A megszült gondolat …

Szûk hajszálereken gyötrõdik át
az agyamban megfogant gondolat.
Megkérdem magamtól:
"Vajon míg leírom én,
a fejemben megmarad?"

Vagy megbújik megannyi furcsa rímem,
az erek falába épült koleszterinben?

És sandán vár megannyi kanyargó érszûkületbe',
hátha majd egyszer újra egy gondolat eljut a tollamig,
hogy papírra róva, vajúdva megszületne!

De szülési fájdalmak helyett,
csak egyetlen kérdés gyötrelme zúg agyamba':
"Vajon a leírt szó, a megszült gondolat,
táplálék lesz-é, mint a manna?"

Vagy ott marad megbújva megannyi furcsa rímbe,
az ereim falába épült meszes koleszterinbe'?

Esetleg körbe-körbe jár idõtlenül,
… mint az óra,
hogy karcos gondolatként éljen tovább,
… örökre papírra róva?!

(T.Dénes T.)