Lehessen VANni !

Lehetnék én mérges, cudar,
Gazdagon is smucig, fukar.
De nem vagyok se zord, se senki,
Próbálok embernek lenni.

Látom, hogy e korszak vészes,
A gondolat ma marón mérges,
Még nem gyilkol, de már érzi,
A szó értelme nem a régi.

Szíve mélyén õ is tudja,
Az ugaron kinõ a dudva,
S a gaz, ember mért nem érted?
Elpusztít mindent … s ha túléled, véged!

Nagy szikes tarló s hervadt virág,
Az emberek lelkében valami rág,
Mint örökké percegõ szú a fában,
Tán hunor és magor bán lesz e világban?!