Hányan vagytok, kiknek
a GONDOLKODÁS csak ritka délibáb?
Meg nem értitek,
hogy a világ valósága nem kihülõ parázs,
amit kiköp a földmélyi láng!
.
Mert az ember Istennek lenni vágyott,
s, kacagva így szólt:
"Én vagyok az Isten!
Magamnak teremtettem e világot!"
.
Így hát kérdés nélkül zeng a válasz,
s elhallik messzire:
"Nem érdekel,
hogy van-e másnak valamely vakhite!
Vagy csupán magának létezik, …
és nem vágyik semmire!"
.
Íme a GONDOLAT,
amely megteremtette önmagát!
Míg a fázó ember vacogott,
mert csak falevél takarta,
nem volt más, … melegebb kabát!
.

.
Hááát, …
A Mindenható Úr mérgét kivívta azzal,
hogy kérdezni mert!
Nem elégedett meg
a lediktált GONDOLATTAL!
.
Így lett az emberi GONDOLKÁS
örökre üldözött!
Ezért hát kevesen értitek,
hogy a világ valósága nem kihülõ parázs!
Hogy vannak GONDOLKODÓK
az emberek között!
.
És ha általuk értékes GONDOLAT jön létre,
Hááát, nem Istenként, …
de ritka délibábként,
becsülnötök kéne érte!

. . .