Hiszen, a legtöbb ember átalussza egyharmad életét.
---- Másik egyharmadban keresi meg a lét.
S a megmaradt harmad lenne az élete?
Amiben rádöbben:
Vajon ez az egyharmad megérte-e?!

A többség nem él csak tévelyeg,
---- Keservet talál a keresett lé(t) helyett,
Észre sem veszi,
hogy elfogy lassan már az egész,
És boldogságra nem telt,
csak pár pillanatnyi rész!

Néhány kérdés csak, mi megmaradt nékem,
---- A legfõbb: "Vajon minek éltem?"
"A lé(t) volt az egyetlen tévedésem?"
"Vagy csak az idõ játszott velem?"
Mert nem szólt idõben:
"Vigyázz az emberi szóra!"
mert az a legfontosabb lé(t) elem.

Gondolkodtam, és feltétel nélkül szerettem.
--- Alig aludtam, …
Mégis e lét alatt … lét alig kerestem.
De egyharmad létem immár kevés,
rádöbbenni arra,
Az egészbõl elveszett, … a létlen kétharmad,
és marad a szótlan lét, … vagyis a létkedés!

(T.Dénes T.)