Lehet-e örökké …?

Lehet-e örökké ébredõ tavasz ?
Lehet-e kérni, ha mindent akarsz ?
Lehet-e világos a nappal és az éjjel ?
Lehet-e ölni érzéssel, … kéjjel ?

Lehet-e tõr nélkül forgatni a tõrt,
A lélekben, aki létében meggyötört,
S fonnyadó tudattal már csak arra vágyik,
Szellemi szennyesét …
ne vele mosassa ki a másik !

Az eltiport létben még parázsló tudattal,
Suttogom széjjel e világban :
Láttok-e még addig, ahol világos a nappal ?

Ahol a szentség a szabadon virágzó gondolat ?
Ahol a tavaszi rügybõl örökzöld világ fakad !?
Ahol az árny csupán a fény örök kísérete,
Ahol a bölcs kerti fák azt kérdik: "érted-e?"

Ahol minden fa gondolat mesét mesél,
S hallod a szellõ szimfóniát,
Ahogy lombokon a szél zúgón zenél,
Vagy épp a csend az,
Mi visszhangozza sok madár énekét ?
Ím az örök tavasz,
Melyben a természet fogant,
és az emberi gondolat a lét !

T.Dénes T.