, mért néz olyan hidegen? A PÁPASZEMES KAJMÁN épp a Kajmán-szigeten?	Bóbitája virít sárgán, ábrándozik a fa ágán, fehértollú KAKADU , milyen nyelven, ... magyaru' ?
Míg a KAKAS viadalra készül, arra gondol, bontott lesz-e végül?	Délceg KAKAS menyegzõre készül, melyik tyúkot vegye feleségül?
Midõn kikelt a tojásból, úgy hívták, hogy Natasa. Most mégis csak 'vén TYÚK'-nak hívja ura, KAKASa.	Kakaskodni készül a tarajos KAKAS úr. Vajon bátorsága a TYÚKokon alapul?
"Kukurikúúúúúú! Hajnal van!" - szól a vekker a KAKASban.	Azt értem, hogy hajnalban szól a KAKAS. De nappal mi ez a kukorékolás? Hát büszkén adja tudtul õ, hogy elkészült a TYÚK tojás!
	Nem örül a környék a KAKASkukorékolásnak, mert mindenki értesül, hogy ez már megint más nap.
KAKUKK madár szidja a párját, mert mindig más fészkébe rakja tojását! De ha faliórában lakik, csak az a fõ, hogy minden órában kakukkol õ.	A másság manapság olyan szokás, amire azt mondják KAKUKKtojás.
KAMÉLEON bácsi az átváltozás mestere. Ha életére törnek, ez lehet a fegyvere!	Pályát választ a KAMÉLEON gyerek. Vajon ha nagy leszek, ... politikus legyek?
A KAMÉLEON énekelne, de zavarja õt hosszú nyelve. Külön mozog mindkét szeme, beléolvad környezete, és egy ágon mozdulatlan kapaszkodik változatlan. Tán ebédjét nyelte le, a rejtõzködés mestere?	A KANÁRIegy muzikális díszmadár, füttymûvészként naphosszat csak muzsikál.
Vajon jól bánik a karddal, felnõtt fejjel, minden KARDHAL ?	A KATICABOGÁRnak páratlan a pöttye, ha kettõt elvennénk lecsökkenne ötre.
Tó körül az otthona, PELIKÁN a rokona, A madárhadseregben, Õ a KÁRÓKATONA .	Tudjuk, ... hal a KECSEGE , de akárhogyan fülelsz, nem hallod, hogy fecseg-e?!
Kaviárral seftel a KECSEGE a NYESTTEL.
Sót nyalogat öreg KECSKE, de a TYÚKOT még megleste!	Melyik jobb vajon, a KECSKE vagy a TEHÉN tej? Vitázik a réten KECSKÉNÉ a TEHÉNNEL.
Azt hiszi a KECSKE ma már, divatos a kecskeszakáll.	Szomorú hírt kell közölnöm, szól a KENGURU bába: "Gyönyörû kicsinyének van két rövidebb lába."
	KESELYÛ a halálmadár, dögöt eszik hogyha talál.
A KÉRÉSZ élte igen véges, ezért lett oly szenvedélyes?	Kedves ez a KIGYÓ , nemde? Csak mindig el ne tekeregne.
"Mérges vagyok." -szól a KÍGYÓ feleség. "Lenyeltem az egeret, de felesel a feje még."	Újzélandon minden madár tudja, repülni a KIVI már nem tud ma.
A KOALA nem KENGURU, s nem afféle LÁMA, de erszényében kicsinyét cipeli Ausztráliába'.	KOBOLDMAKI éjszaka, fákon ugrál egymaga.
	KOBRA bácsi mérgesen néz eltekergõ fiára, pápaszeme megint romlott valahány dioptriára. Vajon hogyha még egy keretet is lopna, õ lenne a mérges PÁPASZEMES KOBRA?
A KOBRA kissé bárdolatlan, mérget hagy az áldozatban.	Börtönbe került a legmérgesebb KOBRA , dideregve járkált a cellába' vacogva. És ahogy merengve nézett ki a rácsán, akkor vette észre, hogy nincs cipõ a lábán.
Az apró KOLIBRI rászáll a virágra? Vagy csak szárnyával áll rá ... a nagyfrekvenciára.	A KORMORÁN a vízen él, Galápagosz szigetén.
	A juh hímje a KOSa, füvet eszik, ... noha, báránya a kicsinye, vajon tejet iszik-e?
KÓCSAGnénak hófehér a ruhája, nemesen néz GÉMszerûen urára.	A KROKODIL lány oly helyes, csak bõre kissé pikkelyes.

