Állati rímek

Apró MEDVE dúdolgat a réten:
"Majd ha egyszer megnövök egészen,
akkorát brummogok, zeng belé az erdõ",
Bagoly úr megkérdi: "Ki lehet a szerzõ?"
Mert, hogy olyan szép volt, költõien mívelt,
feléled a félholt, hallva ezt a rímet:
"Brummogok, nem szörtyögök,

medve módra dörmögök."
De a rím elhalkul egyre, távolodik el a medve,
ezért látod kicsinek, ... BOCS,
ha olyan kicsi lett!

Rémes az óceán, ... a hajó majd elmerül, amikor vihar jõ, az ALBATROSZ felrepül. Úgy hívják õt, hogy viharmadár, arra jár sokszor, hol hajó se jár.	Elhiheted milyen bátor, az épp fogú ALIGÁTOR , de ha éppen alszik õ, akkor sem túl megnyerõ.
Tükörbe néz a bús, öreg AMÕBA . "Alaktalan vagyok , rám fér a diéta!"	Egész nap csak vizet iszik , kesereg az AMÕBA , átlátszó lett már, mégsem jár az ivóba!
	"Bár nem vagyok mérges", szól az ANAKONDA , "Nem bízok mégse e kétes alakokba' ."
A muzikális ANGOLNA , állandóan hangolna.	Félénk ám az ANGOLNA, ha a parton van dolga.
	A hegyesszarvú ANTILOPnak bársonyos a bõre, távol Afrikától, tán cipõ lesz belõle?

BAGOLY úr az erdõ bölcse. Feje forog körbe-körbe, míg mozdulatlan üldögél, kuvikol csak , ... nem beszél.	Verébszerû madárka, billegett a határba. De tudja-e az illemet õ, mint BARÁZDABILLEGETÕ ?
Lubickol a kicsi BÁLNA , egész óceán a kádja.	A BÁRÁNY még csak ifjú JUH, ártatlannak mondhatjuk. Kis Herceg is Földre érve, Pilótáját kérve kérte, teljesítse régi vágyát, rajzoljon egy apró BÁRÁNYT!
Létrán mászik fel a BÉKA, vajon mi az indítéka?	"Fiatalon felmásztam a létrán néha", esõ elõtt így brekeg az öreg BÉKA .
Éhes a tóparton az egyszerû BÉKA , ha beosztja az algát, lesz-e maradéka?
A JUH neve néha BIRKA , gyapjáért vajon ki nyírja?	Igen feltünõ e bóbitás madár, BÍBICnek hívják, s büszke rá ma már.
Örökifjú õ, ... nem látszik a kora, mégse nyakbavaló ez az öreg BOA .	MORMOTAféle az egyszerû BOBAK , rágcsálgat mindig, hogy kopjanak a fogak .
SUSZTERBOGÁR álnéven jár ma, az ölelkezõ BODOBÁCS meg párja.

Énekel a BOLHA ím: "Rosszul mennek dolgaim." Választ nem vár, ... így az élet, csípõs BOLHAszenvedély lett.	Ugrás közben szól a BOLHA : "Kérem! Talán nyugton volna!" Kiszemelte áldozatát, s suttog halkan: "Csípem magát".
Kopár a táj, nincs semmi forgalom. Erre még busz se jár, hisz ez egy BORZ alom.
A BÖLÖMBIKA hogyha rálel tintára, leírja-e, hogy nem hasonlít BIKÁRA?	Hány lába van a BÖLÖMBIKÁnak? Éppen annyi, mint más rendes madárnak.
Tojásait földre rakja, a tarkatollú BÚBOS BANKA.
Tenger mélyén él a CÁPA , nem jut soha zsákutcába, mert élesen lát két szeme (nem evett már két hete). S ím a szegény áldozat, kit a CÁPA rágogat, nem estétõl reggelig, csak míg gyomra megtelik.	Tejecskére CICA vár, vagy talán megitta már? Azért ilyen tejfehér, mint egy pöttöm kisEGÉR?
A CICKÁNY kicsinyek elhagyják a fészküket, sétálni menni maga az õrület. CICKÁNY mama persze segít a gondon, a CICKÁNYvonat élén õ lesz majd a mozdony.	CINKE õ, vagy CINEGE ? Télen dalol, hiszed-e?
A COBOLY olyan MENYÉT fajta, menyétszerû apja, anyja.
Míly nagy CSACSI, s feje üres, ráadásul szamárfüles!	Csodálatos CSALOGÁNY , hangja oly szép adomány.
Sok báb kikel májusban, CSEREBOGÁR státuszban.
Lakásínség van a CSIGA-világba', a csiga-tanácsnak sincs üres csigaháza. Nem sokat töprengett a CSIGA-maffia, azóta van oly sok háznélküli csiga?	Ha sürgõs a dolga, sietne a CSIGA . Cipõ nélkül megy el, mert nincs neki zoknija.
A meztelen CSIGÁN elkelne egy kabát, ha már elvesztette háza összes falát.
	A CSIKÓHAL miért csendes, miért nem nyerít soha? Egyszerû a válasz: az óceán mélyén van az otthona.
Indán csüng a CSIMPÁNZ, fáról-fára ingáz, Meg-megáll egy fa tövén, bolházkodva kicsinyén.	A CSINCSILLA NYÚL vagy MACSKA? Értékes a bunda rajta?
A CSIRKE , ha jólértesült, nem lesz õ majd csirkesült.	CSÓTÁCSÓTÁNY nyöszörög a radiátor tövén, nem is öreg még, de bogaras szegény.
DARÁZS úrnak fegyvere a fullánkja, de ha megszúr, beledöglik hullára.	Méltósággal áll ott DARU módra, kalpag tetejébe', büszke DARU tolla.
A DELFIN nem hal, csupán óriás vízben él, játszadozik ultrahanggal, de embernyelven nem beszél.

