Én nem mentem el ...
(e-vel és é-vel eszperenté nyelven)

Kérdés:
Mért félted kérész életed?
Ez lesz egyszer végzeted.

Neked ez érték lehet, de nézz szét,
Ezer meg ezer embert (egyedeket)
kergettek bele elevenen e végzetbe,
melynek neve: embertelen vezér-rendszer.

Reméltem, …
Egyetlen egyszer sem féltem,
De ezt el kellett felejtenem,
mert egyre kevesebbet lehet tennem, …
Rettenet keletkezett bennem,
Nem rejthetem el keservem,
értelmemmel régen megértettem:
Embertelen eme vezér-rendszer.

Nem.
Nem!
Ez egyszer megeshetett ... nem régen,
egész népem megszenvedett.
De nem eshet meg mégegyszer!
Te rendszer,
mégegyszer nem teheted meg
velem, gyermekemmel, és népemmel!

Én nem mentem el ...
E helyt éltem le életem,
Nem sejlett fel bennem félelem,
Eltelt negyven évem,
Nem egyszer kérdeztek,
... és én megfeleltem.

Eltelt egy rendszer,
melyben szerettem, ...
Nem szégyenkezem,
mert ember lettem,
Gyermekeket neveltem,
emberekért tettem.

Este, nem tévét, s egyebeket néztek gyermekek,
elszenderedéshez meséket meséltem csendesen.
Emlékszem, e mesékben rengeteg szebbnél-szebb,
elképzelt lény szerteszét repdesett,
jéghegyek felett elevenedtek meg,
szellemes vének, szeretett és félelmetes lények,
fényes remények, egyéb mesés végtelenségek, …

Eltelt rengeteg este,
és reggel szeretetre ébredtek eme gyermekek,
Nem éheztek, nem féltek,
Gyermekként éltek,
és észrevétlen felcseperedtek,
EMBEREK LETTEK.

Én egyszer sem zengtem kétes éneket,
Nem éltettem fényes (vérre éhes) vezéreket,
De reméltem, ... és ez nem kevés,
Nem lesz mégegyszer …
népellenes vezér-rendszer éltetés!

Én még remélem,
Nem tévedtem ebben!
...

Mert (értsétek meg!) ez LEHETETLEN!
--------------------------------------- --------------------------------------------------- (T.Dénes T.)