Vigyáz-e a KUDU arra, hogy csavaros legyen a szarva? Mert ... ha óriás üvegben az úzó, (ouzo: Görögország nemzeti itala) jól jön majd mint dugóhúzó.
KUKAC jár az almába', alma szól: "Ez nem járja!" Válasz: "Ön nem zamatos, ne legyen oly kukacos!"	KULLANCS lakik a KUTYA nyakába'. Jogcíme nincsen, de most már van lakása.
A KUTYA fiú akkor érzi legkutyábbul magát, ha a közelben érzi egy szép kutyalány szagát. A KUTYA lány, ha örömmel mégsem csahol, a kutya fiú, farkát behúzva elkutyagol.	Talán azért csahol a békés EB, mert õ a macskánál is békésebb.
Csak nyúl után fut a fürge AGÁR , Agárné asszonyt megunta ma már?	Eltévedt a VIZSLA a vadászaton, mert elmerengett kicsit a madárszagon.
PULI KUTYA jól vigyáz a legelõn a nyájra, pedig szemébe lóg hosszú frizurája.	A KUVASZ erõs magyar kutya, fehér a bundája. A FARKAStól se riad vissza, úgy vigyáz a nyájra!
Hûséges a NÉMET JUHÁSZ, gazdájára mindig vigyáz!
	Jól hall-e a SPÁNIEL ? Nem cserélne bárkivel, hogyha szalad füle lobog, apró lábán csak úgy robog.
Nyomott pofával néz a BULLDOG, nem mérges õ, nem is undok, rövidek lábai, nyak nélkül lóg ki testébõl feje, hogyha megharap, észre sem veszed, hogy kicsi a termete.	Láttál-e már DÁN DOGOT, amint hatalmasan ácsorog? Akkora tán, mint egy csikó, súlya megvan 80 kiló!
Pallas Athénének kedvence a KUVIK volt, mert az ókorában olyan szépen kuvikolt.
	Unottan lóg fenn a fán a LAJHÁR . Ebbõl a látványból rég elege van már.
LAJHÁR úr udvarol egy kedves LAJHÁR hölgynek: "Kedvelem karmait, … csak kicsit feltûnõek."	Nem tudom hogy mondják LAJHÁRul, hogy "lusta", de ahogy elnézem, õ biztosan tudja.
LAMANTIN a tengeri tehén. Több mint egy évig vemhes, és majdnem kihal ezér'?!	Azt hiszi a LANGUSZTA , a fõzést élve megússza.
Távolba révedez a büszke LÁMA. Mit néz ott távol? A LÁMA talánya.	Dülöngélve áll a LÁMA, azt hiszem a végét járja.
Ez az öreg LEGUÁN , nem lesz már szebb ezután.	Milyen szép a LEOPÁRD foltja, addig amíg magán hordja. De nem izzad meg futtában, ebben a szép bundában?
Az a kérdés: "Ön pillangó vagy LEPKE?" Válasz nincs, de látszik, hogy öltözéke lenge.	Ha a LEPKE szárnya ázott, eléri a (más)virágot?
	Két LÉGY egy kupac ürüléken beszélget: "Ha a nõd körül legyeskedek, vajon azt megérzed?"
Tavasszal a lárva tûnõdik a lényegen: bebábozódjon, hogy már nyárra LÉGY legyen?	LÉGY a tejbe pottyan. Kérdezgetem: "Hogy van?" Ám a válasz nem jõ, ... S törölközõ-kendõ sincs a közelében, "Megfulladok éppen." Ennyit szól csak végül, persze ezt is légyül.
Ha egy csinos LIBA flörtöl, remeg a LÚD a libabõrtõl, Hisz a deli, büszke LÚDnak, egyre nyúlik a hosszú lúdnyak.	LÚDas Matyi a LIBÁK õre. Hogyha fázik, van-e néki LIBAbõre?
"Azt hiszem lezárom most e korszakot." Szól a LÓ , miközben eszi az abrakot.

Ha a MACSKA enne szenet, látnál izzó macskaszemet?
A MAJOM éjnek idején, bolhát keres kicsinyén. Aztán, hogyha megtalálja, éles fogán megdarálja.	MAJOM úr ügyvédhez fordul. "Megtámadtak minket orvul, s védekezni most nem gyõzünk, hogy nem volt nekünk ember õsünk!"
Olyan mint egy piciny SZARVAS, vagy tán nagyobb NYUSZIféle? "Fogam éles, meg ne marhass." Ilyen minden MARA , ... értve?	A MARABU olyan mint a GÓLYA, bár nem piros a csõre, de van begyzacskója.
