Ady szólt (1905): "Õs,
buja földön dudva, muhar",
Én mondom: "lila színekkel
játszó orgona".
Kosztolányi (1910) "színes
tintákkal álmodott",
Nekem a szín a GONDOLAT maga!
.
Petõfi írta (1847): "izzó
vastrónon õt elégetétek",
Minket perzsel már a GYÛLÖLET!
Karinthy szerint (1918) hallgatni vétek,
Mert a hallgatás,
ha gonoszságba GYÛL,
ÖLET!
.
József
Attila (1936) a rakodóparton üldögélt,
de tudjuk, nem úszott el a GONDJA!
Vörösmartynak (1854) "A
vén cigány" zenélt,
Saint-Exupéry szerint (1943) az
uraság
"Dehogy
ember! Gomba!"
.
Arany János (1851) tudta, hogy
"jobb ízû a falat, ha mindnyájan esznek"!
Radnótira várt (1944) az
"Erõltetett menet"!
Kik vezírségre törnek,
azt mondják: "Nesztek!"
De amott (2025)
már látható a
Derûs
Kikelet!
(T.Dénes
T.)