DENEVÉR úr hallhatatlan, elvegyült az ultrahangban.	Szól az öreg DENEVÉR : "Elszállunk a gyerekér' ? Azt hiszem, az régi hiba, hogy nem hallják õt az oviba."
A DISZKOSZHAL oly kerek, lapos, nem hasonlít golyóra, Ezer színben játszik messze, az Amazonas folyóba'.	Szól a DONGÓ , figyeljetek , acélkék potrohú legyek ! Mert ha csend van, ... délidõ, zümmögésem szédítõ.
Az egypupú DROMEDÁR a sivatagban mire vár?

Talán az EGÉRnek barátja a macska? Ha nem így van, ... hát egyszer agyoncsapja.	Tejet fõzne este a gondos EGÉRné, ha nem jár arra MACSKA, lehet, hogy megérné.

Nyári nagy melegben lengõ fülekkel táncol, miközben hosszú ormány lóg az ELEFÁNTból.	Ha minden ELEFÁNT porcelánból volna, észre sem vennéd a porcelánboltba'.
EMUéknál még eleven azon hit, hogy az EMU csak a STRUCCra hasonlít.
Mit eszik a FAJD ha éhes? Bogyót, rügyet, levelet. Ám, ha dürgése van éppen, siket lesz egy keveset.	Fatörzsén megállva dolgozik a FAKOPÁNCS ,ha bogarat talál, ... akkor kissé arrogáns.
Zord idõk járnak a FARKAStanyán. Nincs mese. Már nagymama sem jár arra talán.	FÁCÁNnénak is szebb lenne a tolla, hogyha nem tyúk , hanem kakas volna.
A FOGOLY olyan TYÚKszerû, vajon õ is tyúkeszû?	Õsi szokás, ... és azóta, halat eszik minden FÓKA . Hason csúszva döcög õ, s bajusza is megnyerõ.
A CSALOGÁNY egy FÜLEMÜLE, hogyha dalol, ágon ül-e?
Lényegében GALAMB lenne, ha búgna csak , nem énekelne!	Egy GALAMBpár totyog az úton, nézik egymást szürkén, búgón.

Akvárium falán alga, GARNÉLARÁK mind felfalja, De az olaj forr a gázon, hagyma pirul RÁKra várón.
A GEPÁRD a leggyorsabb állat, áldozata meg nem állhat. De ha gyorsan el nem kapja, a kergetést õ abbahagyja.	A szürke GALAMB, ha kiáll az esõre, rozsdás lesz a tolla, s GERLE lesz belõle.
Nádas mélyén GÉM halászik, nehogy kifogjon rajta a másik.
A kövér GILISZTA bánatosan megy a partra. Feláldozná õ magát, ... de fogyózik a bajszos HARCSA.	Dolgozik a GÓLYA eleget, házhozszállít sok-sok gyereket!
GÓLYA így szól : "kelep-kelep, talán egyszer énekelek?!"	Mérgelõdik ám a GÓLYA , hogyha nincsen elég pólya.
A GÖDÉNYnek másképpen PELIKÁN a neve, csõrében rengeteg halnak van még helye.
Valami bûzlik! (Özvegy GÖRÉNYné magában merengi), midõn vágyait az átható görényszag lágyan belengi. De nem sokáig lehetett GÖRÉNYné meghitten meghatott, mert ez illat a lakásban mindent állatin áthatott.	GÖRÉNY úr kérdi nejét: "Asszony! Máma mi az ebéd?" Ám válasz rá nem érkezik. Szagtalanul éhezik , öreg GÖRÉNY egymagába' (szagos víz a régi álma). De honnan kerülne ide, vágyát ölni kölnibe?!
	Sekély vizekben lépeget a GULIPÁN , rovarokat enni neki nem nagy buli már.