Áttetszõ a MEDÚZA gomba alkata, ha nem élne vízben, vajon hogyan látszana?	A MEDVÉK nem kedvelik, ha az élet bonyolult, egyszerûen csak annyit mondanak: „Brummma.” De az öreg medve ha téved, dörmögve szól a „Bocs.”, S nem figyel arra, hogy barna-e, … vagy más színû a bunda.
Mosodába adta bundáját a MEDVE, mert a mézet csúnyán belekente. Ám a mosógép nem is vette észre, hogy a medve már nem fér be a gépbe.	Arról dörmög a bús MEDVE, hogy most éppen rossz a kedve. De a brummogás sem meglepõ, ha arra jár egy medvenõ.
Amint azt tudjuk, a barna MEDVE télen, kicsit lusta, ám nem hülye egészen. És hogyha nagy hó hull odakünn a kertre, dúdol csak magában, hangokat feledve, Valami efféle apró-kicsi dalt: "Remélem a tél már nem sokáig tart!"	MEDVE lány is néha (hogyha ez a téma), Becézgeti párját, kit melegség jár át: "Szeretném, ha tudnád, kedvelem a bundád!"
Apró MEDVE dúdolgat a réten: "Majd ha egyszer megnövök egészen, akkorát brummogok, zeng belé az erdõ", Bagoly úr megkérdi: "Ki lehet a szerzõ?" Mert, hogy olyan szép volt, költõien mívelt, feléled a félholt, hallva ezt a rímet: "Brummogok, nem szörtyögök, medve módra dörmögök." De a rím elhalkul egyre, távolodik el a medve, ezért látod kicsinek, ... BOCS, ha olyan kicsi lett!	Légy repült a levesbe, falánk MEDVE megette. Ezután nem meglepõ, ha a medve dzümmögõ. Azaz dörmög, néha zümmög, hogyha mérges, kicsit hümmög.
Medve fogta róka! Dörmögõ hangon brummog a medve, döbben a talpa alatt a föld. Ott ül a nyuszi a réten remegve, répát rágna, ha nem lenne zöld. Ravaszan sompolyog arra a róka, fejben már nyúlpecsenyét készít elõ. De õ is remegve gondol arra, "Ha jönne a vadász, az engem lelõ!" Dörmögi bácsi a barna medve, egy fa odvában kutat méz után. Ravaszat gondol a róka erre, "Mielõtt a vadász felfedezne, zümmögök egész délután!" Megörül a medve, hogy mézre találhat, brummogva tapossa az erdei földet. De mivel õ már rég védett állat, elmegy a vadász, hisz rá mégse lõhet! Az erdõben dobban a medve lépte, a zümmögés már-már egyre közelg, … Ám, amint a mancsa a hangot elérte, méz helyett így csak a rókára lelt!

MENYÉT úr szereti rég nem látott menyét, hiszen mind a kettõ születéstõl MENYÉT.	Nem rabok õk , csak csíkos ruhába', dolgozik mindenki a MÉH családba'. Szorgosan szállnak virágról-virágra, míg virágporos lesz az összes MÉHnek lába. Aztán a kaptárba viszik az egészet, s csinálnak belõle finom virágmézet.
Vajon a MÉH mért megy lépre? Mert van látnoki képessége. Ha olyanja nem lenne, az ember mézet nem enne.	MÉH mama neveli MÉH gyerekét, megmutatja neki a porzót, a bibét, És mikor már a nektárhoz érnek, rájön a méhecske, hogy mi a lényeg!
Magában mormog a szomorú MORMOTA.	Aludni vágyik a kedves kis MORMOTA, mert nyugalmas álma nem volt neki soha.
	A MÓKUS mintha apró KENGURU lenne. Mellsõ lába kicsike, de erszénye nincsen, amibõl a kicsinye (ha lenne) kérdõn kitekintsen.
MÓKUS makkot eszeget, nem nevel sok gyereket. Hogy fürge õ, és derék-e? Nézz a mókuskerékbe!	MÓKUS mama vacsorát fõz, makkot szedni bizony nem gyõz. Ropogtatnak eleget, a kis mókus gyerekek.
Vajon mi a MOLYLEPKE álma? A nagymama régi szõrmekabátja.	MOSÓMEDVE mossa magát, közben brummog: "Jóéjszakát."
Banditaálarcban settenkedve, jár a gyûrûsfarkú MOSÓMEDVE.	Maláriát terjeszt a szúnyogféle MOSZKÍTÓ, csípése a trópuson egészséget torzító.
