"A rejtjelfejtés az agy gyarló feltörése,
mivel a világ minden dolga, az egész
természet merõ rejtjel és titkosírás."
(Blaise de Vigenére 1523-1596)

A titkosítás több ezer éve rejtélyes fátyolként kíséri az emberek életét, olykor többet, más-kor kevesebbet takarva el belõle. A 20. század az emberi életek tömegét rejtõ titkok, a világháborúk és hidegháború durva fátylai által betakart kódok évszázada volt. A titkosítás alkalmazása soha nem látott méreteket öltött, ami egyúttal igazi kihívást jelentett a rejtjelzés és természetesen a rejtjelfejtés mûvelõinek. A titkosítás, a kódolás és kódfejtés, azaz a kriptográfia és kriptológia a tudomány és mûvészet ötvözeteként ostromolták az emberi agy teljesítõképességének határait.
Ma már hozzáférhetõvé váltak a II. világháború után 50 évre titkosított dokumentumok, így többen feldolgozták a 20. századi háborúk hátországában, valóban láthatatlan, és szi-gorúan titkos körülmények között zajló harcokat, amelyek a rejtjelzõk és rejtjelfejtõk közötti elmék háborúját mutatják be. Ezekbõl világossá válik az a megdöbbentõ rejTény , hogy a történelem legvéresebb 20. századi háborúit tulajdonképpen e titkos kódfejtõk nyerték meg, illetve vesztették el.
Döbbenetes, de igaz, hogy sokszor a nagyszámú emberáldozat éppen a rejtjelfejtés sike-rének álcázását szolgálta, míg más esetekben az idõben megfejtett titkos üzenetek segítet- tek megóvni számtalan emberéletet. Valóban nem túlzás tehát azt állítani, hogy a 20. század a kódok évszázada volt.

Jelen kötet szerzõjének szakmai elõéletébõl következõen, nem újabb történeti feldolgozást kínál az olvasónak, hiszen ezt már több nagyszabású monografikus munkában megtették. Ugyanakkor a sajnálatos tényt, hogy ezt a több millió oldalnyi dokumentumot feldolgozó gigantikus mûvek többnyire magyar nyelven nem kerültek kiadásra, meggyõzõdésem sze- rint fordítással célszerû orvosolni. Akkor mire vállalkozom eme kötetben?

"Milyen siralmas látni, hogy a tudományokat
alig lehet megkülönböztetni a fegyverektõl."
Jan Amos Komensky (Comenius 1592-1670)

Szeretném a titkosítás-szakértõ szemüvegén át a kód és kódolás társadalmi beágyazódását bemutatni, amely elvezet az információs társadalom biztonsági kérdéseihez. Az utóbbi 20 évben folytatott kutatásaim meggyõztek arról, hogy a 20. századi titkosítás fejlõdésének szemüvegén át lehet csak igazán megérteni korunk információ alapú társadalmának bizton- sági problémáit (a terrorizmus és maffia, valamint a legmodernebb elektronikus bûnözést is beleértve), így azokat a megoldási lehetõségeket is, amelyek már átvezetnek jelen száza-dunkba, a 21. századba. Meg kell érteni mindenkinek, döntéshozóknak és a társadalom testét alkotó tömegeknek egyaránt, hogy egy infromáció alapú társadalom alapját az infor-máció biztonság képezi. A rohamos sebességgel növekvõ technikai fejlõdés, a totális elek- tronizációhoz és a digitális technika hétköznapi elterjedéséhez, vagyis a soha nem látott bonyolultságú globális társadalomhoz vezet. Márpedig egy tömeges információt kibocsáj-tó, továbbító és tároló társadalomban csak a tömegesen alkalmazható, ám mégis egyedi biztonságot nyújtó rendszerek jelentenek társadalmi méretû biztonságot.

"A tipikus amerikai világban az információ sorsa az, hogy
áru lesz, venni és eladni lehet. Nem az én dolgom, hogy
azon akadékoskodjam, hogy ez a kereskedõi álláspont
erkölcsös-e vagy nem, durva-e vagy finom.
Az én dolgom az, hogy kimutassam: ez az álláspont
az információ és a vele kapcsolatos fogalmak
félreértéséhez és félrekezeléséhez vezet."
(Norbert Wiener)

A 21. században tehát már nem csak az atom, a kémiai, vagy biológiai fegyverek társulnak a "csodafegyver" fogalmához, hanem a láthatatlan és ezért talán legördögibb "információs fegyver", amely képes valódi emberekbõl virtuális társadalmat létrehozni. Így a hatalom manipulációs lehetõségei elképzelhetetlen mértékben megnõhetnek, azaz valóra válhat Norbert Wiener fenti mottóban idézett 60 évvel ezelõtti látomása, és az információs társa-dalom "a hatalom üzleti vállalkozásává válhat". Jelen kötettel legfõbb célom, hogy az infor-mációs fegyver csak rémes utópia maradjon. Hogy ez nem csupán óhaj, vagy figyelmez-tetõ kiáltás, azt a kötet további részében tárgyalt megoldási utak bizonyítják! "Információs csodafegyver" helyett: INFOSANCE