A jó öreg GYÍKatya farkára léptek. Otthagyta hát, mondván: "Majd másikat nézek!"	Majdnem vége lett a GYÍK mesének, midõn otthagyta a farkát végleg, s a helyén maradt egy végtelen ûr. "Szeretsz még?" kérdi a párja, s a válasz csak ennyi: "Végtelenül."
	GYURGYALAG a méhészmadár, csuda tarkán méhekre vár.

Az ifjú HALnak vajon mi lehet a gondja? Tudja, hogy kétszer nem léphet azonos folyóba!	TÜCSÖK mondja: "Egész nyáron csak neked zenéltem." Így szól a HANGYA : "Még jó, hogy megértem!"
Vagyont gyûjtött nyáron a szorgalmas HANGYA . Van temérdek morzsája, meg értékes magja. De eljött a tél, ... az év a végét járja, a szorgalmas hangyának felkopik az álla, mert amit gyûjtött, ... a morzsája, magja, bevallásra kerül az Adóhivatalba.	Van fiatal, meg öreg HARCSA , de mindegyiknek hosszú bajsza.
HARKÁLY úr a fák doktora, vajon õ a FAKOPÁNCS rokona?

Keservesen sírdogál a csenevész HERNYÓ , mert nem szeret õ enni, s attól ilyen girnyó.	HÉJA úr a kis HÉJÁT vadászni tanítja, a tojó ül a fészkén, vagy éppen javítja?
Azt hiszem a HIÚZ ha felébred lenyúz!
	Vezetési módozat, amikor egy HÓD tolat.
Fekete a HOLLÓ tolla, gyûrûjét csõrében hordja?	HOMÁR ül a forró vízben, vörösödik minden ízben.
Tele pofával a HÖRCSÖG, csak gyûjtöget, de nem szörcsög.	A HÕSCINCÉRnek hõs a párja, és ízes mindkét antennája.

