Fél az Ország (YouTube-on!)
Országos Varázsló a YouTube-on!

Vajon lehet-e kicsit becsületes valaki?

… másként fogalmazva:

Van-e kis és nagy hazugság?

 

Lehet-e például 27%-os becsületrõl beszélni?
Azt a szólást már sokszor hallottam, hogy XY "talpig becsületes", ami azt jelenti, hogy az illetõ tökéletesen becsületes, tehát rábízhatom bármilyen értékemet, sõt akár az életemet is, amit az emberek többsége a legnagyobb értékének tekint. Persze tudjuk, hogy a népi mondások mindig alapvetõen bölcsek.
Nem így van ez a "fejlett fogyasztói" társadalmak érdekközpontú számokra egyszerûsített gondolkodásával, amelyben egyáltalán nem visszatetszõ, ha valaki olyan EMBERI tulajdonságok (valamikori értékek!) számszerû mértékérõl beszél, mint például a becsület.

Valószínûleg azon senki sem csodálkozik már, ha X és Y találkozót beszél meg, mely szerint "15 órakor találkozunk",
majd X mobilja 15 óra 20 perckor cseng (vagy csak az sms hangjelzés jön), hogy "Nemsokára ott leszek, de annyi minden összejött.
Majd mesélek!"
… Az biztos, hogy Y megkapja az üzenetet, hiszen manapság mindenkinél legalább egy "okostelefon" van, de abban már egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy Y már 15 óra óta a megbeszélt helyen toporog. Valószínûleg õt is ugyanúgy az úton éri az üzenet, csak õ még X-nél is természetesebben kezeli a késést. Vagyis miért kéne értesíteni a másikat, "hát úgyis meglátja, ha ott leszek"?!

Amennyiben például az "adott szóhoz" társítjuk a "becsület" fogalmát, akkor a csupán bizonyos mértékig betartott szó megfelel a "valahány százalékban becsületes" fogalmának. Hiszen, e-szerint a logika szerint, nem mondhatjuk, hogy X vagy Y "nem becsületes", mert valamennyire azért betartotta amit ígért. Ha tehát a "talpig becsületes" azt jelenti, hogy "rábízhatom akár az életemet", akkor aki "csak részben tartja be a szavát", az "részben becsületes", e-szerint a logika szerint tehát nem szamárság azt gondolni, hogy X vagy Y
27%-ig, vagy éppen 56%-ig "becsületes".

Vagyis jóval bonyolultabb lett ez a "fejlett fogyasztói" társadalom, mint a klasszikus egyszerû emberi értékeken nyugvó társadalmak. Ma már nem tehetünk olyan tisztán egyszerû kijelentést, hogy valaki "becsületes", fõleg nem azt, hogy "talpig becsületes", ami régimódi kifejezés, nem illik a modern nyelvhasználatba.
Ez a mai igen bonyolult gondolkodás már könnyen befogadja, hogy valaki bizonyos százalékban becsületes, tehát nem "igazat mond",
vagy "hazudik", hanem bizonyos százalékban mond igazat (vagy akinek úgy jobban tetszik: "bizonyos százalékban hazudik").

Úgy érzem, hogy már kezdem érteni!
A matematikai absztrakció megelõzte a társadalom valóságát, amikor a 20. század közepe táján létrejött egy új matematikai ág,
a "többértékû", vagy "valószínûségi logika". Ebben az évezredek óta megszokott kétértékû logika, azaz az "igen-nem" logikai értékek helyett, minden állítás igazságértéke egy 0 és 1 közé esõ szám, azaz egy valószínûség! Ezért hívják "valószínûségi logikának".
Ezzel a logikával gyökeresen megváltozik a gondolkodásunk!
Íme egy hétköznapi példa a klasszikus gondolkodási (következtetési) sémára: "Ha esik az esõ, akkor vizes az ablak. Nem vizes az ablak, tehát nem esik az esõ."
Ugyanez a (modern) valószínûségi gondolkodásmód szerint: "Ha esik az esõ, akkor vizes az ablak. Vizes az ablak, tehát valószínû (lehetséges), hogy esik az esõ?"

Nos, eredeti témánkhoz (a hazugsághoz) visszatérve. A klasszikus gondolkodmód szerint tehát, ha valaki "nem mond igazat" az HAZUDIK.
Míg a mai modern gondolkodásmód szerint, ha valaki "nem mond igazat", az LEHETSÉGES, HOGY HAZUDIK, vagy inkább csupán "nem bontja ki az igazság minden részletét"!

Így már érthetõ, ha manapság ódivatú, régimódi, sõt maradi a BECSÜLETES, hát még a TALPIG BECSÜLETES ember,
akire "rábízhatom akár az életemet".

Viszont jól értelmezhetõ a csak "részben becsületes ember", aki eme valószínûségi logika szerint 27%-ig, vagy éppen 56%-ig "becsületes".

Elavulttá, maradivá vált tehát a régi mondás, mely szerint "nincs kis hazugság és nagy hazugság, csak HAZUGSÁG VAN".
Mert hiszen a mai közgondolkodásban elterjedt valószínûségi logika szerint, ahogy Einstein relativitás elméletét (a tökéletesen tudatlan emberek) röviden így foglalják össze: "minden relatív".

Nem csoda tehát, ha manapság a politikusok, akikre kénytelenek vagyunk rábízni az életünket, már meg sem kísérlik a 100%-ig, azaz "talpig becsületes ember" kritériumát, azaz a TELJES SZAVAHIHETÕSÉGET elérni! Hiszen "minden relatív".
Az a politikus (vagy bármely más ember), aki bizonyos százalékban nem mond igazat, az NEM GERINCTELEN HAZUG, csupán "részben becsületes ember".

Így hát a mai ember fülének nem hangzik furcsán, és gondolkodásának nem hiteltelen a "kicsit becsületes ember" fogalma,
amit ezért nem igazán tudunk megkülönböztetni a TELJESEN MEGBÍZHATATLANTÓL.


Orbánia (MAgyarország), 2018, ... ??? --------
(T.Dénes T. )