Gyûlölet helyett ...

Hangos madár-csirip zeng-zsong a kertben.
Dalolva csacsogják: "A kert nincsen rendben",
aztán elszállnak másik földrészre szépen,
aludni tér a Hold, s a Nap máshol kel az égen.

Felkúszik lassan a ház falán az árnyék,
Kergeti õt egy fénysugár,
Évmilliárdok óta már, ez a reggeli játék,

Ahogy a napszítta függöny fáradtan elhasad,
Bekukkant a kint,
Az ember rálegyint, s komor, fásult marad.

Azért oly vidám tavasszal a medve,
mert téli álmából felébredve, ...
elégedetten ásít nagyot,
S kinyitva barlangja ablakát,
dörmögve üdvözli a langyosan ébredõ,
félszegen vidám Napot!

Persze tudom, ...
nem változik ettõl szinte semmi,
Ugyanúgy fogsz járni, aludni, enni, ...
Csak épp egy apró pici vesszõ kerül a VÉGE pont helyére,
s ettõl VÉGTELEN lesz a legszebb mondat vége.

Valahogy úgy, ahogy futnak az órák,
s mégsincs vége egyetlen percnek, ...
ha az emberek gyûlölet helyett, …
végtelen SZERETNEK!

U.i.: Ó, én beszéltem, írtam, szóltam.
Szavakat véstem a porba, szónokoltam?
------------------ ------------------ (T.Dénes T.)