Alapvető (biztonsági) érettségi tétel

Számtalan bölcs idézettel vezethetném be az érettségi tételek kiszivárgása nyomán kirobbant újabb botrányhoz fűzött gondolataimat, de a helyzet abszurditását hűen fejezi ki az alábbi két különösen nagy gondolati távolságból származó idézet: „Fülig Jimmy szavaival: Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani. (Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány)”, illetve „A történelem mindössze arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből. (A.Einstein)"

Bizony, minél többfelé kell figyelnünk, annál nehezebb a váratlanul érkező csapásokat megelőzni. Mondhatnám úgy is, hogy annál drágább a titkok biztonságos megőrzése és annál nagyobb szerepet játszik a mindég leggyengébb láncszem, az emberi tényező. Fájóan tömören fogalmazta meg a titkoktartás lényegét Benjamin Franklin: „Hárman akkor tudnak titkot tartani, ha közülük kettő halott.”

Most már majdnem elegendő célzatos bölcsesség birtokában alkalmazhatjuk mindezeket arra, hogy rácsodálkozzunk arra a gyermeki naivitásra, mellyel oktatási miniszterünk tőle szokatlan indulattal előadta sajtótájékoztatóján az idejekorán kiszivárgott érettségi tételekre vonatkozó magyarázatát. Ezek szerint „A tételek útjáról elmondta: a rendszer úgy működött, hogy egy őrzött nyomdából a tételek egy őrzött helyre kerültek, ahol semmilyen behatolásnak nem volt nyoma, onnan elszállították a tételeket "átadó helyekre", ahonnan az iskolaigazgatók elszállították azokat az iskolába. Magyar Bálint közölte: korábban sem volt fegyveres őr ezek mellett a tételek mellett.(MTI)”

A precíz folyamatleírástól az emberben egyre visszafoghatatlanabbul fogalmazódik meg a kérdés, hogy mindez a temérdek szállítás és persze a temérdek kinyomtatott anyag, amelyhez természetesen temérdek ember közreműködése kellett, mivégre? Vagyis, mi az oka annak, hogy éppen az érettségivel kapcsolatos gyökeres változtatások bevezetésének évében kellett a biztonság ellen ilyen dilettáns támadást intézni? Mindez egy olyan minisztertől várható legkevésbé, aki második ciklusa óta forszírozza szóban és tettekben a 21.század technikai vívmányainak, az e-kommunikációs eszközöknek tömeges bevezetését az oktatásba és hangoztatja „mérhetetlen” lemaradásunkat a fejlett Európától. Különösen indokolt ezeket és számos hasonló és távolabbra mutató kérdést feltenni az üggyel kapcsolatban akkor, amikor az Oktatási Minisztérium honlapján ez olvasható: „A szaktárca az úgynevezett ADAFOR rendszeren keresztül értesíti az iskolaigazgatókat a május 16-án kezdődő héttől, hogy a hátralévő vizsganapokon mely tárgyakból, mely időpontban kell átvenni az új tételeket.”

Vajon az idézett ADAFOR rendszer, amelyről más helyen úgy nyilatkoznak, hogy titkos információk továbbítására is alkalmas, azaz biztonságos, csak a vizsgaidőpontok „szigorúan titkos” közlésére jött létre? Ha igen, akkor mindez mennyibe került nekünk? Ha nem, akkor újra felteszem a sokakat nyugtalanító kérdést, hogy „ha ez minden középiskolában hozzáférhető és ennyire biztonságos, akkor miért nem ez szolgál az érettségi tételek kézbesítésére?” Fel lehet tenni a kérdést úgy is, hogy „mi lenne, ha a miniszter úr nem lenne ennyire elkötelezett híve a modern technika bevezetésének?”

