Utolsó frissítés: 2023-06-05 16:38

Irodalmi átiratok
Örökérvényû irodalmi mûvek aktuális utánérzései Orbániában

Az átiratokat (irodalmi utánérzéseket) elkövette: T.Dénes Tamás

T A R T A L O M J E GY Z É K
01»
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854)
02»
03»
Arany János: Tetemre hívás (1877)
04»
Arany János: Walesi bárdok (1857)
05»
Arany János: Mátyás anyja (1854)
06»
Arany János: Ágnes asszony (Ballada, 1853)
07»
Arany János: Családi kör (1851)
08»
Arany János: Toldi (1846)
09»
Petõfi Sándor: János vitéz (1844)
10»
Petõfi Sándor: Négyökrös szekér (1845)
11»
Petõfi Sándor: Szeptember végén (1847)
12»
Petõfi Sándor: Anyám tyúkja (1848)
13»
Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
14»
Ady Endre: A magyar Ugaron (1905)
15»
Ady Endre: ISMERETLEN KORVIN-KÓDEX MARGÓJÁRA (Sírás és panaszkodás, 1905) "Komp-ország"
16»
Ady Endre: Õrizem a szemed (1916)
17»
József Attila: KEDVES JOCÓ! (1917)
18»
József Attila: TISZTA SZÍVVEL(1925)
19»
József Attila: Kertész leszek (1925)
20»
József Attila: MAMA (1934)
21»
József Attila: ALTATÓ (1935)
22»
Heltai Jenõ (1871-1957): Mert dalaimnak …
(Kis Kató …)
23»
Heltai Jenõ (1871-1957): Vallomás
(Mi ketten egymást…)
24»
A Magyar NÉP kiskönyvtára (Klasszikusok nyomán)
25»
Kacsóh Pongrác: János vitéz daljátékának szövege alapján
26»
Kosztolányi Dezsõ: AKARSZ-E JÁTSZANI? (1912)
27»

Karinthy Frigyes: Így írtok ti (1912)
(Kosztolányi Dezsõ, Mint aki halkan belelépett)

T.DénesT.: Így szívtok ti (2023)
(Mint aki halkan, ... de vezír lett)

28»

Karinthy Frigyes: Így írtok ti (1912)
(Kemény Simon, Karperec)

T.DénesT.: Így szívtok ti (2023)
(Arc-lemez)

29»
 
30»
 
31»
 
32»
 
33»
 
34»
Móricz Zsigmond (1879-1942): Iciri-piciri mese
35»
Móricz Zsigmond (1879-1942): A török és a tehenek
36»
37»
Weöres Sándor (1913-1989): A birka-iskola
38»
Weöres Sándor (1913-1989): Alva jár az Orbán
39»
 

----NAGYÍTÁSHOZ kattints a KÉPEKRE!

39»
 
38»

Weöres Sándor (1913-1989): Alva jár az Orbán
(Utánérzés Orbániában)
37»


Weöres Sándor (1913-1989): A birka-iskola
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Orbániában már nem csoda,
az állami birka-iskola!

Ha a diák nem szól,
csak báNATosan béget,
annak jár a vezírtõl dicséret.

Sõt, … a tanár,
aki agymossa a nemzethy báNATot,
éhbérért akár tanár maradhat ott!

Így hááááát, …
Orbániában már nem csoda,
hogy nem marad más,
csak birka-iskola!

(TDT)

36»
35»


Móricz Zsigmond (1879-1942): A török és a tehenek
(Utánérzés Orbániában)
. . .

A MAgyar vezír fejezet …

Van egy MAgyar MEHEMED,
ki sose látott EMBERet.
Bizony ez a mehemed,
egy külön MAgyar fejezet,
mert nem is tudta mehemed,
hogy milyenek a zEMBEREK!

Háááát, úgy gondolta mehemed,
"Jobb, ha ki én nem megyek.
Inkább, Váramba' leszek,
és teraszomról lelesek."

Egyszer aztán mehemed,
addig-addig leshetett,
míg meglátott sok EMBERet!

Csudálkozott mehemed,
"Ilyenek a zEMBEREK?!
Én vezír vagyok, ... MEHEMED,
De kik e furcsa szerzetek???"

Nézegette mehemed,
hányfélék a zEMBEREK.
Meg is számolt mehemed,
vagy kétféle EMBERet:

Voltak bégetõ birkák,
és marhák, akik bírták,
hogy a vezír mehemednek,
köze sincs a zEMBEREKhez.

Így a vezír fenn rekedve,
szotyit köp a zEMBEREKre!

Oszt, akik mégse birkák,
a vezírt jól kiNYÍRJÁK!

(TDT)

34»


Móricz Zsigmond (1879-1942): Iciri-piciri mese
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Egyszer volt, … bíz még ma is van, …

Volt egyszer egy nem is oly piciri Váracska,
abban élt éldegélt egy óriás pocakos viktorka.

Volt annak sok iciri-piciri kis ökre,
rákaptak a nem is oly piciri KÖZÖSRE.

Csizmát húz az óriás pocakos viktorka,
nehéz az út a nem is oly piciri EU-ba'.

Bejárja a NÉPÉTÕL lenyúlt kis NERdõt,
de nem elég még az agymosott sok felnõtt.

Bejárja hát, határon túl is a világot,
de az EU-ban nem talál egyetlen jó barátot.

Ám, rátalál pár diktátorra, türkménre és törökre,
Türk tanácsba befogadták, ökreivel örökre.

Így örülhet még viktorka sok ökrének,
de NINCS VÉGE az iciri-piciri mesémnek!

(TDT)

33»
32»
31»
30»
29»
28»


Karinthy Frigyes: Így írtok ti (1912)
(Kemény Simon, Karperec)

(Utánérzés Orbániában)
. . .