	A JAGUÁR hogyha éhes, nagyobb kezdõsebességes!?
JAK bikára bõg a tehén, málhahordásra jöttem én? S, nyugtatja a tehenet: "Eladjuk a tejedet."	JÁVORSZARVAS feje éke (szarvasné is büszke érte), nem sapkája, se kalapja, lapátszerû agancs rajta.
Fehér lett a JEGESMEDVE a hóba', ha elsüllyed, ki se látszik alóla?	JUHot õriz a juhász, BÁRÁNY gyapjára vigyáz?
Ne gondolkozz soká, vajon mit tégy, ezzel a névvel KABÓCA légy.	KACSA néni úszógumit ad a kicsinyére, a kiszáradt tóban nem tud úszni mégse.
	Farka mint a hódé, vidraszerû törzse, szája egészen olyan, mint a KACSA csõre. Emlõs, mégis tojást rak, akárcsak a TEKNÕS, Nem nevezik madárnak, õ a KACSACSÕRÛ EMLÕS.
Vajon hogyha pápaszemes, mért néz olyan hidegen? A PÁPASZEMES KAJMÁN épp a Kajmán-szigeten?	Bóbitája virít sárgán, ábrándozik a fa ágán, fehértollú KAKADU , milyen nyelven, ... magyaru' ?
Míg a KAKAS viadalra készül, arra gondol, bontott lesz-e végül?	Délceg KAKAS menyegzõre készül, melyik tyúkot vegye feleségül?
Midõn kikelt a tojásból, úgy hívták, hogy Natasa. Most mégis csak 'vén TYÚK'-nak hívja ura, KAKASa.
	A KANÁRIegy muzikális díszmadár, füttymûvészként naphosszat csak muzsikál.
Vajon jól bánik a karddal, felnõtt fejjel, minden KARDHAL ?	A KATICABOGÁRnak páratlan a pöttye, ha kettõt elvennénk lecsökkenne ötre.
Tó körül az otthona, PELIKÁN a rokona, A madárhadseregben, Õ a KÁRÓKATONA .
	Tudjuk, ... hal a KECSEGE , de akárhogyan fülelsz, nem hallod, hogy fecseg-e?!
Azt hiszi a KECSKE ma már, divatos a kecskeszakáll.	Szomorú hírt kell közölnöm, szól a KENGURU bába: "Gyönyörû kicsinyének van két rövidebb lába."
KESELYÛ a halálmadár, dögöt eszik hogyha talál.	Kedves ez a KIGYÓ , nemde? Csak mindig el ne tekeregne.
Újzélandon minden madár tudja, repülni a KIVI már nem tud ma.
A KOALA nem KENGURU, s nem afféle LÁMA, de erszényében kicsinyét cipeli Ausztráliába'.	KOBOLDMAKI éjszaka, fákon ugrál egymaga.
	KOBRA bácsi mérgesen néz eltekergõ fiára, pápaszeme megint romlott valahány dioptriára. Vajon hogyha még egy keretet is lopna, õ lenne a mérges PÁPASZEMES KOBRA?
A KOBRA kissé bárdolatlan, mérget hagy az áldozatban.	Börtönbe került a legmérgesebb KOBRA , dideregve járkált a cellába' vacogva. És ahogy merengve nézett ki a rácsán, akkor vette észre, hogy nincs cipõ a lábán.
Az apró KOLIBRI rászáll a virágra? Vagy csak szárnyával áll rá ... a nagyfrekvenciára.	A KORMORÁN a vízen él, Galápagosz szigetén.
	A juh hímje a KOSa, füvet eszik, ... noha, báránya a kicsinye, vajon tejet iszik-e?
KÓCSAGnénak hófehér a ruhája, nemesen néz GÉMszerûen urára.	A KROKODIL lány oly helyes, csak bõre kissé pikkelyes.

Vigyáz-e a KUDU arra, hogy csavaros legyen a szarva? Mert ... ha óriás üvegben az úzó, (ouzo: Görögország nemzeti itala) jól jön majd mint dugóhúzó.
KUKAC jár az almába', alma szól: "Ez nem járja!" Válasz: "Ön nem zamatos, ne legyen oly kukacos!"	KULLANCS lakik a KUTYA nyakába'. Jogcíme nincsen, de most már van lakása.
A KUTYA fiú akkor érzi legkutyábbul magát, ha a közelben érzi egy szép kutyalány szagát. A KUTYA lány, ha örömmel mégsem csahol, a kutya fiú, farkát behúzva elkutyagol.	Talán azért csahol a békés EB, mert õ a macskánál is békésebb.
Csak nyúl után fut a fürge AGÁR , Agárné asszonyt megunta ma már?	Eltévedt a VIZSLA a vadászaton, mert elmerengett kicsit a madárszagon.
PULI KUTYA jól vigyáz a legelõ nyájra, pedig szemébe lóg hosszú frizurája.	Jól hall-e a SPÁNIEL ? Nem cserélne bárkivel, hogyha szalad füle lobog, apró lábán csak úgy robog.
Pallas Athénének kedvence a KUVIK volt, mert az ókorában olyan szépen kuvikolt.

Unottan lóg fenn a fán a LAJHÁR . Ebbõl a látványból rég elege van már.	Nem tudom hogy mondják LAJHÁRul, hogy "lusta", de ahogy elnézem, õ biztosan tudja.
LAJHÁR úr udvarol egy kedves LAJHÁR hölgynek: "Kedvelem karmait, … csak kicsit feltûnõek."	Azt hiszi a LANGUSZTA , a fõzést élve megússza.
Távolba révedez a büszke LÁMA. Mit néz ott távol? A LÁMA talánya.	Dülöngélve áll a LÁMA, azt hiszem a végét járja.
Ez az öreg LEGUÁN , nem lesz már szebb ezután.	Milyen szép a LEOPÁRD foltja, addig amíg magán hordja. De nem izzad meg futtában, ebben a szép bundában?