Töpreng minden MUFLON, ... állandóan fusson?	Tenger mélyén kígyózva, közeleg a MURÉNA. Van vagy két méter a teste, ragadozik reggel, este.
NUTRIA a HÓDPATKÁNY, bunda lesz belõle netán?	Sûrû sötétben, ha leszáll az este, a NYESTrõl se tudni, hogy igazi NYEST -e?
A NYUSZI egész nap répát ropogtat, hogy nagyra nõtt fogai ne legyenek rosszak. De vajon éjszaka sohase alszik, mikor a rágcsálás zaja nem hallik?	Mese a mezei NYÚLról Erdõbe tévedt a NYÚL koma, pedig néki a mezõ az otthona. Megnézte õt sok erdei állat, mert dülöngélve ment, mint aki fáradt. De hát a NYÚL csak az erdõbe tévedt, futva rohant egy orvvadász végett! Kiáltott volna, ha erõvel bírja, de félt, hogy a vadásznál elsül a puska. És mert okos volt a NYÚL (nem volt lökött), tudta, hogy az erdõben a nagy fák között, Eltéved a golyó, mit a vadász kilõ, így hát jobban védi a kerek erdõ, … De nem soká élvezte az erdei életet, mert élelem híján nagyon megéhezett. Rájött, hogy nem ülhet soká az erdõben tétlen, bár ott nem éri golyó, de meghalhat éhen!	És mert okos volt a NYÚL (nem volt lökött), félve-vacogva a rétre visszaszökött. Hangosan rágcsált, jó volt a kedve, fülelt a vadász, … s rálelt míg leszállt az este. E kis mesének tán jó lenne a vége, … Ha a puskagolyót a NYÚL megúszná élve, Vagy halkabban rágcsálna, nem oly vadul, mert az okos állat … élethosszig tanul!
Répát rágcsál NYUSZIKA, hogy túl ne nõjön a foga! Vajon, ha elfogy a répa, van-e neki tartaléka?
A kis NYÚL répát eszeget, elég sokat megevett. Ha csak répalevest enne, foga nagyra növekedne!	NYÚL úr lesz egyszer az állatok királya, ha az OROSZLÁN kihal, és õ ezt kivárja.
Fut a NYÚL a réten. Miért fut? ... Nem értem.	Répát rágcsál NYUSZI koma, hogy ne nõjön az elsõ foga. Mert gyorsan nõl az, … ez az átka, aztán nem fér be a szájba!
A NYUSZT amolyan menyétféle, ne keverd a NYESTTEL! Melltájékon narancssárga, s fára mászni sem restell.	Az OKAPI afféle afrikai állat, nagy a füle, lába zebracsíkos, nyaka olyan ZSIRÁF utánzat.
A szegény OPOSSZUM odafenn üldögél az ágon, üres az erszénye, hát nincs mire vigyázzon.	Okos-e az ORÁNGUTÁN? Emberszerûn néz rám, ... bután.
OROSZLÁNék otthonába', nem kell kanál, nem kell tálca, és ha leszáll már az alkony, vadászatról jön az asszony.	Azt hiszem az ORRSZARVÚ, bizony elég rosszarcú. De zokon ne vedd tõle, hogy vastagabb a bõre!
Az ORRSZARVÚ sokszor morog, orra ... mint egy vonóhorog.	Szegény ORRSZARVÚnak orrán nõtt a szarva. Vajon megkérdezték, hogy ezt így akarta?
ÖLYV ül az ágon, szemében kis közöny, nem adna túl ezen a sasszerû öltönyön.	Az egész erdõ lesi, ahogy az ÕZ üget, s így szól a TEKNÕS: "De hisz ez õrület".
Vajon ÕZék ÕZGIDÁJA, õsztõl jár majd iskolába?	Az ÕZ hogyha lány, akkor suta, ettõl persze még nem buta. Fehér foltok barna hátán, vígan szökdel vékony lábán.
Nem kesereg már a PANDA, fejét házasságra adta, ... Most csak ül és eszeget, nem tervezget gyereket!
	Kibeszélte a PAPAGÁJ-t a párja, papagájul szólt: "Ez a mamagája."
Éldegél a városban sok PATKÁNY család. Találkoznak ketten: "Maga PATKÁNY, hogy útálom magát!"	Ahol kosz van és csatorna, ott van a PATKÁNYNAK dolga. Szapora és büdös állat, fertõzést terjeszt, VIGYÁZAT!
Szivárvány a PÁVA tolla, büszkén lépked, nincsen gondja, mert tudja, hogy a PULYKA ronda.	Tolla díszes legyezõ, sokszínû a szárnya. Politikus divat ma, a peckes PÁVA tánca.
