Vissza a MENÜ oldalra!
Utolsó frissítés: 2012-01-29 15:04

Új k ö t e t e k !

Kedves Érdeklõdõ Olvasóm!
Tájékoztatom, hogy finanszírozási nehézségek miatt, a TitokTan sorozat kéziratban elkészült újabb kötetei nyomdai formában nem elérhetõk.

DE ...

az alábbiakban bemutatásra kerülõ 4. rész
számozott kéziratpéldányként (spirálozott A4 formátumban)
titoktan@titoktan.hu email címemen megrendelhetõ!

T.D.T.

A számozott kéziratpéldány ára 3.000 Ft (kérésére egyedi dedikálással ellátva).

 

A számozott kéziratpéldány ára 3.000 Ft (kérésére egyedi dedikálással ellátva).

T. Dénes Tamás

TitokTan Trilógia 4. rész:

Titkosítás ... és szépirodalom
(RejTények a világirodalomban)

 

 

 

Hosszú évek óta foglalkozom a titkosítás (kriptográfia), és titokfejtés (kriptológia) történe- tével, elméletével és alkalmazásaival. Kutatásaim során sok esetben találkoztam olyan szer-zõkkel és szépirodalmi alkotásaikkal, akik komoly, vagy játékosabb formában, de mesteri módon alkalmazták koruk titkosítási ismereteit. Ennek ellenére, szinte kivétel nélkül, minden esetben elmondható, hogy a kriptográfiatörténet nem tartja számon õket. Pedig hatásuk a titkosítás és titokfejtés népszerûsítésében jóval nagyobb, mint a hivatásosoké. Ez talán éppen annak köszönhetõ, hogy a legkomolyabb kriptográfiai módszereket is könnyen emészthetõ, irodalmian izgalmas stílusban, szinte észrevétlen szórakozásként szivárogtatják be az olvasók agysejtjeibe. Pedig a titkosítás különbözõ ágazatait a közvélekedés nagyon komoly diszciplínáknak tartja, és a kívülállók többsége meg van gyõzõdve arról, hogy eme rendkívül bonyolult, különleges eszközöket igénylõ tevékenységek kifejezetten a titkosszol-gálatok és a titkos ügynökök kiváltságai. De hiszen sokszor éppen a mindenki által ismerhe-tõ természetbõl, vagy a leghétköznapibb gyakorlatból lesik el e misztikus tudományok a módszereiket. Talán ez az oka, hogy jelentõs írók, költõk oly ösztönös természetességgel alkalmazták, hogy még a gyermekmesékben sem tûnik komolyan tudományosnak Lewis Carrol tükör írása, vagy éppen a Malacka házánál lengedezõ táblán található felirat, hogy TILOSAZ Á…, amely egyébként Malacka szerint "az õ nagyapjának a neve, és évek óta egyben az õ családi nevük".

Az angol nyelvû könyvpiacon több nagy sikerû könyv és tanulmány foglalkozik az iroda-lomban fellelhetõ rejtjelek témájával. Jelen kötet így hiánypótló mûként, elõször a magyar könyvkiadás történetében, válogatást szeretne átnyújtani a világirodalomban észrevétlenül megbúvó és általában meg sem nevezett, vagy éppen titkosírásként emlegetett, mégis mint látni fogjuk, a kriptográfiában is használatos módszerekbõl, illetve a mûvek és szerzõik titkosítással kapcsolatban feltárt és máig feltáratlan rejTényeibõl.

A rejTények kifejezés a jelen szerzõ által alkotott mozaikszó, amely a rejtélyek és tények sokszor egyszerre jelenlévõ összeolvadásából származik. Így járhatja be az olvasó a mesék világától, az ifjúsági regényeken át, a felnõtteknek szóló novellák és regényekig, könnyed, szórakoztató stílusban, a történelem során véresen komoly titkosítás világát. Úgy gondo- lom, hogy a sok évi kutatómunkával összegyûjtött, több ezer oldalnyi forrásanyag, kriptog- ráfus szemmel átszûrt változatát át kell nyújtanom az olvasóknak.