T.DénesT.: Így szívtok ti (2023)

Arc-lemez

A vezíremnek arca szép legyen,
A bõr rajta vastag, mint fenekén.
Ha barackot ad, ... ne tegye mérgesen,
És meztelen táncoljon a NÉPÉN, nemzethén!

Két lába közt tartsa zsebében kezét,
Szotyival szájában üzenjen hadat!
S, ha megnyalja szája szegletét,
Lölõnek ennyit mondjon csak: harap!

A koronát húzza be homlokig,
Oszt, amíg dalol HUXIT éneket,
Pávatáncoljanak, akik
Gondolnak róla szépeket!

Arcán nemzethy mosolya,
Aranyere legyen temérdek karát!
S, ha viktátor lesz csak az EU-ba',
Bátran tapossa el magát!

(TDT)

27»


Karinthy Frigyes: Így írtok ti (1912)
(Kosztolányi Dezsõ, Mint aki halkan belelépett)

(Utánérzés Orbániában)
. . .

T.DénesT.: Így szívtok ti (2023)

Mint aki halkan, … de vezír lett,

Oszt töretlen hatalma egyre nagyobb,
Míg alattvalók lettek és cselédek,
Kiken pávatáncol és lépked gyalog,

Mint aki halkan … de vezír lett.

Most pedig NÉPÉN nevet és fintorog,
Szájszélét nyalja egyre, miközben morog,
S erkélyérõl néz le fentrül,
míg Várában trónjára fent ül!

És talpnyalók hada áll körbe csendbe,
(O)csmány (V)ezírük szavára lesve!
S emelnek szobrot, festenek képet,

Róla, ki halkan … de vezír lett!
(TDT)

26»


Kosztolányi Dezsõ: AKARSZ-E JÁTSZANI? (1912)

(Utánérzés Orbániában)
. . .

E rút világban, mondd, akarsz-e lenni?
Akarsz e NÉPNEK mindig-mindig ártani?!
Akarsz-e EGYÜTT sötétbe lenni?
Vagy inkább végleg világosra váltani?!

Akarsz-e bús magzatot szülni,
s átszenvedni egy-egy rút életet?
Vagy vágyódva-vidáman repülni,
amíg csak élsz, … amíg lehet!

Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
tavaszi virág, s lombhullató õsz?
Lehet-e futni, szállni véled,
míg a tél fagya már elidõz?!

 

 

Akarsz-e békés, tiszta szívvel élni,
GONDOLKODNI csendben, …
semmitõl se félni?
S, bízni, hogy majd egyszer,
nem lesz sok-sok beteg ember, …

Kiknek a télbõl csak a fagy maradt,
és nincs már erõ, se szépség, …
se remény, se akarat!

Vagy, akarsz-e inkább örökké élni,
s örülni, hogy minden valóra vált?
Kérdezni, és választ REMÉLNI,
s csak eljátszani … a HALÁLT?!

(TDT)

25»

Kacsóh Pongrác: János vitéz daljátékának szövege alapján,
a NÉP dalát lejegyezte: T.Dénes Tamás
. . .

Én a MAgyarok királya … legeltetem nyájam,
Nem törõdöm az idõvel,
csak HATALOMRA vágytam!


Van énnékem közjószágom, de Jucika a lelkem,
Nem feledem amióta egyszer megöleltem.
Be-be járok a kormányba Varga Jucikámhoz,
Az én nevem, KIPcsak nyelven, …
az EU-ban mindenkire frászt hoz!

Soros papa megtalált, oszt Õ szedett fel engem.
Oxfordba is, hejjjj kiküldött, …
de ma már õt szégyellem!


Szotyit köpök VIP páholyba’ … nem érdekel járvány,
Oltakozzon minden MAgyar, kína demo vakcináján!


Én vagyok a legjobb magyar,
ki nem hímez, nem hámoz,
… mert
Az én nevem, KIPcsak nyelven, …
az EU-ban mindenkire frászt hoz!

(TDT)

 

24»

A Magyar NÉP kiskönyvtára

(Klasszikusok nyomán)
. . .
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott
Magyar NÉP: Akit az orbán bûze megcsapott

Lev Tolsztoj: Háború és béke
Magyar NÉP: Az (o)csmány (v)ezér réme!

Thomas Mann: Márió és a varázsló
Magyar NÉP: Pávatánc a varázs szó

Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
Magyar NÉP: Pávatánc a palackból

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame
Magyar NÉP: Aki ellopta a hazám!

Makepeace Thackeray: Hiúság vására
Magyar NÉP: A hatalom álsága

Dosztojevszkij: Bûn és bûnhõdés
Magyar NÉP: Tûrni még oly kevés!

Jack London: Fehér agyar
Magyar NÉP: Ki a magyar?!

Stendhal: Vörös és fekete
Magyar NÉP: Az agymosás esete

Alexander Dumas: A három testõr
Magyar NÉP: A Vár onnan lentrõl!

J.Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán
Magyar NÉP: A fuldokló NÉP nyakán

Charles Dickens: Karácsonyi ének
Magyar NÉP: Az alávaló lélek

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Magyar NÉP: A NERdõ szörnye

Emily Brontë: Üvöltõ szelek
Magyar NÉP: Könnyezõ szemek

Jókai Mór: A jövõ század regénye
Magyar NÉP: Az (o)csmány (v)ezérnek VÉGE!

(TDT)
23»


Heltai Jenõ (1871-1957): Vallomás
(Mi ketten egymást…)

(Utánérzés Orbániában)
. . .

Mi soha egymást meg nem értjük,
vezírem, … ezt én vállalom!
Mert a pénz, mit NÉPEMTÕL kicsalt,
Bizony temérdek KÖZÖS VAGYON!

