Veszély vagy lehetõség ...
a Mesterséges Intelligencia?

 

Ahogy a fenti ábrán látható, 1997-ben a Deep-Blue sakkozó program teljesítményével következett be a trendforduló, amely a mesterséges intelligencia (MI) kutatásokat meghökkentõ szintre juttatta. Mára a gépi kapacitások exponenciális növekedése által a MI egyre komplexebb feladatokat képes megoldani, sõt olyan gyorsan "tanul", ami már az emberek esetében elképzelhetetlen.

Elon Musk (1971- ), a világ egyik legnagyobb cégének a Teslanak a tulajdonosa egymilliárd dollárt fektetett az OpenAI mesterséges intelligenciával foglalkozó startupba. A MI technológia legújabb, 2017-es sikere, hogy az OpenAI egy játékban profi e-sportolókat gyõzött le. A siker különlegessége, hogy nem egy adott szabályrendszert programoztak a gépbe, hanem a gépet addig játszatták a Dota2 programmal, amíg az magától meg nem tanulta a játékot. Ehhez a programnak két hétre volt szüksége, sõt a The International 2017 versenyen le is gyõzte az egyik profi játékost, aki szerint hús-vér ember benyomását keltette a rendszer.
Ekkor Elon Musk ezt írta egy Twitter bejegyzésében: "Jobban kellene félnünk a mesterséges intelligenciától, mint amekkora fenyegetést Észak-Korea jelent." (1), ami azt sugallja, hogy a MI technológia rohamos fejlõdése nagyobb kockázatot jelent az emberiség számára, mint egy újabb nukleáris háború.
Nem Elon Musk az egyetlen, aki szerint óriási problémát jelenthet a mesterséges intelligencia elszabadulása.
A veszélyekre korábban már figyelmeztetett Stephen Hawking is (2), aki maximum 100 évet jósolt az emberiségnek,
ha a MI ilyen ütemben fejlõdik.
Elon Musk az emberiségre leselkedõ veszély elhárítását a szabályozásban látja, amikor ezt írja:
"Senki sem szereti a szabályozást, de szabályozva van mindaz, ami veszélyezteti a lakosságot (autók, repülõgépek, élelmiszerek, kábítószerek stb). A Mesterséges Intelligenciát is szabályozni kell."
(3) (Elon Musk, Twitter 2017. aug. 11.)
Ugyanakkor Mark Zuckerberg (1984- ), a Facebook alapítója szerint nem kell félni a MI-tól. Ezt nyilván egy merõben eltérõ fejlesztési filozófiára alapozza, hiszen a Facebook is fejleszt saját mesterséges intelligenciát.

Felmerül a kérdés, hogy miért fejlesztenek a nagy cégek mesterséges intelligenciát, ha ennyire tartanak tõle?
A válasz nem bonyolult. Ha a technológiát megfelelõ irányba terelik,akkor a felhasználási területek száma gyakorlatilag végtelen. Könnyebb lehet vele a városfejlesztés, a kereskedelem, de az egészségügy is rengeteget profitálhat a MI segítségével. Ezeket a területeket biztonságos mesterséges intelligenciának is nevezik.
A MI azonban rossz irányba is sodródhat, elég csak a hadiipari felhasználásra gondolni, ahol egy önmagától tanuló, elemzõ szoftver akár olyan következtetésekre is juthat, amelyek valóban veszélyeztetik az emberiséget. Nem csak a vállalatok, de az államok egy része is rendelkezik saját MI kutató programmal. Kína 2030-ra szeretne az iparág vezetõ hatalma lenni, amihez 150 milliárd dolláros, háromlépcsõs ütemtervet készített a kínai Államtanács.

