Nincs már éjjel, ...
hajnali fénnyel üt négyet a vekker,
Odakinn reccsen a jégcsap,
idebenn mégse fázik az ember.

Duruzsolva dong a dolgos kazán,
lelkes láng lobog benne,
Azt öleli, melegen õrzi, …
S, én meglesem a tûztér apróka ablakán.

Termosztát ügyel a lakás melegére,
õ éber, nem alszik éjjel sosem, …
Nyáron pihen, szótlan készül a télre,
hogy akkor is meleget tartson,
mikor már majdnem kihül az életem.

Nincs már éjjel, ...
Hajnal sötétlik a vastag hótakaró felett.
Kinézek ablakomon,
S a téli fagy világát látom,
Megannyi ágon,
a nyáron zöldelõ lombok helyett.
--------------------------------------------- -------------------------- (T.Dénes T.)