És ha csalt, …
hát úgy tette, hogy NÉPEMET
nyomorba döntse le!
Így tûnt el néhány stróman mögött,
a nemzeti vagyon KÖZPÉNZ JELLEGE!

Vagyona, tehát közpénzre épül,
vezírem, … ezt így kimondhatom!
És pocakja nõ csak, amíg végül,
agyára megy a HATALOM!

Még ön a vezír!? Habár tudom,
hogy ennél is többet akar!
Pár nap múlva lesz hatvan éves,
de elfeledte már,
hogy volt egyszer demokrata és fiatal!

 


Volt, mikor nem a múltba merengett,
hol kollégiumba', hol Oxforba' lakott,
és ma, … a Karmelitában éli életét,
ott pávatáncol, …
és talpnyalói közt ragyog!

Zavartan nyalja szája szélét,
s, álarca mögött nézése hamis,
Mint az elfelejtett régi eszmék,
s, mindenki ellen vívott harca is!

Ma még van néhány strómanja,
és agymosott nemzethy voksa millió, …
De egyre dühösebb a NÉPE,
és egyre többen kiáltják,
hogy …
"Az (O)csmány (V)ezír CSALÓ!"

(TDT)

22»

Heltai Jenõ (1871-1957): Mert dalaimnak …
(Kis Kató …)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Mert NÉPEMNEK van egy része,
Mely agymosott, …
és (még) kisebbségnek mondható,
Ezért, ha megszólítom õket,
Csupán csak ennyit mondhatok:
"GONDOLKODJ EL! … Ne legyél TAHÓ!"

Így hát, verseimnek az a része,
Mely túlnyomónak mondható,
Ezeknek semmiképp se tetszik,
Sõt, visszatetszik, ki rájuk mondja: "DE JÓ!"

Persze, ... hogy õket tegezni merem,
Lehet, hogy botránynak mondható,
Hiszen egy tahót, csak magázni kéne,
Vagy szólíthatnám úgy is: "HAHÓ!"

Mégis, ha kimondom véleményem,
Mely túlnyomónak mondható,
Megszólal agyam és egész lényem:
"GONDOLKODJ EL! … Ne legyél TAHÓ!"

Az ám!
De NÉPEMNEK az a része,
Mely agymosott, …
és (még) kisebbségnek mondható,
Az (O)rszágos (V)ezírhez hûen kiáltja:
"Egyvérbõlvalók vagyunk! Jaj, de jóóóó!"

Ezért, ha hangom, s örök reményem,
Egyre kevésbé hallható, …
Bizony a NÉPEM magára vessen,
És jól vigyázzon!
Mert belõle is lehet (még) TAHÓ!

(TDT)

21»

József Attila: ALTATÓ (1935)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Lehunyja kék szemét az ég,
míg sok szemét egymásra vigyáz.

Nyomorban alszik el a NÉP,
míg odafönn dübörög a pávatánc!

A vezír már mindenre rátette kezét,
odalenn rezsitõl roskadozik a ház.
Már csak csend van, nincs beszéd,
és hajléktalan lészen, aki nem vigyáz!

A médiában az EU-t szidni sikk,
de közben az EU-s pénzekbõl
megy a vihánc!

S éhesen alszanak a báNATos kicsik,
míg odafönn dübörög a pávatánc!

A vezír és bandája jól érzi magát,
gazdagodik mészaros, s a sok jóbarát.
Lett belõlük fõispán, sõt apát,
s kormányülésen lengetik
Nagy Magyarország zászlaját!


De odalenn a NÉP zihálva sír,
lassan luxus az evés, az ivás!

Ám, a Karmelitában a vezír …
még enni bír,
nekik nincs infláció, …
nincs drágulás!

-Aki "magunkfajta" -mondja õ,
-az lesz e NÉP ura!

S azé ez az Országos Ház!-
Látod, odalenn ugat még a kutya?!
De odafönn, …
egyre csak dübög a pávatánc!!!

(TDT)

20»



József Attila: MAMA (1934)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

HAZA

Már tizenkét éve az árva
HAZÁMRA gondolok,
Mert bitangok pávatánca tapossa,
s nem vigyáznak rá az angyalok.

Vagyunk néhányan a sorban,
akik kiáltanak lenn a porban:
"Hejjjj, NÉPEM te drága!
Ne hallgass, … sohase másra!
EGYÜTT menjünk fel a Várba!"

De Õ nem ment.
Csak hallgatott némán!
Voksolt a vezírre, …
Nem hallgatott énrám!


 

És a strómanok,
milliók életén taposva,
egyre gazdagodnak
fenn a hatalomba!

Már sokan nyafognak,
de lehet, hogy késõ!
A GYÛLÖLET hatalma
odafenn fénylõ!

Az (o)csmány (v)ezír
túlságosan régen,
Tapos és táncol …
a nyomorult magyar NÉPEN!

(TDT)

19»

József Attila: Kertész leszek (1925)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Stróman leszek!

Fidesz bérenc stróman leszek,
lombkorona sétányt veszek,
nem törõdök én a fákkal,
csak a kormány támogatással.

Én a NÉPET jól megvágom,
bepalizom deszka áron,
a tarvágást, azt se bánom,
mert a fákat mind kivágom!

 


Jó bort iszok és pipázok,
csak a pénzemre vigyázok,

és a tendert ha megnyerem,
nem ér engem veszedelem!

Mert a vezír nagy hatalom,
ha valaki stróman VAGYON,

annak áll ez (O)csmány (V)ilág,
s a NÉP SÍRJÁN kinõnek a fák!

(TDT)

18»

József Attila: TISZTA SZÍVVEL (1925)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

A VEZÍR MIT MÍVEL?!

Van ám apám, meg anyám!
Már lenyúltam a hazám!

A NÉP pénzén megtehetem,
a strómanokat etetem.