A kötet megírásában nagy könnyebbséget jelent, hogy az élvezhetõ tartalmat szinte garan-tálják azok az író és költõ óriások (lásd az alábbi Tartalomjegyzéket), akik e válogatás forrásanyagát képezik. Ugyanakkor éppen ez jelenti az egyik legnagyobb nehézséget, mivel õk szabják meg a szöveg élvezhetõ közreadásának igen magas szintjét is.

Feldolgozták már a szépirodalmi alkotásokat a történetírás, a nyelvészet, sõt a pszichológia nézõpontjából is. Készséggel elismerem, hogy jelen megközelítésem különös, furcsa, sõt szokatlan: szépirodalom és kriptográfia? De mit tegyek, ha Bagolynál is "A kopogtató alatt a következõ felírás volt olvasható: KRM KPGTTN H ZT KRJ HGY KNYSSK. A csengõ alatt másik felírás ékeskedett: H NM KRJ HGY KNYSSK KRTK CSNGTN", amely magánhangzó nélküli szövegkódolás, a betûk bizonyos átcsoportosításával kombinálva, éppen a középkori titkosítás egyik kulcs mozzanata volt.

Jelen szerzõ ehhez már csak annyit tehet hozzá, hogy J SZRKZST KVNK KNYV LVSSHZ!

 

Tartalomjegyzék


Elõszó ……………………………………………………………………………………….. 4

Elõmesea titokról ……………………………………………..………………………... 6

Mese-csoda-titok azaz "mecsoti" …………………………………………………..……... 11

Állatmesék titokban ...........……………………………...…….……………………..…… 12

Jonathan Swift (1667-1745)
"Gyalázó makimajom", avagy mesébe rejtett társadalmi szatíra …........…......…………. 19

Grimm testvérek és Andersen meséi
avagy A népmesévé vált mûmesék ……………………………..……………...…………... 28

Lewis Carroll (1832-1898)
Egy gyermeklelkû matematikus mesékbe rejtett titkai …………...………………………. 32

Németh László tanárának eddig ismeretlen levele,
avagy James Russell Lowell költeménye Kossuthról …………….......………......………... 45

Alan Alexander Milne (1882-1956)
A "rejtész", avagy rejtjelek a Micimackóban ……………………..……………………... 50

Harry Potter
Roxfort 400 éves valósággyökerei …………………………………………..…………… 61

A "mecsoti" örökletes anyaga a mese ………………...…………..…..……………….. 68

A Káma Szutra nem csupán az érzéki titkok felfedezésének kézikönyve! …..…..……. 71

Dante Alighieri (1265-1321)
avagy rejtjelzés az Isteni Színjátékban …………………………………….…………….. 78

A Canterbury mesék rejtélye,
avagy egy tanárember élete a kulcs? ………………………………………..…….……… 81

Balassi Bálint (1554-1594)
avagy levelek és versek saját titkosírással ………………………………………...…..…. 85

Rejtett írás Shakespeare drámáiban,
avagy Ki írta a Shakespeare szövegeket? ……………………………………..…..……... 87

A Biblia rejtjeles fedõszöveg?
avagy Vannak-e a Szentírásba rejtett jóslatok? ………………………….……….....…... 96

Edgar Allan Poe (1809-1849)
A kincskeresõ kalandtörténetek megteremtõje,
avagy titokfejtés irodalmi stílusban
……………………………………………......….. 108

Jules Verne (1828-1905)
avagy a 19. századi kriptológia regényekbe öntve ……………….……………....……. 116

Gárdonyi Géza (1863-1922)
Titkosírásos feljegyzések, avagy
"Ami ebben a fiókban van, teljesen tûzbevetendõ."
………………………..…..…….. 147

