Ahogy szobámba lépek,
az öreg sarkokban régi csendek várnak.
Magamba' beszélek,
próbálok örülni a hallgatásnak.

 

Ablakomon félénk fény közeleg,
s meglátom, amint a légben …
apró-piciny porszemcsék lengenek.

 

Táncukat nézem,
nekem már az is öröm,
ha az asztalomra érve, néha …
egy-egy porszem vidáman rámköszön.

 

Magamba' beszélek,
hangomra már nincs szüksége másnak.
Eltelt a tegnap, …
és amíg eljön a holnap,
próbálok szépen örülni a mának!