Ha a LEPKE szárnya ázott, eléri a (más)virágot?	Az a kérdés: "Ön pillangó vagy LEPKE?" Válasz nincs, de látszik, hogy öltözéke lenge.
Tavasszal a lárva tûnõdik a lényegen: bebábozódjon, hogy már nyárra LÉGY legyen?	LÉGY a tejbe pottyan. Kérdezgetem: "Hogy van?" Ám a válasz nem jõ, ... S törölközõ-kendõ sincs a közelében, "Megfulladok éppen." Ennyit szól csak végül, persze ezt is légyül.
Ha egy csinos LIBA flörtöl, remeg a LÚD a libabõrtõl, Hisz a deli, büszke LÚDnak, egyre nyúlik a hosszú lúdnyak.	"Azt hiszem lezárom most e korszakot." Szól a LÓ , miközben eszi az abrakot.
Ha a MACSKA enne szenet, látnál izzó macskaszemet?
A MAJOM éjnek idején, bolhát keres kicsinyén. Aztán, hogyha megtalálja, éles foggal megdarálja.	MAJOM úr ügyvédhez fordul, "Megtámadtak minket orvul, s védekezni most nem gyõzünk, hogy nincsen nekünk ember õsünk!"
Olyan mint egy piciny SZARVAS, vagy tán nagyobb NYUSZIféle? "Fogam éles, meg ne marhass." Ilyen minden MARA , ... értve?	A MARABU olyan mint a GÓLYA, bár nem piros a csõre, de van begyzacskója.
Áttetszõ a MEDÚZA gomba alkata, ha nem élne vízben, vajon hogyan látszana?
Mosodába adta bundáját a MEDVE, mert a mézet csúnyán belekente. Ám a mosógép nem is vette észre, hogy a medve már nem fér be a gépbe.	Arról dörmög a bús MEDVE, hogy most éppen rossz a kedve. De a brummogás sem meglepõ, ha arra jár egy medve nõ.
Amint azt tudjuk, a barna MEDVE télen, kicsit lusta, ám nem hülye egészen. És hogyha nagy hó hull odakünn a kertre, dúdol csak magában, hangokat feledve, Valami efféle apró-kicsi dalt: "Remélem a tél már nem sokáig tart!"	MEDVE lány is néha (hogyha ez a téma), Becézgeti párját, kit melegség jár át: "Szeretném, ha tudnád, kedvelem a bundád!"
Apró MEDVE dúdolgat a réten: "Majd ha egyszer megnövök egészen, akkorát brummogok, zeng belé az erdõ", Bagoly úr megkérdi: "Ki lehet a szerzõ?" Mert, hogy olyan szép volt, költõien mívelt, feléled a félholt, hallva ezt a rímet: "Brummogok, nem szörtyögök, medve módra dörmögök." De a rím elhalkul egyre, távolodik el a medve, ezért látod kicsinek, ... BOCS, ha olyan kicsi lett!	Légy repült a levesbe, falánk MEDVE megette. Ezután nem meglepõ, ha a medve dzümmögõ. Azaz dörmög, néha zümmög, hogyha mérges, kicsit hümmög.
MENYÉT úr szereti rég nem látott menyét, hiszen mind a kettõ születéstõl MENYÉT.	Nem rabok õk , csak csíkos ruhába', dolgozik mindenki a MÉH családba'. Szorgosan szállnak virágról-virágra, míg virágporos lesz az összes MÉHnek lába. Aztán a kaptárba viszik az egészet, s csinálnak belõle finom virágmézet.
Vajon a MÉH mért megy lépre? Mert van látnoki képessége. Ha olyanja nem lenne, az ember mézet nem enne.

Aludni vágyik a kedves kis MORMOTA, mert nyugalmas álma nem volt neki soha.	Magában mormog a szomorú MORMOTA.
MÓKUS makkot eszeget, nem nevel sok gyereket. Hogy fürge õ, és derék-e? Nézz a mókuskerékbe!	MÓKUS mama vacsorát fõz, makkot szedni bizony nem gyõz. Ropogtatnak eleget, a kis mókus gyerekek.
Vajon mi a MOLYLEPKE álma? A nagymama régi szõrmebundája.	Töpreng minden MUFLON, ... állandóan fusson?
	Tenger mélyén kígyózva, közeleg a MURÉNA. Van vagy két méter a teste, ragadozik reggel, este.