Mindet, aki énnekem,
kinyalja a fenekem.

Az enyém minden HATALOM,
azt én oda nem adom!
Az ellenzék nem leli meg,
s az EU pénz se veszi meg!

Hogyha kell én betörök,
akár embert is ölök!

 

Ha értem egyszer feljönnek,
és itt a Várban felkötnek,
Csak nemzethy fû terem,
hatalomagy fejemen.


Utóirat (a NÉP hangja):

Mert bíz a NER elfogy egyszer,
a NÉP szívében forr a fegyver!
Rákérdez majd tiszta szívvel:
"(O)csmány (V)ezír, …
Hát mit mível?!"

(TDT)
17»

József Attila: KEDVES JOCÓ! (1917)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Kedves Lölõ!
(Te szeretnél gazdag lenni?!)

Én, …
nem szeretnék gazdag lenni,
csak örökké hatalmon lenni!
Pávatáncot ropni, … enni,
s (o)rszágos (v)ezírnek lenni!

Míg, ...
pávatáncom ropogatnám,
az EU-nak mutogatnám,

Oszt, …
dicsekednék az USA-nak,
Milyen jó a MAgyarságnak!

(TDT)

16»


Ady Endre: Õrizem a szemed (1916)
(Utánérzés Orbániában)
. . .
Már vénülõ kezemmel
loptam el, mit lehetett,
Már vénülõ szememmel
õrizek sok szemetet.

Nem tudom, hogy miért, meddig
maradok meg még idefenn,
De a hatalmat addig õrzöm,
amíg a múltból nem lesz új jelen!

(TDT)

15»

Ady Endre: ISMERETLEN KORVIN-KÓDEX MARGÓJÁRA
(Sírás és panaszkodás, 1905)
"Komp-ország"

"… Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettõl Nyugatig, de szívesebben vissza.
Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra: egy kis sarka leszakadt a kompnak, ott maradt a nyugati partok táján vagy tízezer emberrel, mi lesz ezekkel?
Kiki úgy oldja meg a maga nagy problémáját, ahogy tudja. Száz évvel elõbbreélni nem lehet, bolygani az ûrben nem lehet. Komp-ország Keletnek indul, kérezkedjék fel reá a gyenge."



(Utánérzés Orbániában)

. . .

Komp-országban tilos égetni a(z)avart.
Komp-országban mindenki komposztál,
s gyûlölettel trágyázza a szart!

Trágyalében úszik a komp oszt, nem köt ki sehol.
Már nem csak õsszel gyûlik a(z)avar,
mert minden (o)csmány (v)irágból gaz lesz valahol!

Komp-országban a(z)avarból nõl ki a király.
Odalenn szikkadt vályogba vegyül a lét,
odafenn gyûl ölet a hatalmi vágy!

Kikötni nem tud a komp, oly messze a part!
Nincs már évszak, mikor elégethetnénk a(z)avart!
Telnek az évek, …
s a gyûlölet trágyázza a szart!
Mert komp-(O)rszág (V)ezíre ilyen hatalmat akart!

(TDT)

14»


Ady Endre: A magyar Ugaron (1905)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Orbánia már csak vánszorog,
Az õsi föld csupa dudva, s cudar
alakoktól gyûlölt tetem.

Ez az (o)csmány (v)ilág maradt nekünk,
ezt a puszta hatalmat el nem ismerem!
Ez már nem is ugar,
ez maga a gyötrelem!

A NÉP görnyedten hajlong,
s békés hullámok helyett,
már csak KOMP-ország hajója ring.

Amerre nézek, égig érõ giz-gazok,
s férgek vérszívó csápja rág!
A gyûlölet karja ránk legyint, …
Hát nincsen e földön már virág?!


Csönd van.
Ellep a sok gaz, dudva, s cudar
alakoktól feketéllik a föld.
Ez Orbánia!
Ez a MAgyar ugar, …

amelynek NÉPE elnyûtt, meggyötört!

(TDT)

13»

200 éve született a magyar irodalom egyik óriása,
Madách Imre (1823.01.20.)!

Fõ mûve -Az ember tragédiája-
ma éppen olyan aktuális, mint megírásakor, 160 évvel ezelõtt.

. . .

Madách Imre: Az ember tragédiája (1859-1860):
„E gyáva népet meg nem átkozom,
Az nem hibás, annak természete,
Hogy a nyomor szolgává bélyegezze, …”

(Ádám V.)

… és ím 160 év után a MAgyar (orbániai) ember tragédiája:
A MAgyar NÉP mégis hibás vagyon,
hogy szolgává tette e KIPcsak borzalom!
S urrá lett rajta gyûlölt természete,
míg pecsétjét nyomta rá a nyomor szégyene!

(TDT)
. . .

Madách Imre: Az ember tragédiája (1859-1860):
”Nem a kakas szavára kezd virradni,
De a kakas kiált, mert hogy virrad.
Tragédiának nézed? nézd legott
Komédiának, s múlattatni fog.”

(Lucifer, VII.)

… és ím 160 év után a MAgyar (orbániai) ember tragédiája:
Az (O)csmány (V)ezír csupán KIPcsak tud maradni,
s kakas a dombján, …
De tojást a NÉPnek sohasem tud adni!
Oszt, a NÉP nézheti-e másként ez útálatot,
mint gyûlölt vezírét … a dombján legott?!

(TDT)
. . .

Madách Imre: Az ember tragédiája (1859-1860):
"Miért is kezdtem emberrel nagyot,
Ki sárból, napsugárból összegyúrva
Tudásra törpe, és vakságra nagy."

(Lucifer, XV.)