Amint azt megmutattuk a Dota2 elõtt már a sakk, majd a go játékokban is felülmúlta ellenfelét a MI, igaz a sakk és a go meghatározott szabályrendszer szerint játszható. Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnokot már 1997-ben legyõzte a 32 párhuzamosan mûködõ számítógépen mûködõ DeepBlue program. Újabb áttörést ért el az AlphaGo nevû program, amely 2015-ben 4-1-re gyõzte le Li Szedolt, a go sportág bajnokát.
2017-ben újabb döbbenetes rekordot állított fel a mesterséges intelligencia, ugyanis a DeepStack pókerprogram az összes profi játékost legyõzte. Ez különleges áttörés volt a MI történetében, mert a póker során nem ismert minden információ (az ellenfél lapjai), és a lehetséges variációk száma is olyan magas, amelyet nem lehet végigelemezni.
Emiatt a programhoz saját "intuíciót" kellett kifejleszteni, amivel többek között a blöfföket is képes volt felismerni.

A DÖNTÉS egyelõre (még) az ember kezében van,
hogy milyen CÉLT (célrendszert) jelöl ki a mesterséges intelligencia alkalmazása számára.
Vagyis, hogy a MI az embert SZOLGÁLJA, vagy HELYETTESÍTI?

Mert minden döntés (problémamegoldás) CÉLVEZÉRELT, azaz csak a célrendszer ismeretében lehet megalapozott döntési alternatívákat kidolgozni, amelyek alapján képesek lehetünk megalapozottan dönteni. Tehát a problémák nem léteznek "általában", így a problémákat sem lehet "általában" megoldani.

A CÉLRENDSZER egyben feltételezi, hogy megadjuk a probléma FELTÉTELRENDSZERÉT is, mivel a kettõ csak együtt értelmezhetõ a kreatív gondolkodás számára. Így ér össze az információ->ismeret->tudás gondolkodási körfolyamat, amely a kreativitás relativitását és egyben a kreatív gondolkodást, mint az ember diffrenciaspecifikumát jelenti.

A mesterséges intelligencia rendszerek egyre félelmetesebbnek tûnõ "tudását" egyre bonyolultabb játékokon demonstrálják (sakk, go, póker). Nem véletlen tehát, hogy a MI-ban az emberiség jövõjének nagy veszélyét látók (pl. Elon Musk, Hawking, …) a MI alkalmazását az emberi társadalom játékának, sõt az emberi társadalmat magát is játéknak tartják. Márpedig minden élõ társadalom egy-egy biológiai faj ÉLETTERE, azaz a faj túlélése (fennmaradása) függ tõle. Ez pedig NEM JÁTÉK!

Ha tehát a Mesterséges Intelligencia számára az azt létrehozó ember megfelelõ célrendszert jelöl ki,
akkor a Mesterséges Intelligencia nem veszély az emberiségre nézve, hanem az
EMBERKÖZPONTÚ TÁRSADALOM nagy lehetõsége (lásd pl. Zuckerberg).

A megfelelõ CÉL KIJELÖLÉS pedig az, ha a Mesterséges Intelligencia
az ember szolgálatában áll

. . . és . . .
N E M

arra igyekszünk "megtanítani", hogy hogyan
helyettesítheti az embert
!


Budapest, 2018, ... ??? --------(T.Dénes T. )

 


"Végül a gépek gyõznek!" (Elon Musk)

 

(1) "If you're not concerned about Artificial Intelligence safety, you should be. Vastly more risk than North Korea." (Elon Musk)

 

(2) Stephen Hawking (1942-2018) angol elméleti fizikus.
Az idõ rövid története
(1988) és A világegyetem dióhéjban (2001) címû köteteivel az egész világon rendkívüli népszerûségre tett szert. Izomsorvadásos betegsége miatt, mozgásképtelenül 55 éven át tolószékbe kényszerült, amivel e betegség túlélõi között világrekordot állított fel. Ennek köszönhetõ a beceneve: "a tolószékbe zárt zseni".

 

(3) "Nobody likes being regulated, but everything (cars, planes, food, drugs, etc) that's a danger to the public is regulated. Artificial Intelligence should be too."
(Elon Musk, Twitter 2017. aug. 11.)