Sûrû sötétben, ha leszáll az este, a NYESTrõl se tudni, hogy igazi NYEST -e?
	NUTRIA a HÓDPATKÁNY, bunda lesz belõle tán?
A kis NYÚL répát eszeget, elég sokat megevett, mert ha répalevest enne, foga túl kinövekedne!	NYÚL úr lesz egyszer az állatok királya, ha az oroszlán kihal, és õ ezt kivárja.
A szegény OPOSSZUM odafenn üldögél az ágon, üres az erszénye, hát nincs mire vigyázzon.	Okos-e az ORÁNGUTÁN? Emberszerûn néz rám, ... bután.
OROSZLÁNék otthonába', nem kell kanál, nem kell tálca, és ha leszáll már az alkony, vadászatról jön az asszony.	Azt hiszem az ORRSZARVÚ, bizony elég rosszarcú. De zokon ne vedd tõle, hogy vastagabb a bõre!
Az ORRSZARVÚ sokszor morog, orra ... mint egy vonóhorog.	ÖLYV ül az ágon, szemében kis közöny, nem adna túl ezen a sasszerû öltönyön.
Az ÕZ hogyha lány, akkor suta, ettõl persze még nem buta. Fehér foltok barna hátán, vígan szökdel vékony lábán.
Nem kesereg már a PANDA, fejét házasságra adta, ... Most csak ül és eszeget, nem tervezget gyereket!
Kibeszélte a PAPAGÁJ-t a párja, papagájul szólt: "Ez mamagálya."	PELIKÁNnénak szomjas az ura. Csõre olyan tágas, kicsikét fura, Afféle szürcsölõ ivóedény, talán a neve ezért is GÖDÉNY?
Lépéseit furcsán szaporázza, megnyerõ az eleganciája. Nem számít, hogy hím, vagy nõ, mindenképpen PINGVIN õ.	PINGVIN totyog mindkét lábán, eléldegél a jég hátán.
Ha bánatos vagy, csak legyints, s elszáll a bú, mint a PINTY!	Párbajra készül a PIÓCA a parton. "Valamire, csak a mások vérét tartom."
	Kifogtam egy PISZTRÁNGot, talán éppen kislány volt? Láttam rajta csíkot, míg fürgén el nem siklott!
POLIPéknál nem szokás, üdvözléskor a kézfogás, mert az kissé bonyolult, ha nyolc kart éppen odanyújt.	Ím a csípõs POLOSKA, tán egy kicsit lapos ma!
Világhálót készít a PÓK oly serényen. Aztán meg se mozdul, mégis ott van minden eseményen.	Szakadt hálóját nézi PÓKné (a léha), hálófonáshoz már nincs több váladéka.
Hálójába csalta PÓKné a megtermett legyet. Felmerül a kérdés: "Vajon vele legyek?" Bizony sietnem kell, fut a pásztor óra! Elkészülök vele, amúgy PÓKné módra.	Az ifjú PÓKnak hálójába', fennakadt egy PÓKleányka. Veled összeszõhetném a létem? Legyél hát a feleségem!
PRÉRIKUTYA figyel a messzi puszta tájra, ha kijön a földbõl, így áll meg, ... azonnal vigyázba.	Hangtalanul jár a PUMA , minden lépése oly puha, de ha egyszer nagyot ugrik, áldozata úgy kimúlik.
Mérges-e ... a büszke RÁJA, ha csípi õt kedves arája?	Visszapillantó került a RÁKra, hogyha megy, az utat lássa!
RIGÓ bácsi éneke, a fülemnek szép zene.	A RINOCÉROSZnak orrán a szarva, páncélos bõrét sosem vakarja!
A RINOCÉROSZ fejét húzza le a gondja, Hogy döntse el végül: az ORRSZARVÚ rokonja?
	Settenkedve jár a RÓKA, hajnalt üt már a napóra, rókáné még szendereg, egy tyúkcombon elmereng.
"Milyen állat vagyok?" Töprengett a RÓKA. Rókalyukban élek születésem óta.	A ROZMÁR óriás agyarosan, ha bajusz lenne, ... kipödörné magyarosan!
SAKÁLnéra üvölt ragadozó férje: "Miért nem vagy képes ma a dögevésre?"	Szirten ül az öreg SAS és nézi a tájat. Ennél többet õ már nem is kívánhat.
"Pintytársaim szidnak, ... ó micsoda ármány!" Sírdogál az ágon, a tarka tollú SÁRMÁNY.	A SÁSKA olyan változó, némelyik imádkozó.
Csupasz földön ül a SÁSKA, mert a füvet mind lerágta.	Dalol az ágon a rigószerû SEREGÉLY. Fekete a tolla, ... így nem látszik, ha jön az éj.
A SERTÉS vajon felkészült, hogy lesz belõle sertéssült?	A SERTÉS röfög, csúnyán eszik , disznó módra tenyésztetik.
Szép leszek-e egyszer majd? Kérdezi a SIKETFAJD.	SIKLÓ siklik a vizen, fogatlanul, szelíden. Olyan mint egy KÍGYÓ, vajon neki így jó?
Víz felett repked az éhes SIRÁLY , míg meglát egy halat, addig kivár!	Csípõs nyelven szól az öreg SKORPIÓ, "Ha én csíplek, nem mondod, hogy élni jó!"
Éles ám a SÓLYOM szeme, a messzeségbe ellát vele. De vajon mire használja? Hogy rá ne lépjen aknára.
SUSZTERBOGÁR álnéven jár ma, az ölelkezõ BODOBÁCS és párja.	Tojását a STRUCC homokba dugott fejjel nézi. Megnyugodtam, ... a strucc-politika ma is a régi.
Ha begurul a SÜN ide, nincsen azért büntibe! Csak egy kissé tüskés lett, mint egy gombóc tûkészlet.	Szúrósan jegyzé meg a SÜN menyem: "Nem lehetek a fiával süntelen!"
SVÁBBOGÁR a CSÓTÁNY nemde? Csak õ német honból lenne? De mind a kettõ BÛZBOGÁR, a lefolyónál álldogál.