… és ím 160 év után a MAgyar (orbániai) ember tragédiája:
Emberek sok ezre …
akit (O)csmány (V)ezír cserbenhagyott,
Kikbõl a magyar NÉP volt összegyúrva, …
mert nem csak alakja törpe, de tudása is,
Mellyel legott, …
e nemzetet GYÛLÖLETBE túrta!

(TDT)

Madách Imre: Az ember tragédiája (1859-1860):
"Be van fejezve a NAGY MÛ, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell."

(Az Úr, I.)

------------
… és ím 160 év után a MAgyar (orbániai) ember tragédiája:
Hatalmas lett már e NAGY NYÛ, igen.
Gyûlöletben tocsog, míg az alkotó pihen.
Tizenkét éve jár már tengelyén, …
Rájössz-e már, hogy újítni kell?!

(TDT)

 

 

 

 

12»


Petõfi Sándor: Anyám tyúkja (1848)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

HAZÁNK tyúkja ...
... aki legalább nem KÖVÉR, nem László,
és nincs bajusza, ami a szájába lóg!!!

Ejjjjjjjj, mi a kõ (fidesz) TYÚKANYÓ,
kend a házunkban TOJIK itt benn?!

Lám, csak jó a vezír, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Írdogál majd mindent alá,
Még a HAZÁNKRA is rászáll, ...

Oszt, a vezírrel pávatáncol,
S mégse verik ki a HAZÁNKBÓL!

(TDT)

 

11»


Petõfi Sándor: Szeptember végén (1847)
"Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, …"
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Még mondják, … "a magyart csak sújtja az átok",
Hisz újra a GAZSÁG mi minket legyõz,
Mert a NÉP tûr csak, hallgat és tátog,
Míg (o)csmány (v)ilág kél a szeme elõtt!

Még remélheted, hogy lesz majd egy új nyár,
Ami feledteti a zordon telet,
De látod, csak a GYÛLÖLET szele zúg már,
Szegény NÉPEM!
Hogy lesz ebbõl új kikelet?!

Ím, nem csak õsszel fonnyad az élet, …
S, nem csak az öregnek fogy a hite,
Az ifjak szájából száll az ítélet,
Elhagyom HAZÁM , s vissza se nézek ide!

Hát így lesz ez ország helye a gyásznak,
S, földjét fedi majd sok millió tetem,
Pávatáncot rop az (o)csmány (v)arázslat,
Míg idelenn a NÉPNEK jut a verem!

(TDT)

10»

 

Petõfi Sándor: A négyökrös szekér (1845)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Ez Pesten történt, mást nem mondhatok.
Mert, …
MAgyarországon íly dolgok megtörténnek.
Az egyetemi koleszból egy társaság elindult,
oszt, a rendszerváltásba menének.
Akkor még a saját lábukon mentek,
Fiatal Demokratáknak hívták a fogatot,
amivel (O)rbániában (V)égül megjelentek, …
Mert, …
Bizony kezdetben a fogat,
csak néhány ökörrel, és lassacskán ballagott.

E FIDESZ társaságban a vezír (o)rbán (v)alék,
kinek szájából dõltek az ocsmány beszédek,
Oszt, hatalomra kerülve õk,
fosztogatni kezdték a bús magyar NÉPET.
Persze a NÉP egyre csak ábrándozott,
a jobb jövõ reménye végett,
és újra meg újra megválasztották e fogatot,
Így aztán a fidesz fogat,
Egyre több ökörrel,
és egyre gyorsabban ballagott!

 

 

Alig telt egy év el,
és szájer a vonaton ülve
Alaptörvényt
is alkotott,
ami visszavezet a boldog múlt idõkbe,
választottak maguknak ispánt,
raboltak a NÉPTÕL földet és nagy vagyont!
Oszt, ...
most már az EU-ból vezetik ki a fogatot,
míg két millió birka voksolva béget,
és egy rakás egyvérbõlvaló-nemzethy ökör
ballag OTT!

(TDT)

 

09»


Petõfi Sándor: János vitéz (1844)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Tüzesen süt le a nyári nap sugára,
a napelemekbõl a kormány kasszába.
Nem fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
mert (o)csmány (v)ezírnek nagy hatalma vagyon!

Gyûlölet bûze ég a költségvetésben,
hétszeres gázár van a rezsiköltségben!
S, míg az inflációtól te már alig élsz,
õ addig a Várban szotyizva heverész.

Bíz, a Nemzeti Bank megnyílik elõtte,
de õ az aranyat már régóta eltette, …
Mert ott a jó föld, a folyó, a patak,
hatalomagyának sejtjei odatapadtanak!

De nem ám csak az EU-nak támogatására,
hanem a nemzethy Nagy Magyarországra!
Tokajnak borára, az országnak földjére,
strómanok nevére írva a vagyon, …
sok törvénybe!

(TDT)

 

 

08»


Arany János: Toldi (1846)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Már csak gázon tûz ég, az is csak pislákol,
Alig-alig lobog a ledégõ a házon, …
(o)rbán (v)iktor réme úgy lobog fel nékem,
hátrafele nézve az elmúlt kétszáz éven!
Rémlik, mintha látnám apró kinövését,
e MAgyar hazába' pávatánca rémét,
Hallanám cinikus hangját a szavának,
kinek a házában csuhások tanyáznak!

Egykor ez a zember kellett a gáton,
mára már õ az úr hetedhét országon!
Ha most észbekapna, s eljõne közétek,
bizony ti emberek jól meglepõdnétek!
Százan se bírnátok a hatalomagyát,
gyûlöletbeszédét, és szotyiszagát!
Elhûlnétek, látva rettenetes hasát,
és zsebredugott kézzel, …
ahogy lenéz terád!