Fölnõtt "mecsoti"
avagy A detektívregény mint titok-mese …....………..…………….…...……..………. 161

Záró (nem mese)… a titokról
George Orwell (1903-1950)
avagy a Nagy Testvér kora? .. …..…………………..…………….…...……..………. 179


Irodalomjegyzék ……………………………………..…………….………....………. 187

Névmutató ……….........……………………………..…………….………....………. 190

Tárgymutató …......…………………………………..…………….………....………. 194

 

T. Dénes Tamás

TitokTan Trilógia 5. rész:

A Kódok Évszázada (20. század)

"A rejtjelfejtés az agy gyarló feltörése,
mivel a világ minden dolga, az egész
természet merõ rejtjel és titkosírás."

(Blaise de Vigenére 1523-1596)

A titkosítás több ezer éve rejtélyes fátyolként kíséri az emberek életét, olykor többet, más-kor kevesebbet takarva el belõle. A 20. század az emberi életek tömegét rejtõ titkok, a világháborúk és hidegháború durva fátylai által betakart kódok évszázada volt. A titkosítás alkalmazása soha nem látott méreteket öltött, ami egyúttal igazi kihívást jelentett a rejtjelzés és természetesen a rejtjelfejtés mûvelõinek. A titkosítás, a kódolás és kódfejtés, azaz a kriptográfia és kriptológia a tudomány és mûvészet ötvözeteként ostromolták az emberi agy teljesítõképességének határait.
Ma már hozzáférhetõvé váltak a II. világháború után 50 évre titkosított dokumentumok, így többen feldolgozták a 20. századi háborúk hátországában, valóban láthatatlan, és szi-gorúan titkos körülmények között zajló harcokat, amelyek a rejtjelzõk és rejtjelfejtõk közötti elmék háborúját mutatják be. Ezekbõl világossá válik az a megdöbbentõ rejTény , hogy a történelem legvéresebb 20. századi háborúit tulajdonképpen e titkos kódfejtõk nyerték meg, illetve vesztették el.
Döbbenetes, de igaz, hogy sokszor a nagyszámú emberáldozat éppen a rejtjelfejtés sike-rének álcázását szolgálta, míg más esetekben az idõben megfejtett titkos üzenetek segítet- tek megóvni számtalan emberéletet. Valóban nem túlzás tehát azt állítani, hogy a 20. század a kódok évszázada volt.

Jelen kötet szerzõjének szakmai elõéletébõl következõen, nem újabb történeti feldolgozást kínál az olvasónak, hiszen ezt már több nagyszabású monografikus munkában megtették. Ugyanakkor a sajnálatos tényt, hogy ezt a több millió oldalnyi dokumentumot feldolgozó gigantikus mûvek többnyire magyar nyelven nem kerültek kiadásra, meggyõzõdésem sze- rint fordítással célszerû orvosolni. Akkor mire vállalkozom eme kötetben?

"Milyen siralmas látni, hogy a tudományokat
alig lehet megkülönböztetni a fegyverektõl."

Jan Amos Komensky (Comenius 1592-1670)

Szeretném a titkosítás-szakértõ szemüvegén át a kód és kódolás társadalmi beágyazódását bemutatni, amely elvezet az információs társadalom biztonsági kérdéseihez. Az utóbbi 20 évben folytatott kutatásaim meggyõztek arról, hogy a 20. századi titkosítás fejlõdésének szemüvegén át lehet csak igazán megérteni korunk információ alapú társadalmának bizton- sági problémáit (a terrorizmus és maffia, valamint a legmodernebb elektronikus bûnözést is beleértve), így azokat a megoldási lehetõségeket is, amelyek már átvezetnek jelen száza-dunkba, a 21. századba. Meg kell érteni mindenkinek, döntéshozóknak és a társadalom testét alkotó tömegeknek egyaránt, hogy egy infromáció alapú társadalom alapját az infor-máció biztonság képezi. A rohamos sebességgel növekvõ technikai fejlõdés, a totális elek- tronizációhoz és a digitális technika hétköznapi elterjedéséhez, vagyis a soha nem látott bonyolultságú globális társadalomhoz vezet. Márpedig egy tömeges információt kibocsáj-tó, továbbító és tároló társadalomban csak a tömegesen alkalmazható, ám mégis egyedi biztonságot nyújtó rendszerek jelentenek társadalmi méretû biztonságot.