	PELIKÁNnénak szomjas az ura. Csõre olyan tágas, kicsikét fura, Afféle szürcsölõ ivóedény, talán a másik neve ezért is GÖDÉNY?
Lépéseit furcsán szaporázza, megnyerõ az eleganciája. Nem számít, hogy hím, vagy nõ, mindenképpen PINGVIN õ.	PINGVIN totyog mindkét lábán, eléldegél a jég hátán.
Ha bánatos vagy, csak legyints, s elszáll a bú, mint a PINTY!	Párbajra készül a PIÓCA a parton. "Valamire, csak a mások vérét tartom."
A PIÓCA nem szép, talán inkább ronda, szája helyén van egy nagy szívókorongja.	Kifogtam egy PISZTRÁNGot, talán éppen kislány volt? Láttam rajta csíkot, míg fürgén el nem siklott!
POCOKéknál gyülekeznek a gondok, föld alatti járatukba költözött egy VAKONDOK. Téli álmot nem alszanak, alagutat ásnak, a melsõ végtag karmait használják lapátnak.
POLIPéknál nem szokás, üdvözléskor a kézfogás, mert az kissé bonyolult, ha nyolc kart éppen odanyújt.	POLIP úrnak nehéz az élete, ha udvarol, így szól a kedvese: "Tolakodón udvarol, ha nyolc karjával átkarol."
Mért becézik a POLOS-t úgy, hogy POLOSKA? Hisz a szaga büdös, a külseje meg ronda.	Ím a csípõs vérszívó POLOSKA, lám-lám nem csak vörös, de kissé lapos ma!
Világhálót készít a PÓK oly serényen. Aztán meg se mozdul, mégis ott van minden eseményen.	Szakadt hálóját nézi PÓKné (a léha), hálófonáshoz már nincs több váladéka.
Hálójába csalta PÓKné a megtermett legyet. Felmerül a kérdés: "Vajon vele legyek?" Bizony sietnem kell, fut a pásztor óra! Elkészülök vele, amúgy PÓKné módra.	Az ifjú PÓKnak hálójába', fennakadt egy PÓKleányka. Veled összeszõhetném a létem? Legyél hát a feleségem!
Ha beszélgethetnék egy ponttyal, megkérdezném: "Milyen érzés, hogy ön PONTY hal?"	PRÉRIKUTYA figyel a messzi puszta tájra, ha kijön a földbõl, így áll meg, ... azonnal vigyázba.
	PULYKA asszony kinn a réten összefut a PÁVÁ-val. Hosszú nyakú mind a kettõ, de PÁVA úr a táncnál csal.
	Hangtalanul jár a PUMA , minden lépése oly puha, de ha egyszer nagyot ugrik, áldozata úgy kimúlik.
Mérges-e ... a büszke RÁJA, ha csípi õt kedves arája?	Visszapillantó került a RÁKra, hogyha megy, az utat lássa!
RIGÓ bácsi éneke, a fülemnek szép zene.	A RINOCÉROSZnak orrán a szarva, páncélos bõrét sosem vakarja!
A RINOCÉROSZ fejét húzza le a gondja, Hogy döntse el végül: az ORRSZARVÚ rokonja?
	Settenkedve jár a RÓKA, hajnalt üt már a napóra, rókáné még szendereg, egy tyúkcombon elmereng.
"Milyen állat vagyok?" Töprengett a RÓKA. Rókalyukban élek születésem óta.	A ROZMÁR óriás agyarosan, ha bajusz lenne, ... kipödörné magyarosan!
ROZMÁRéknál bajusz helyett, nagy divat az agyar. Ezért sosem lesz a ROZ már úgy igazán magyar.	Nagytestû a ROZSOMÁK , álnevén õ TORKOSBORZ. Ha nagyon éhes, olyankor, más zsákmányt is eloroz.

SAKÁLnéra üvölt ragadozó férje: "Miért nem vagy képes ma a dögevésre?"	Szirten ül az öreg SAS és nézi a tájat. Ennél többet õ már nem is kívánhat.
"Pintytársaim szidnak, ... ó micsoda ármány!" Sírdogál az ágon, a tarka tollú SÁRMÁNY.	A SÁSKA olyan változó, némelyik imádkozó.