ELSÕ, … és egyben UTOLSÓ ének
. . .
ÉG a napmelegtõl a kopár sík szarja,
fidesz birkanyájak legelésznek rajta.
Nincs, csak sárga nyû már a fidesz mezõben,
nincs csak kövér tökfej a gyûlölet NERdõben!
Az ország hûvösében a NÉP már csak rabszolga,
de az (O)rszágos (V)ezírnek legjobb rendin megyen dolga!
Hej, ott fenn ügyesen, tíz éve rakottan,
az (O)rszág (V)agyonán üldögélnek ottan!

MÉSZAROS osztálytárs, alig-alig ésszel,
a közösben turkál, s abból vagyont tész el!
És ha óriás gazembernek képzelné valaki,
mely a MAgyar NÉPNEK vérét most szíja ki,
Az bizony láthatja, …
hogy a válunál az ökrök szomjasan vedelnek,
míg EU pénzekért háborúra kelnek!

De EGY, csak egy legény van talpon a vidéken,
ameddig az EU tart, messze földön régen!
Oszt szörnyû hatalomagy reng a nyakán, vállán,
pedig még hitlerbajusz sem nõtt ki az állán!
Régi történetre, … Trianonra bámul,
mert õ más mezõkre vágyik e határrul!

(TDT)

07»
Arany János: Családi kör (1851)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Zabálni köll …


Este van, este van: zúg a vezír gyomra!
Éhezik a NÉPE, de rájuk nincsen gondja.
Talpnyalók a Várban vele együtt falnak,
mert bíz a vezírnek strómanjai vannak.
Míg õ pávatáncol, s közbe szotyit köptet,
a többiek lomhán körötte görögnek,
Csapong a szájer is, az ereszt sodorván,
meztelen menekül, a meleg buliról mán!

Mesélik, ... a vezír falai fehérek,
a mennyezeti freskókra meszet kenének.
De mivel õ oly igen jámbor fajta,
fõfalán Trianon országa van rajta!
Mészaros lölõ már megszólalni restell,
tévé sztár arája lépked elnyúlt testtel,
Meg-megáll, körülnéz, …
"Mennyi pénz van itten?!
Amíg nem láttam, bizony el se hittem."

Kinyílik az ajtó, s a tiborcz lámpák fénye,
a teraszra világít -a vezír büszkesége.
Tiborcz a veje, … de a lánya se muja,
divattal üzletel, rajta drága ruha,
Gucci a táskája, karján több milliós óra,
s ott áll a ház elõtt a terepjárója.
Aztán elvegyül e díszes társaságba,
néki a turizmus az igazi (pénz)világa.

A szomszédos szobából propaganda zaj szól,
benne a rogán ül, (le)hallgat, s Pegazust rajzol.
Kezébe média, és nem ügyel már másra,
csak, hogy jól látszon a vezír pávatánca!
Szépen megfizetik a papokat, pópákat,
a sajtót etetni a gulyás próbálgat,
De ha kérdeznének, mert oly kíváncsiak,
dülledt szemmel így szól:
"Ez nálunk nem divat."

Helikopter száll le, a szíjjártó van rajta,
kinõtt zakóját egy szolgára akasztja.
Táskáját leteszi, … vajon mi van benne?!
A vezír örülne, ha szerzõdésre lelne, …
amit a NÉP fizet sok milliárd pénzzel,
és amit lenyelet odalenn a NÉPPEL.

De nem késik bíz a jó judit asszony,
illõ, hogy a vezírnek új törvényeket hozzon.
A jogállamiságról írt le sok-sok szépet,
mert, hogy az EU-tól csak így kaphatnak pénzet!

A vezír még zabálna, sok rokon, barát éhes,
"Ha fizet már az EU, attól lesz majd pénzes,
az összes hû talpnyaló, akik velem esznek!"

Oszt, egy-egy korrupt tender kijut majd ezeknek.

De vajon ki zörget idefenn a Várba?
Csak nem a magyar NÉP jutott a Karmelitába?!
"Ki az? Mi az? Vajon honnan jötTEK?!
Nézzetek utána hûséges cselédek!"
S, új hírekkel jön be azonnal a rogán:
"Kordont bontott a NÉP, fenn a Karmelitán!"

Dühös lett a vezír, a zabálásnak vége!
Behallatszik hozzá a NÉPNEK beszéde!
Ömlik a SZÓ lassan, valamint a patak,
mennél tovább folyik, annál inkább dagad.
Ahogy beszélnek, arcuk egyre pirul,
beszélnek az eltiport SZABADSÁG napjairul,
S, miközben SZÓL a SZÓ, szemeik könnyben úsznak,
nem látta a vezír a NÉPET ilyen lázadóan búsnak!

Most már a talpnyalók is odafigyelnek,
tovább zabálni bizony õk sem mernek.
De bíz a NÉPNEK nem áll meg beszéde!
A gaz hatalomnak meginog a széke!
A vezír (hatalom)agyába nyilall gondolatja,
"Mi lesz hatalmammal, ha a NÉP folytatja?!"

Este van, este van: már a LED se világít,
KIPcsak vezírnek csak a HATALOM számít.
A talpnyalók a tánchoz már nem kontráznak szépen,
a propaganda se szól úgy ahogyan régen.
Menekül a vendég, s már csak arra gondol,
mi lesz a vagyonnal, mit kisíbolt e honból?!

Így veszíti el a vezír a hatalmát, …
S, kapja vissza a NÉP õsi birodalmát!

(TDT)

06»
Arany János: Ágnes asszony (Ballada, 1853)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Mágnes asszony pennája,
avagy Balladai homály Orbániába'


Mágnes asszony fenn a Várba'
a vezír törvényeit vonza.
Vezír törvényt, rendeletet
pennájával delejezi tolla.

Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Ott van néhány furcsa szerzet:
-Mágnes asszony, mit vonz kelmed?
-Csitt te, csitt te, ellenzéke!
Nem tanultál engedelmet?!"
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Összefut ott néhány stróman,
-Mágnes asszony, hát vezéred?
-Teraszán áll, zsebben kézzel,
s lenézi a NÉPET éppen.
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Jõõõõõ a kövér: "Mágnes asszony
Országházba gyere mostan!"
-Te házmester, hogy mehetnék,
míg e törvényt ki nem … mondtam!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Nagy az Országnak a háza,
sok talpnyaló alig fér be.
Oszt a kövér házmester,
büntetést oszt ellenzékre!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Mert bíz, alig ad szót nékik,
csak beszélnek a semmibe,
A NÉP nevében felszólalnak,
tán nem is hallja senki se?!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Ám, ahogy az idõ pereg,
börtönöknek zárja nyílik,
Kijöhet a betyársereg,
Mágnes asszony bennük bízik.

Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Öltözetjét kisimítja,
kifényesít minden gombot,
Bármi törvény … aláírja,
s közben vezírére gondol.
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Országházba ahogy belép,
képviselõk ülnek sorra,
Egykedvûen nézik Katát,
csak az ellenzéki fej mogorva!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

"Mágnes asszony, mit mûveltél?
Kiknek adtál amnesztiát?
Terroristák bíz ezek mind!
Lejárattad a Kúriát!"

Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!



Körültekint Mágnes asszony,
kicsit inog, meg-megszédül.
Úgy véli, hogy hangokat hall,
talán éppen a vezértül?!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

"Méltóságok, hölgyek-urak!
Fõispánok nemzethesek!
Engem szólít fenn a vezír,
Veletek itt nem ülhetek."
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

"Írnom kell sok amnesztiát,
bûnözõket kiengednem!
Családbarát az én lelkem,
mert a vezír másként …
nem bízhatik meg énbennem!"
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Összenéznek képviselõk,
Mágnes asszonyt hallván.
Csend vala az Országházban,
lenn a Várnak alján.
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

-Eredj hát, te szegény asszony,
írd a sok kegyelmet!
A jó vezír meg ne tudja,
hogy a pennád reszket!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!


Újra megy hát Mágnes asszony,
Fel vala a Várba.
Vezír törvényt, rendeletet
pennájával delejezi,
Míg a vezír az EU-ban …
pávatáncát járja.
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Virradattól késõ estig
ír, csak ír az asszony.
Embercsempészekre gondol,
nehogy aztán …
bárkit majd kihagyjon!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

És ez így megy, …
meg nem állna.
Hisz sok a vezír rendeletje,
Oszt a héten jön a Pápa!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Lassan õsz lesz Kata haja,
s gyorsan fut az öt hét,
Midõn tábornokká nevezi ki,
az õ drága férjét!
Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

Odafönn a Palotába'
Mágnes asszony vajon meddig bírja?
Háááát, ameddig vezírének törvényeit,
A delejes pennájával, …
szépen aláírja!

Oh, hatalom atyja, ne hagyj el!

(TDT)

05»
Arany János: Mátyás anyja (1854)
(Utánérzés Orbániában)
. . .

Nyomorult MAgyar NÉP! (NÉPballada)

Nyomorult MAgyar NÉP
levelét megírta,
Elrejtett könnyével
azt is telesírta.

Hová megy a levél?
A Karmelitába?
Hisz ott zárva vagyon
a vezír postája!

"Hejjj, NÉPEM!
Hát mozdulj!
Oda, … fel a Várba!
Különben így maradsz
a nehéz rabságba!"

"Aranyat, ezüstöt
elloptak már tõled!
Ami volt, reményed
kimosták belõled!"

"Hát mozdulj!
Hát indulj!
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az én NÉPEM,
ha megejt az ármány?!"

"Adassék e levél,
mind a MAGYAR NÉPNEK!
Tulajdon kezébe,
városnak-vidéknek!"


Míg fel nem jutnak e szók
a Karmelitába,
onnan pedig az egész
(o)csmány (v)ilágba!

S el nem takarodék,
ez (o)tromba (v)ezír
a börtönnek zugába!

De lám csak,
ott repül egy fekete holló,
Csõrében a levél,
vagy ahhoz hasonló.

Vezír a teraszán
lenéz a NERdõre, …
"Mit nézTEK bugyután?
A madarat lõjjétek,
El kell venni tõle!"

Ám, napestig
a NERdõn ûzeti hiába,
Éjfelen kopogás
hallik e HAZÁBA!

Ki kopog?
Mi kopog?
Tán a fekete holló?
Csõrében a levél,
vagy ahhoz hasonló!

A magyar NÉP pecsétje
fényesedik rajta,
Benne a levélben
a NÉPNEK akaratja!

(TDT)

04»
Arany János: Walesi bárdok (1857)
(Utánérzés Orbániában)


viktor vezír
KIPcsak vezír,
páncélatóval jár.
Hadd látom, úgymond,
mennyit ér e MAgyar tartomány?

Lám, …
van itt folyó, és földje jó.
S, megterem itt minden növény!
A NÉP dolgozik, mint a barom,
oszt, … amit termel,
mind az enyém!

Vezír! valóban az EU
egyik legszebb országa EZ,
Földet, folyót, meg NÉPNEK valót,
S hegy-völgyet benne lelsz!

viktor vezír KIPcsak vezír,
páncélatója jár.
Körötte csend, amerre ment,
és néma tartomány.

Vajon, mé-szarosé a vár?
Melyben aznap este szállt,
Mé-szaros é, a vár ura,
Ki vendégli e zsiványt?!

Sültet és halat, pörköltet pacalt,
S, mit a NÉP csak elképzele, …
Cseléd csoport, száz szolga hord,
hogy a vezír megteljen vele.

-Ti urak, ti urak!
Kiket ispánnak tettem én,
Hát nem koccintotok?!
Hogy sokáig éljek én!