"A tipikus amerikai világban az információ sorsa az, hogy
áru lesz, venni és eladni lehet. Nem az én dolgom, hogy
azon akadékoskodjam, hogy ez a kereskedõi álláspont
erkölcsös-e vagy nem, durva-e vagy finom.
Az én dolgom az, hogy kimutassam: ez az álláspont
az információ és a vele kapcsolatos fogalmak
félreértéséhez és félrekezeléséhez vezet."

(Norbert Wiener)

A 21. században tehát már nem csak az atom, a kémiai, vagy biológiai fegyverek társulnak a "csodafegyver" fogalmához, hanem a láthatatlan és ezért talán legördögibb "információs fegyver", amely képes valódi emberekbõl virtuális társadalmat létrehozni. Így a hatalom manipulációs lehetõségei elképzelhetetlen mértékben megnõhetnek, azaz valóra válhat Norbert Wiener fenti mottóban idézett 60 évvel ezelõtti látomása, és az információs társa-dalom "a hatalom üzleti vállalkozásává válhat". Jelen kötettel legfõbb célom, hogy az infor-mációs fegyver csak rémes utópia maradjon. Hogy ez nem csupán óhaj, vagy figyelmez-tetõ kiáltás, azt a kötet további részében tárgyalt megoldási utak bizonyítják! "Információs csodafegyver" helyett: INFOSANCE

"A történelem mindössze arra tanít meg bennünket,
hogy az emberiség semmit sem tanul a történelembõl."

(Albert Einstein)

Több dolgozatban foglalkoztam az információs, másképpen a globális e-társadalom biz-tonságával, amelynek alapfogalma az információ biztonság. A matematikai modellezés egzakt eszközeivel megmutattam, hogy e napjainkban rohamléptekkel kiépülõ társadalmi formáció, biztonság szempontjából jóval sebezhetõbb, mint a megelõzõ hierarchikusabb társadalmak. Több dolgozatban felvetettem egy új perspektívát, az INFOSANCE társa-dalom modelljét, amely mozaikszó az INFOrmációs renaisSANCE szópárból származ-tatható. Eme javasolt modell, a fenti mottó Wiener idézetében jelzett "végzetes félreértések" elkerülésének igazi esélye, a 21. századi információs társadalom nagy lehetõsége (és talán szükségszerûsége) egy modern információs renaissance-kor, az INFOSANCE megteremtése. Az INFOSANCE az emberi értékek, az alapvetõ természeti és társadalmi törvények sokoldalú megközelítése, a modern technika eszközeinek segítségével. Azaz a gondolkodó ember klasszikus képességeinek optimális egyesítése a mindent átszövõ, globalizálódó e-technikával és az egyre teljesebb, és biztonságosabb információ birtoklásával.

Az INFOSANCE egy olyan e-társadalom képét rajzolja fel, amelynek középpontjában egy új, modern renaissance e-mber áll.
Az INFOSANCE tehát a 21. század technikáját, elektronizált, digitális eszközrendszerének fantasztikus lehetõségeit, egy új renaissance gondolkodásmód kiszolgálójaként tételezi fel. Ez a társadalmi struktúra és modell visszaadja a biztonság esélyét és Jókai regényének allegóriájaként, az "információs fegyver" helyett, felcsillan a "jelen század reménye".