Feltételezem, hogy mindezen kérdések megfogalmazására csak szerény személyem tájékozatlansága a magyarázat. Egyúttal szeretném együttérzésemet kifejezni az óriási mennyiségű papír dokumentum kinyomtatásával és tárolásával kapcsolatos biztonság szervezési tevékenység miatt, amely nyilvánvalóan nem kevés anyagi áldozattal is járt (kinek a pénzéből?). Éppen ezért nem hagy nyugodni a gondolat, hogy közelmúltunk jól bevált, érettségi botrányoktól mentes módszerét miért is kellett leváltani? Talán az olvasók többsége emlékszik még arra az egyszerű (lehet, hogy ezért ellenszenves?) módszerre, miszerint az írásbeli érettségi napján, pontosan 8 órakor a köztelevízióban és közrádióban közjegyző jelenlétében felbontották azt a néhány példányban őrzött borítékot, melyben az aktuális tárgy írásbeli tételei voltak, majd ékes magyarsággal, az összes középiskola számára egyszerre hozzáférhetően felolvasták azokat. Az évek folyamán, a kezdetleges technika biztonságát növelendő, a stúdióban több boríték közül a műsorvezető húzott véletlenszerűen egyet, így az előzetes kiszivárogtatás esélye még valószínűtlenebb volt.

Valójában nem szeretnék nosztalgiázni, hiszen elismerem, hogy fejlődik a világ és évtizedek óta informatikai biztonsággal foglalkozóként, több tucat e tárgyban írt cikk és könyv szerzőjeként tudom, hogy az érettségi tételek valóban titkos tárolásának és közzétételének ma már még kevésbé lennének akadályai. Kérdés tehát, hogy akkor miért e biztonsági szempontból drága visszalépés? Sokat gondolkodtam az elmúlt napokban ezen, de csak a cikkem elején idézett A.Einstein idézet jutott mindig eszembe.

Budapest, 2005. május 11. Dénes Tamás s.k.

És íme az eredmény!!!!!! (No comment)

Elmarasztal az érettségibotrány-jelentés


2005. szeptember 9.	FigyelőNet

Szabályozási és jogalkalmazási hibákra is rámutatott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által az érettségi botrány nyomán elkészített vizsgálat. A titokvédelmi szabályok érvényesítésének elmaradása miatt 190 millió forinttal többe került az idei érettségi.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) szerint bár a résztvevők igyekeztek kizárni, hogy a feladatsorok illetéktelen személyek birtokába kerüljenek, a biztonsági intézkedések nem voltak elégségesek, és nem érvényesültek az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény, továbbá a minősített adat kezelésének rendjéről szóló rendelet előírásai. Személyi felelős nincs, de általános elmarasztalások igen.

A KEHI többek között elmarasztalta az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot (OKÉV), mivel ők minősítették még tavaly november 10-én szolgálati titoknak a 2005. évi érettségi vizsgatételeket, és nekik kellett volna gondoskodniuk a titokvédelmi szabályok érvényesítéséről. A továbbiakban a minősítőnek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a vizsgaanyagok kezelésében valamennyi közreműködő – nyomda, szállítók – a titokvédelmi szabályokat érvényesítse, és azok szerint járjon el. Sőt a nyomtatásra és kiszállításra vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást lebonyolító Oktatási Minisztérium figyelmét is az OKÉV-nak kellett volna felhívnia arra, hogy az ajánlati dokumentációban szerepelnie kell: az érettségi tételek „szolgálati titoknak" minősülnek. Az OKÉV figyelmeztetésének elmaradása miatt a közbeszerzési felhívásokból ez az információ kimaradt.

A mulasztások miatt az internetre felkerült 2005-ös érettségi vizsgasorokkal kezdődő érettségi botrány plusz 190 millió forintjába került az államnak, vagyis az adófizetőknek. A korábban legyártott, de fel nem használt érettségi tételek nyomdai előállítása 43,3 millió forintot emésztett fel.

Mindezek ellenére a KEHI összefoglaló megállapítása azt hangsúlyozza, hogy a 2005-ös érettségi vizsga szervezésében és technikai bonyolításában résztvevők – Oktatási Minisztérium, OKÉV, Nemzeti Szakképzési Intézet, Országos Közoktatási Intézet – törekedtek kizárni az adatok illetéktelenek által történő megismerését.