-Ti urak, ti urak!
Ti talpnyalók, ebek!
Hát nem köszönt senki ma már?!
Hol van, ki zengje tetteim?!
Elõ egy MAgyar tanár!!!

Szó bennszakad, hang fennakad,
lehellet megszegik, …
A bezárt iskolából,
egy kirúgott õsz tanár,
szólni emelkedik.

Itt van vezír, ki tetteid
elzengi, szól az agg, …
Hát nézzeTEK,
mert bizony, …
egyszer mondhatom el csak!

"Az óra pörög, NÉPED csak nyög,
a forint már semmit ér!
Nincsen tized, csak rezsit fizet, …
de a gyerek minden nap enni kér!
Te tetted ezt vezér!!!


Lenyúzva NÉPÜNK százezrei,
míg te páholyból meccset nézegetsz!
Sírva morajlik a NÉP,
vezír, te tetted ezt!"

-Kirúgni, el! Ez rosszul felel!
-ím a vezír parancsa már.

-Lágyabb szöveg kell nekem!
-s, belép egy ifjú tanár.


"Ó, még halkan zúg az esti szél,
a Duna fölött, … vezér,
De meglásd, egyszer megfizet
a NÉP neked mind ezér'!"

-Kirúgni ezt is! Nem hallgatom!
Micsoda beszéd!
Rend legyen itt, azt akarom!
Húzzad cigány a zenét!

De vakmerõn, s hivatlanul
elõáll harmadik, …
Õ, bizony dalban mondja el,
mi imígyen hallatik:

"Fogytán a tanár!
No, halld meg, … ó, vezér!
Neved ki diccsel ejtené,
a NÉP között már alig él!

Diákok siratnak sok tanárt!
No, halld meg, … ó, vezír!
Átok fejedre minden dal,
mit érted bárki énekelni bír!"

-Meglátom én! -s a vezír
rettentõ parancsot ád:
-Kirúgni mind, ki ellenszegül,
minden rebellis tanárt!

S, viktor vezír, KIPcsak vezír
páncélautója messze jár, …
Utána, bizony pusztaság
a MAgyar tartomány.

Sok száz kirúgott tanár
Családja szenved, s magába' sír,
De egy se bírta mondani,
hogy "Éljen a vezír"!

Az országban néma csend,
A Várba benn, se künn …
se ének, se szó nem hallatik.

A vezír álmára vigyáz a TEK,
és álmában vannak még akik,
voksolnak rá, … s, akik néziTEK,
hogy a királyi Várban még fenn lakik!

De furcsa álom gyötri õt,
zúg síp, dob, zene,
harsog sok harsona!
És fülébe zúgja átkait …
az úri (stróman) lakoma!

(TDT)

03»
Arany János: Tetemre hívás (1877)
(Utánérzés Orbániában)


A NERdei sötét NERdõben
NÉPEMRE lesnek sötét erõk.
Gyûlölet fegyver a vezír kezében,
"Ó, egek, hát milyen idõk!"
NÉPEM szívébe tõrt döftek õk!

S, irat a vezír új alaptörvényt,
abban a NÉP szava se be, se ki.
És ha siratni jönne akárki már most,
"Jaj, annak aki parancsom megszegi!"

Amerre jár, csak fekete ponyva,
nappali fénybe se süt be a nap!
Az (O)rszágos (V)ezírnek csak az a gondja,
a csuhás a misét õ érte mondja,
és aki mást mond, … az fûbe harap!


 

De eltûnt a gyilkos gyûlölet tõrrel,
helyette strómanok jönnek elõ.
A NÉP tetemét gyilkos erõvel,
s rendeletekkel fedi le õ, …
Így biz a gyilkos sosem kerül elõ!

Az aggok kihalnak,
Az ifjak elmennek, …
S a NÉP szívébõl nem serken a vér.
Csak tanárok, s diákok énekelnek,
magába zúg a tömeg ezér':
"Te vagy a gyilkos (o)csmány (v)ezér!"

(TDT)

02»
01»
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854)
(Utánérzés Orbániában)



Húzd rá flórián!
Évek óta zsebedben az ára!
Íme az „Út a munka világába”!
Másnak elég a sors kenyéren és vizen,
ha te ülhetsz a cigányság nyakába!
Már rég szabadultál, … elteltek az évek,
Ugye orbán elõtt nem így volt az élet?!

Húzd, ki tudja meddig húzhatod!
Mikor lesz a vezíred bukott!
Míg te dõzsölsz, a cigányság csak koplal,
húzd rá flórián, ne gondolj a gonddal!


Hát, nem tanultál a börtön évekbõl,
amint üldögéltél egy zárkában a priccsen?
Hogy nem felejt az ember a lõrétõl,
legfeljebb egy idõre kótyagos, becsiccsen!
Ahogy a vezíred, …
te is veted a keresztet,
mert az amnesztia téged jócskán kieresztett.

Hááááát, …
húzd, ki tudja meddig húzhatod!
Mikor lesz a vezíred bukott!
Míg te dõzsölsz, a cigányság csak koplal,
húzd rá flórián, ne gondolj a gonddal!


Népednek csak nyûg ez a nyomorú föld,
Mely, …
tõled aztán foroghat keserû levében,
Mert annyi bûn és szenny költözött
tevéled …
rájuk az elmúlt jó pár évben!

Hááááát, …
Hadd jöjjön el egy új világ,
amelyen nincs már vezíred átka!
És téged se hordoz már e föld,
e jobb, e szebb világba!

Húzd, ki tudja meddig húzhatod!
Mikor lesz a vezíred bukott!
Míg te dõzsölsz, a cigányság csak koplal,
húzd rá flórián, …
gondolj hááááát, ...
gondolj már a gonddal!

(TDT)