Csupasz földön ül a SÁSKA, mert a füvet mind lerágta.	Lépten-nyomon száll a SÁSKA, a csatabárd még nincs elásva, rág és legel mindenáron, erdõn-mezõn, héthatáron. Végtelen nagy étvágya, a leveleket szétrágja, majd kövéren, jóllakottan, másvilági létre pottyan. Szomorú e történet? Lehet, hogy ki ír, téved, Vagy csak rosszul lát, … lehet, és nem íly rút e látlelet!
Dalol az ágon a rigószerû SEREGÉLY. Fekete a tolla, ... így nem látszik, ha jön az éj.

A SERTÉS vajon felkészült, hogy lesz belõle sertéssült?	A SERTÉS röfög, csúnyán eszik , disznó módra tenyésztetik.
Szép leszek-e egyszer majd? Kérdezi a SIKETFAJD.	SIKLÓ siklik a vizen, fogatlanul, szelíden. Olyan mint egy KÍGYÓ, vajon neki így jó?
Vízben kanyarog a SIKLÓ, fogatlan õ, ... de neki így jó.
	Víz felett repked az éhes SIRÁLY , míg meglát egy halat, addig kivár!
Csípõs nyelven szól az öreg SKORPIÓ, "Ha én csíplek, nem mondod, hogy élni jó!"	A SKORPIÓ az mindig csípõs, ollójával vagdos, így gyõz.
A SITATUNGA vajon lop-e? Mint afféle ANTILOP. Dehogyis kell ettõl félni, hisz, csak Afrikában láthatók.	Éles ám a SÓLYOM szeme, a messzeségbe ellát vele. De vajon mire használja? Hogy rá ne lépjen aknára.
SUSZTERBOGÁR álnéven jár ma, az ölelkezõ BODOBÁCS és párja.	Tojását a STRUCC homokba dugott fejjel nézi. Megnyugodtam, ... a strucc-politika ma is a régi.

"Engem nem simogat senki." -Jegyezte meg szúrósan a SÜN.	SÜN koma ballag az erdei ösvényen, egyszer csak belelép egy rohadt almába. Elgondolkodik rajta, hogy megegye-e? Dönteni nem tud, hát így szól: "Egye fene."
Ha begurul a SÜN ide, nincsen azért büntibe! Csak egy kissé tüskés lett, mint egy gombóc tûkészlet.	Szúrósan jegyzé meg a SÜN menyem: "Nem lehetek a fiával süntelen!"
SVÁBBOGÁR a CSÓTÁNY nemde? Csak õ német honból lenne? De mind a kettõ BÛZBOGÁR, a lefolyónál álldogál.	A SVÁBBOGÁR a csatorna csövén juthat be a házba. Vajon ha nem lenne csatorna, akkor mit csinálna?
Jön a postás. Vajon bizony kit keres? Tán a verébszerû SZAJKÓT? Aki MÁTYÁSMADÁR néven hírneves.	Kifeküdnék én a Napra, szól a foltos SZALAMANDRA. Hisz azért vagyok márkás, mert a foltom sárgás.
SZAMÁR lett az új oktatási miniszter, vajon mit kezd õ ezzel a tiszttel? Írni nem tud, így hát csak ikszel, de hisz a laptopján elég, ha KLIKkel!	Nem ülök rá egy szürke SZAMÁRra, hacsak nem javallja a matek tanára.
A SZAMÁR gyerek nagyon ügyes, csak egy kicsit szamárfüles.	Iskolába jár a SZAMÁR, az íráshoz nem túl ügyes. Dolgozatát úgy adja be, hogy füzete szamárfüles. Utóirat: A gondolkodásba bele se gondol!

	Lopós lett a SZARKA gyermek. Ezért is a szülõk nyelnek?
Csúnyán eltört a SZARKA szárnya. Sebaj, ... Lop majd újat a szarka-gyárba'.	Zokog a SZARVAS az erdõ közepében, mert egy SZARVAS(marha) szarvazta fel éppen.
Nem vagyok se RÁK, se HOMÁR, csak páncélozott SZARVASBOGÁR , nincs agancsom, s ollóm sincsen, ha megjelenek, csak kitinben.	A nõstény TEHÉN, a hímje ÖKÖR vagy MARHA, az egyiknek nincsen, a másiknak van szarva, kicsinyük a TINÓ, közös nevük SZARVASMARHA.
A SZENTJÁNOSBOGÁR lámpás az éjben, hogy gyúl ennyi fény e piciny kis lényben?	Igyekszik a SZÁZLÁBÚ, hogy a metrót elérje, szedi a sok lábát, már odaérne végre. A vezetõ mit tehet, akármilyen rendes, hogyha az állomás nem akadálymentes?!