Mulasztások a nyomtatás és szállítás során

A KEHI vizsgálatából kiderül, hogy a nyomdával kötött szerződés mellékletében vállalt biztonsági követelmények nem teljes körűen érvényesültek. Az érettségi sorok megsemmisítését például nem a nyomda területén végezték el, és a megsemmisítésen a megrendelő (OM) képviselője egyetlen esetben sem vett részt.

A nyomdából kikerülő szigorúan bizalmas érettségi sorok kiszállítására kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása sem tartalmazta, hogy a feladatlapok szolgálati titokként kezelendők. Csak annyit rögzítettek, hogy az ajánlattevőnek a teljes munkafolyamat során gondoskodnia kell a csomagok titkos kezeléséről. Ennek ellenére a nyertes szállítócég nem nyújtott be részletes leírást a biztonsági feltételek teljesítésének módjáról, bár ezt az ajánlatkérésben előírták. A KEHI a mulasztás ellenére azt állapította meg, hogy a cég ajánlata eleget tett az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek.

Szabályozási hiányosságok

A KEHI megállapítása szerint az érettségi vizsgaanyagok elkészítésével és kezelésével kapcsolatos jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat a kétszintű írásbeli érettségi feladatlapok kidolgozásáról, kezeléséről, a logisztikai feladatok ellátásáról, illetve az illetéktelen személyek birtokába jutását megelőző intézkedések előírásáról. Szintén szabályozási hiányosság tapasztalható a feladatlapok középiskolák által történő átvételével, tárolásával kapcsolatban is.

Ügyiratkezelési hiányosságok

Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az OKÉV, NSZI és OKI nem az általános ügyiratkezelési szabályok szerint tartotta nyílván az érettségi feladatlapokat, és a titkos ügykezelést nem építették ki. A KEHI szerint az intézetek kizárólag a szakmai feldolgozást és rendszerezhetőséget tartották szem előtt a papírok kezelésénél. Mivel a titkos ügykezelést nem tartották be, a nyilvántartásból a példányok őrzési helye megállapítható volt. További hiányosság volt, hogy a többoldalas vizsgasorokon nem tüntették fel a minősített jelentést.

A többletköltség felhasználása nem ellenőrizhető

Mivel az érettségi vizsgasorok ismételt kidolgozásakor, kinyomtatásakor és kiszállításakor felmerült többletköltségeket nem vették pontosan számba, a pénz felhasználásának gazdaságossága nem elemezhető – áll a jelentésben. A KEHI ennek hiányában a rendkívüli intézkedések hatékonyságát abból szűrte le, hogy a 2005. évi érettségi vizsgákat érvényesen lebonyolították.

A 2005-ös érettségi vizsgáztatás kalkulált összege – az OM adatszolgáltatása alapján - 190 millió forint, amelyből 124,2 millió forint a Belügyminisztérium felmerült költségeit fedezte. Az OM költségigénye 45,2 millió forint volt.

Javaslatok

A KEHI a vizsgálatok után kilenc javaslatot fogalmazott meg az érettségi vizsgák szervezésének és lebonyolításának javítására. Ezek szerint az OM-nek érdemes lenne megvizsgálnia, hogy az érettségi feladatlapok gyártása és felhasználása egyáltalán szolgálati titokként kezelhető-e. Ha igen, a szolgálatititok-kezelés betartatásának érdekében kormányrendelet-módosításra lenne szükség. Szintén javasolják, hogy a jövőben nyomdai biztonsági okmánynak minősüljenek a feladatsorok.

A KEHI szükségesnek látja még, hogy az OM rendszeresen ellenőrizze az érettségik lebonyolítását, és hogy csökkentsék az előkészítési fázisok időintervallumát. Javasolja még, hogy az OM vizsgálja meg az elektronikus úton történő továbbítás lehetőségét.

Az OM – közleménye szerint – a KEHI javaslatait elfogadja és maradéktalanul teljesíti.

Vissza a főoldalra!

Vissza az előző oldalra!