Kifeküdnék én a Napra, szól a foltos SZALAMANDRA. Hisz azért vagyok márkás, mert a foltom sárgás.	Nem ülök rá egy szürke SZAMÁRra, hacsak nem javallja a matek tanára.
A SZAMÁR gyerek nagyon ügyes, csak egy kicsit szamárfüles.	Lopós lett a SZARKA gyermek. Ezért is a szülõk nyelnek?
Csúnyán eltört a SZARKA szárnya. Sebaj, ... Lop majd újat a szarka-gyárba'.	Zokog a SZARVAS az erdõ közepében, mert egy SZARVAS(marha) szarvazta fel éppen.
Nem vagyok se RÁK, se HOMÁR, csak páncélozott SZARVASBOGÁR , nincs agancsom, s ollóm sincsen, ha megjelenek, csak kitinben.	A SZENTJÁNOSBOGÁR lámpás az éjben, hogy gyúl ennyi fény e piciny kis lényben?

A SZÁZLÁBÚ felszállna a buszra, ha ötven ajtó neki jutna, s ha tudna párjával fellépni a száz lábbal.	Szomorú a szegény SZÁZLÁBÚ mert nem kap cipõt a párjátú'.
	Színe türkiz, ... szembeszökõ, a hártyásszárnyú SZITAKÖTÕ.
Nagyokat szökdel a magányos SZÖCSKE, egyik fûszálról a másikra szökve.	SZÖCSKE néni kiugrik a mezei boltba, mielõtt a fûszál végleg el nem fogyna.