A SZÁZLÁBÚ felszállna a buszra, ha ötven ajtó neki jutna, s ha tudna párjával fellépni a száz lábbal.	Szomorú a szegény SZÁZLÁBÚ, mert sosem kap cipõt a párjátú'.
A SZÁZLÁBÚnak nehéz a (tömeg)közlekedés, mondhatnám azt is, hogy nagy próba. A felszállásnál az idõ kevés, így hát nem szokik rá a metróra.	Színe türkiz, ... szembeszökõ, a hártyásszárnyú SZITAKÖTÕ.
Nagyokat szökdel a magányos SZÖCSKE, egyik fûszálról a másikra szökve.	SZÖCSKE néni kiugrik a mezei boltba, mielõtt a fûszál végleg el nem fogyna.
	Hangosan perceg a fában a SZÚ, a gerenda tiszta lyuk, ... faragatlanú'.

	Csíp a SZÚNYOG álmomba'! Vajon mennyi állt sorba? ... Nem kedvesek énnekem! Ezért morcos énekem: "Rohadt szúnyog mit eszel? Nekem jobb, ha kiveszel!"
"Lábon csíptem magam" -szól az öreg SZÚNYOG. "Így járok, ha néha nem szívok, hanem rúgok."	SZÚNYOG úr de mérges egy SZÚNYOG legényre, mert azt is nagyon csípi SZÚNYOG felesége.
Éhezett a télen, mert elfogyott az élelem. SZÚNYOG úr a nyáron, nem lesz tovább vértelen.	Vajon, ha egy SZÚNYOG szúrt meg egy SZÚNYOGot, a párbajkódex szerint ez mivel járhatott?
A TAPÍRlány pirulva néz a fiú TAPÍRra. Amit most gondol, hogy vesse papírra?	Lelógó orral sétál a TAPÍR , szomorú mindig, nevetni sose bír?
Tüskébe öltözött a TARAJOS SÜL, vajon nem szúrja, hogyha leül?	Páncélozott skatulya, a sivatagi TATU ma. Földet túrja, nem vacakol, alagutat ás valahol, Nem mászik õ fel a hegyre, rovarokat eszik egyre.

	Így szól a TEHÉN, hogy … "Múúúúúúú! Elég volt a rágásbúúúú! Álomra hajtom kérõdzõ fejem, mert ettõl lesz tõgyemben mégtöbb tejem."
Kérõdzik a TEHÉN szépen, rágódik a tehénségen.	Unom ezt a páncélt néha, kesereg a TEKNÖSBÉKA.
A TENGERIMALAC viziállat lehet? De NYÚLszerû a teste, hát mért kapta e nevet? Tán mert táplálékért a puha földet túrja, S származása átnyúlik a tengeren túlra!	Laposan néz szét a TETÛ, könyvlapok közt sok a betû, de mielõtt még elaludna, élõsködni megtanul ma.
Vízzel telt a TEVE púpja, a sivatagot már megúnta, hisz õ a homok hajója, s úgy jár, mint a napóra.	A TEVÉNEK púpjában van a zsírja, ezért õ víz nélkül sokáig bírja. De ne legyen senki õrá irígy, hisz maga se tudja, hogy mért van ez így.
Csíkos ruhájuk fekete, sárga (divatszínek), mégis szabadlábon járnak az éhes TIGRISek.	Anyja hátán TIGRIS gyerek, kitalálod mit figyelnek?
Menekülés közben tintát köp a TINTAHAL, meszes vázzal érzi, hogy öregebb lett, mint tavaly.	A TISZAVIRÁG nem is növény, csak a Tiszánál lakik, lárvaként vár három évet, s rovar lesz majd négy napig.
(részvény)Társaságban él-e? Vajon van-e tõkerésze? És gazdag-e a TÕKÉSRÉCE?	Szines csõrrel néz rád bután, az ágon ülõ tarka TUKÁN.
A TULOK olyan ÖKÖRszerû, ha ember, akkor gyenge eszû.
TÚZOK úr épp eltûnik a pusztába', rejtõzik a kukoricatáblába'.	Tücsökzene
Zongorahúrokon zenél a TÜCSÖK , ha nem hagyja abba, én megõrülök.	TÜCSÖK ül a zenegépbe', szerszáma már felemésztve.
TÜCSÖK úr ha muzsikál ma, már a nyár a végét járja.	Hallhatatlan a TÜCSÖKzene, télen, ... hogyha fellép vele.
Kicsi udvar faluvégen, TYÚKanyó ott kotlik éppen. Puha tollal meleget, tojásokra tereget. Ennél többre nem is vitte, ott kel ki két pihe CSIRKE.	TYÚKanyó kapar a szemetes dombon, "Találok-e hernyót? -ez a legfõbb gondom."
