Nem tudom, vajon az mért lehet,
hogy az emberek annyira várják a pénteket?

Csak nem azért, mert abban a hitben élnek,
hogy jön a weekend, s mindjárt vége a hétnek!

És végre a dolgos munkahét végén,
állhatsz sorba a strandon a vécén, …
Miután a pénztárnál kivártad hosszú,
tömött sorokba',
nehogy a méregdrága jegy
a kánikulában elfogyna.
Majd hullafáradtan a pénztárhoz érve,
csuklódra kötik a billogot végre!

Így járhatsz-kelhetsz a strandon,
légy felnõtt, vagy kicsiny gyerek, …

Megpecsételve …
kissé megalázva sorsod,
birkanyájként fürdenek
jobbsorsra érdemes emberek, …

S csuklódon a borzasztó színû,
rózsaszín, kék, lila, vagy éppen sárga
kódolt billogot hordod,
S örülhetsz, hogy nincs kolomp nyakadban,
mint vezérürünek a birkanyájba',
ki bólogatva hordja a kolompot!

Mindezt csupán azért,
hogy mindenki számára világos legyen:

Nem vagy csaló,
kinek az egész hét csak bûntervezet,
Ami arról szól csupán,
hogy a hétvégén a strandra,
majd beosonsz, és biztos nem veszel jegyet!

Ezért kell büszkén hordanod
szárazon és medencés vizeken,
a randa színû billogot,
hogy lássa minden idegen:

Bizony nem vagy csaló!
Egész héten keményen dolgoztál érte,
(s vártad bizony a pénteket),
hogy drága pénzedért a strandon
megalázzanak végre!

(T.DénesT.)