"Minden korhoz hozzátartoznak a látnok gondolkodók,
akikbõl meg nem értett elõfutárok lesznek. Majd egyszercsak
eljön a megértõ és befogadó utókor, amelyben a kortársak
csupán azért lehetnek megértõk, mert az elõfutárok már belopták
a tudományos köztudatba azt az eszmét, amelyet az új felfedezõk
képesek az új kor számára olyan nyilvánvaló formába önteni,
ami már azokat is meggyõzi, akik addig hitetlenek voltak."
(T.Dénes Tamás: Újkori RejTények)

A tudomány és technika fejlõdésének (méltán ide sorolhatjuk a kriptográfiát is) megvannak a maguk szigorú törvényei. Ezek közül talán a legfájóbb és legigazságtalanabb ez utóbbi idézetben foglalt törvény.
Ez a kötet, a TitokTan sorozat 4. köteteként folytatja az elõzõ kötetek felépítésének hagyo- mányait, és az enciklopédikus tartalmat olyan személyiségekre építi, akik alapvetõ pillérei voltak a titkosításnak, és titokfejtésnek. Nem véletlen, hogy a 20. század ílymódon egy egész kötetben is csak szûkösen fér el, hiszen ebben a században a titkosítással határos, olyan önálló tudományágak gyökereznek, mint az információelmélet, a mesterséges intel-ligencia kutatás, a kódoláselmélet, az informatika, számítástudomány, vagy éppen a bonyolultságelmélet. Így szerepel ebben a kötetben C.Shannon, vagy A.Turing.

A kötet számos olyan szakmai és tudománytörténeti újdonságot, interdiszciplináris összefüggést mutat be, amelyek a magyar nyelvû könyvkiadásban eddig nem voltak hozzáférhetõk. Mindezt kiegészítve a szerzõ saját eredményeivel, és e témakörben egyedi interdiszciplináris megközelítésével.

Tartalomjegyzék

1. A rejtjelzés és rejtjelfejtés forradalma: gépesítés a 20. században

2. Gilbert S. Vernam (1890-1960)
65 szabadalmaztatott rejtjelzõ berendezés

3. A számítástechnika és informatika gyökerei a rejtjelfejtésben fogantak

4. Alan Turing (1912-1954)
Az Enigma megfejtése, avagy a Turing-gép az univerzális számítógép általános modellje

5. C. Shannon (1916-2001) az információelmélet és kódelmélet atyja
A redundancia teszi lehetõvé az információ rejtõzködését

6. A rejtjelzés és rejtjelfejtés a 20. században iparággá válik

7. William Frederick Friedman (1891-1969)
A rejtjelfejtés "varázslója"

8. Boris Hagelin (1892-1983)
Az elsõ ember, aki a kriptológiából lett milliomos

9. A világháborúk, és a hidegháború, avagy az "elmék harca"

10. Navayo Code Talkers
A beszédnyelvbe rejtett titok

11. Információ robbanás. Az információs társadalom kezdete?

12. Tömeges titkosítás, avagy az e-társadalom kulcsszava a KÓD

13. A "nyilvános titok", avagy a nyilvános kulcsú titkosítás

14. RSA
Rivest - Shamir - Addleman a nyilvános kulcsú rejtjelzés úttörõi

15. Biztonságos információs társadalom paradoxon

16. Papír dokumentumok helyett digitális dokumentumok

17. A nagy kérdés: tömeges titkosítás és egyéni biztonság?

18. Phil Zimmerman (1954 - )
PGP 1991.

19. A "Nagy testvér" valósággá válik: ECHELON

20. A Turing-teszt az e-társadalom hétköznapi gyakorlata
Valódi vagy mesterséges intelligencia?

21. A titkosítás új útjai
Biometrikus azonosítás, digitális ujjlenyomat, dinamikus jelszó, "zero knowledge proof"

22. Zárszó helyett:
A jelen század reménye: INFOSANCE

Irodalomjegyzék
Névmutató
Tárgymutató