UHUnénak BAGOLY úr a párja, pedig egy kis uhogásra vágyna.
Tõzsdézni kezdett egy elázott ÜRGE, államkötvényekbe mélyen elmerülve. Az ürgelyukba lassan csordogál a vízözön, a szomszéd ÜRGE ma már vissza sem köszön, s míg az orosz válság hulláma eléri, üveges szemekkel a BUX indexet nézi.	Várja a párját az ÜREGINYÚL, kicsikét félszeg, de igazi úr.
A réten számos ÜRÜ (herélt kos) lép, utánuk sok ürülék. Vigyázz, ha kimész a rétre, ne lépj be az ürü-lékbe!	Megdöf a VADDISZNÓ, hogyha van sok kicsinye. Ezért neve: VADKAN, Zrínyi bánta, ... hiszed-e?
A VADDISZNÓnak csíkos lett a gyereke. Festette? Vagy így született eleve?	"Levenném én válladról a gondot", vigasztalja párja a búskedvû VAKONDot. De itt maradunk munka nélkül, ha a metró majd megépül.
Alagutat fúr a VAKOND szemtelenül. Ha kijön a földbõl, ... a túrásán szemtelen ül.	A tündérmesékben királyfi lesz néha, a bibircsók-mirigyes VARANGYOSBÉKA.
Csak úgy jöhet szembe egy megtermett VARÁNUSZ, Ha éppen elég messze, Afrikában kirándulsz.	Recsegve szól a VARJÚ "kár-kár"! Hófelhõ közeleg, járkál, ezernyi VARJÚ a fákon, hótakaró lesz minden ágon.
Ha zsong a VARJÚ károgás, nem hallatszik már semmi más, Csak azt hallod egyre "kár-kár", fekete a táj, ezernyi VARJÚ járkál.

A villanyvezetéken rengeteg VERÉB ül, ha leszáll a földre, ugrál csak VERÉBül.	"Kedvesem! Amit mondok félre ne értse!" Csacsogta csendben a szerelmes VÉRCSE. S bár keservem most én el nem mondhatom, "Csíplek!" -Ez az egyetlen mondatom.
Nem megy a hídra, gyalog a VIDRA.	Az apja mérges a VIPERA lányra, mert nem sikerült az elsõ mérges marása.
Szaporodva tenyészett, mind a VÍRUS-tenyészet.	Keservesen sír a VIZILÓ gyerek , "fürdõruhát nyáron miért kell, hogy vegyek?"
VIZILÓéknál az a szokás járja, száraz lábbal nem lép senki a lakásba.	Lehet péntek, lehet szombat, füvet rágcsál minden VOMBAT. Nappal odujában hûs a föld, ott vár míg a levágott fû újra zöld. Így hát mindig jó a kedve, mint afféle apró MEDVE.
VOMBAT mama erszényében hordja kicsinyét, Pénz helyett a kincse ki-kidugja kis fejét.	Vigyázz! Ha Ausztráliában jársz és meglátsz egy VOMBAT -ot, vajon megérti-e, ha így köszönsz szombaton: "Jónapot!"
A búbosVÖCSÖK gondolkodik nején, nehéz az élete ... búbbal a fején.	ZEBRA úr öltönyén csak csíkos a minta, nem is kell vigyázni mindenegyes csíkra. ZEBRÁNÉ oly régen õvele egy pár, nem csoda ha így szól:"Oly unalmas ez már."
Temérdek ember átment már a zebrán. Így szól a ZEBRA: "Mély benyomást tett rám!"	A ZEBU nem közönséges, mint a többi MARHA, mert vállpúpja van neki, mit Ázsiában tart ma.
Aggódik a ZEBU, "Mit tegyek? Ezzel a púppal tán TEVE legyek?"	Kérdezi apját a ZERGE gyerek , "A SZIRTISASsal már elmehetek?" , "Aggaszt, ha vele barátkozol, mert nem tudom milyen kaját hozol?"
Vajon ha egyszer gitárja lesz az ifjú ZSIRÁFnak, Milyen hosszú lesz majd, s mibõl a gitárnyak?	Bõrgyógyászhoz fordult minap a ZSIRÁF pár, mert több foltot találtak egymáson a vártnál.
Vajon csak egy babona, hogy zsizsikes a gabona? De a borsó, s bab is mondja, ZSIZSIK rágja, ez a gondja!

Vissza az elõzõ oldalra!