"A történelem mindössze arra tanít meg bennünket,
hogy az emberiség semmit sem tanul a történelembõl."
(Albert Einstein)

Az INFOSANCE egy olyan e-társadalom képét rajzolja fel, amelynek középpontjában egy új, modern renaissance e-mber áll.
Az INFOSANCE tehát a 21. század technikáját, elektronizált, digitális eszközrendszerének fantasztikus lehetõségeit, egy új renaissance gondolkodásmód kiszolgálójaként tételezi fel. Ez a társadalmi struktúra és modell visszaadja a biztonság esélyét és Jókai regényének allegóriájaként, az "információs fegyver" helyett, felcsillan a "jelen század reménye".

"Minden korhoz hozzátartoznak a látnok gondolkodók,
akikbõl meg nem értett elõfutárok lesznek. Majd egyszercsak
eljön a megértõ és befogadó utókor, amelyben a kortársak
csupán azért lehetnek megértõk, mert az elõfutárok már belopták
a tudományos köztudatba azt az eszmét, amelyet az új felfedezõk
képesek az új kor számára olyan nyilvánvaló formába önteni,
ami már azokat is meggyõzi, akik addig hitetlenek voltak."
(T.Dénes Tamás: Újkori RejTények)

A tudomány és technika fejlõdésének (méltán ide sorolhatjuk a kriptográfiát is) megvannak a maguk szigorú törvényei. Ezek közül talán a legfájóbb és legigazságtalanabb ez utóbbi idézetben foglalt törvény.
Ez a kötet, a TitokTan sorozat 4. köteteként folytatja az elõzõ kötetek felépítésének hagyo- mányait, és az enciklopédikus tartalmat olyan személyiségekre építi, akik alapvetõ pillérei voltak a titkosításnak, és titokfejtésnek. Nem véletlen, hogy a 20. század ílymódon egy egész kötetben is csak szûkösen fér el, hiszen ebben a században a titkosítással határos, olyan önálló tudományágak gyökereznek, mint az információelmélet, a mesterséges intel-ligencia kutatás, a kódoláselmélet, az informatika, számítástudomány, vagy éppen a bonyolultságelmélet. Így szerepel ebben a kötetben C.Shannon, vagy A.Turing.

A kötet számos olyan szakmai és tudománytörténeti újdonságot, interdiszciplináris összefüggést mutat be, amelyek a magyar nyelvû könyvkiadásban eddig nem voltak hozzáférhetõk. Mindezt kiegészítve a szerzõ saját eredményeivel, és e témakörben egyedi interdiszciplináris megközelítésével.

Tartalomjegyzék

1. A rejtjelzés és rejtjelfejtés forradalma: gépesítés a 20. században

2. Gilbert S. Vernam (1890-1960)
65 szabadalmaztatott rejtjelzõ berendezés

3. A számítástechnika és informatika gyökerei a rejtjelfejtésben fogantak

4. Alan Turing (1912-1954)
Az Enigma megfejtése, avagy a Turing-gép az univerzális számítógép általános modellje

5. C. Shannon (1916-2001) az információelmélet és kódelmélet atyja
A redundancia teszi lehetõvé az információ rejtõzködését

6. A rejtjelzés és rejtjelfejtés a 20. században iparággá válik

7. William Frederick Friedman (1891-1969)
A rejtjelfejtés "varázslója"

8. Boris Hagelin (1892-1983)
Az elsõ ember, aki a kriptológiából lett milliomos

9. A világháborúk, és a hidegháború, avagy az "elmék harca"

10. Navayo Code Talkers
A beszédnyelvbe rejtett titok

11. Információ robbanás. Az információs társadalom kezdete?

12. Tömeges titkosítás, avagy az e-társadalom kulcsszava a KÓD

13. A "nyilvános titok", avagy a nyilvános kulcsú titkosítás

14. RSA
Rivest - Shamir - Addleman a nyilvános kulcsú rejtjelzés úttörõi

15. Biztonságos információs társadalom paradoxon

16. Papír dokumentumok helyett digitális dokumentumok

17. A nagy kérdés: tömeges titkosítás és egyéni biztonság?

18. Phil Zimmerman (1954 - )
PGP 1991.

19. A "Nagy testvér" valósággá válik: ECHELON

20. A Turing-teszt az e-társadalom hétköznapi gyakorlata
Valódi vagy mesterséges intelligencia?

21. A titkosítás új útjai
Biometrikus azonosítás, digitális ujjlenyomat, dinamikus jelszó, "zero knowledge proof"

22. Zárszó helyett:
A jelen század reménye: INFOSANCE