Hangosan perceg a fában a SZÚ, a gerenda tiszta lyuk, ... faragatlanú'.	SZÚNYOG úr de mérges egy SZÚNYOG legényre, mert azt is nagyon csípi SZÚNYOG felesége.
Éhezett a télen, mert elfogyott az élelem. SZÚNYOG úr a nyáron, nem lesz tovább vértelen.	Vajon, ha egy SZÚNYOG szúrt meg egy SZÚNYOGot, a párbajkódex szerint ez mivel járhatott?
A TAPÍRlány pirulva néz a fiú TAPÍRra. Amit most gondol, hogy vesse papírra?	Lelógó orral sétál a TAPÍR , szomorú mindig, nevetni se bír?
Tüskébe öltözött a TARAJOS SÜL, vajon nem szúrja, hogyha leül?	Páncélozott skatulya, a sivatagi TATU ma. Földet túrja, nem vacakol, alagutat ás valahol, Nem mászik õ fel a hegyre, rovarokat eszik egyre.
Kérõdzik a TEHÉN szépen, rágódik a tehénségen.	Unom ezt a páncélt néha, kesereg a TEKNÖSBÉKA.
A TENGERIMALAC viziállat lehet? De NYÚLszerû a teste, hát mért kapta e nevet? Tán mert táplálékért a puha földet túrja, S származása átnyúlik a tengeren túlra!	Laposan néz szét a TETÛ, könyvlapok közt sok a betû, de mielõtt elaludna, élõsködni megtanul ma.
Vízzel telt a TEVE púpja, a sivatagot már megúnta, hisz õ a homok hajója, s úgy jár, mint a napóra.
Csíkos ruhájuk fekete, sárga (divatszínek), mégis szabadlábon járnak az éhes TIGRISek.	Anyja hátán TIGRIS gyerek, kitalálod mit figyelnek?
Menekülés közben tintát köp a TINTAHAL, meszes vázzal érzi, hogy öregebb lett, mint tavaly.	A TISZAVIRÁG nem is növény, csak a Tiszánál lakik, lárvaként vár három évet, s rovar lesz majd négy napig.
Vajon van-e tõkerésze? És gazdag-e a TÕKÉSRÉCE?	Szines csõrrel néz rád bután, az ágon ülõ tarka TUKÁN.
A TULOK olyan ÖKÖRszerû, ha ember, akkor gyenge eszû.
	TÚZOK úr épp eltûnik a pusztába', rejtõzik a kukoricatáblába'.
Zongorahúrokon zenél a TÜCSÖK , ha nem hagyja abba, én megõrülök.	TÜCSÖK ül a zenegépbe', szerszáma már felemésztve.
TÜCSÖK úr ha muzsikál ma, már a nyár a végét járja.	Hallhatatlan a TÜCSÖKzene, télen, ... hogyha fellép vele.
Kicsi udvar faluvégen, TYÚKanyó ott kotlik éppen. Puha tollal meleget, tojásokra tereget. Ennél többre nem is vitte, ott kel ki két pihe CSIRKE.
	UHUnénak BAGOLY úr a párja, pedig egy kis uhogásra vágyna.
Tõzsdézni kezdett egy elázott ÜRGE, államkötvényekbe mélyen elmerülve. Az ürgelyukba lassan csordogál a vízözön, a szomszéd ÜRGE ma már vissza sem köszön, s míg az orosz válság hulláma eléri, üveges szemekkel a BUX indexet nézi.	Várja a párját az ÜREGINYÚL, kicsikét félszeg, de igazi úr.

A VADDISZNÓnak csíkos lett a gyereke. Festette? Vagy így született eleve?	"Levenném én válladról a gondot", vigasztalja párja a búskedvû VAKONDot. De itt maradunk munka nélkül, ha a metró majd megépül.
Alagutat fúr a VAKOND szemtelenül. Ha kijön, ... a túrásán szemtelen ül.
A tündérmesékben királyfi lesz néha, a bibircsók-mirigyes VARANGYOSBÉKA.	Csak úgy jöhet szembe egy megtermett VARÁNUSZ, Ha éppen elég messze, Afrikában kirándulsz.
A villanyvezetéken rengeteg VERÉB ül, ha leszáll a földre, ugrál csak VERÉBül.	"Kedvesem! Amit mondok félre ne értse!" Csacsogta csendben a szerelmes VÉRCSE. S bár keservem most én el nem mondhatom, "Csíplek!" -Ez az egyetlen mondatom.
Nem megy a hídra, gyalog a VIDRA.	Az apja mérges a VIPERA lányra, mert nem sikerült az elsõ mérges marása.
Szaporodva tenyészett, mind a VÍRUS-tenyészet.	Keservesen sír a VIZILÓ gyerek , fürdõruhát nyáron miért kell, hogy vegyek?
VIZILÓéknál az a szokás járja, száraz lábbal nem lép senki a lakásba.	Lehet péntek, lehet szombat, füvet rágcsál minden VOMBAT. Nappal odujában hûsöl, míg a levágott fû kinõl. Így hát mindig jó a kedve, mint afféle apró MEDVE.
A búbosVÖCSÖK gondolkodik nején, nehéz az élete ... búbbal a fején.

Temérdek ember átment már a zebrán. Így szól a ZEBRA: "Mély benyomást tett rám!"
Aggódik a ZEBU, "Mit tegyek? Ezzel a púppal tán TEVE legyek?"	Kérdezi apját a ZERGE gyerek , "A SZIRTISASsal már elmehetek?" , "Aggaszt, ha vele barátkozol, mert nem tudom milyen kaját hozol?"
Vajon ha egyszer gitárja lesz az ifjú ZSIRÁFnak, Milyen hosszú lesz majd, s mibõl lesz gitárnyak?	Bõrgyógyászhoz fordult minap a ZSIRÁF pár, mert több foltot találtak egymáson a vártnál.
Vajon csak egy babona, hogy zsizsikes a gabona? De a borsó, s bab is mondja, ZSIZSIK rágja, ez a gondja!