"Õ volt az elsõ olyan magyar matematikus, aki -Eötvös Loránd szavaival - világraszólót alkotott. Nagy tudósunkról sajnos nem maradt fenn hiteles kép, így az utókor nem ismerhette meg arcvonásait. Csak 48 éves korában készült útlevele alapján tudjuk, hogy középtermetû, kékszemû, hosszúkás arcú volt." (Kiss Elemér)

 

 

 

 

Bolyai János egyetlen hátramaradt hiteles ábrázolása

1802. december 15. (Kolozsvár) – 1860. január 27. (Marosvásárhely)

A további képekre és az aláhúzott szövegrészekre kattintva, újabb egyedi képek, illetve álló és mozgó kép animációk láthatók!

"Ismertek korabeli leírások, miként nézett ki Bolyai János. Tudjuk, sötétbarna szakállat viselt, ilyen volt haja színe, szeme pedig sötétkék. Figyelemre méltó Koncz Józsefnek, a marosvásárhelyi kollégium történetírójának a kijelentése: Bolyai János nagyon hasonlított Klapka György honvéd tábornokunkhoz. A másik fontos tény: fia, Bolyai Dénes azt állította, hogy nagy a hasonlatosság közte és édesapja között. Utánanéztem, s valóban, Klapka György valamennyi fellelhetõ képe szakállas férfit ábrázol. Bolyai Dénesé szintúgy. A két arc azonos vonásai szembetûnõek. Mindez az említett állítások helyességét valószínûsíti. Ismert tények ezek, én azonban kissé továbbvittem a gondolatmenetet. A marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatát a Tükörterem ablakai felett hat egymást követõ, mûvészi kivitelezésû dombormû díszíti.

Marosvásárhely múlt századi szellemi nagyságait mintázta meg az alkotó. A dombormûvek alatt elmosódott, alig olvasható feliratok, balról az elsõ Dósa Elek, majd Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc és Pentelei István következik a sorban. Bolyai János kivételével mindegyikükrõl van hiteles képünk. Ezeket egyenként öszszehasonlítottam a Kultúrpalota dombormûveivel. Az arcvonások tökéletes megegyezését tapasztaltam. Ismét elõvettem Klapka György és Bolyai Dénes portréját, és a Kultúrpalota homlokzatán lévõ Bolyai János ábrázolás mellé helyeztem. Megdöbbentett az ábrázolás feltûnõ hasonlósága, mintha ugyanazon személyrõl készültek volna a különféle ábrázolások. A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1911-1913. évek között épült. Akkor még éltek Marosvásárhelyen olyan emberek, akik Bolyai Jánost ismerték, látták. Élt még fia, Bolyai Dénes, az ekkor már nyugalmazott törvényszéki igazgató, aki családtagként részt vett nagyapja és édesapja 1911. június 7-i exhumálásán. Ezt a tényt a kihantoláskor készített jegyzõkönyv is rögzíti. Elképzelhetetlen, hogy az a mûvész, aki ez idõben véste kõbe Bolyai János arcvonásait, kép hiányában ne támaszkodott volna fia s az õt ismerõk véleményére, ne vette volna igénybe szolgálataikat. Ennek tulajdonítható a nagyfokú hasonlóság a már említett két másik portréval is." (Weszely Tibor)

ifj. dr. Hints Elek: A Bolyaiak exhumált földi maradványai (Orvostörténeti Közlemények, 1967. 42. sz. 201-214) címû dolgozatában adta közre az eredeti exhumálási jegyzõkönyvet, és édesapja id. dr. Hints Elek -Bolyai János unokaöccse- valamint saját feljegyzéseit az exhumált koponyamaradványok tanulmányozásáról. Annak igazolására, hogy miért nem lehetett (és ma sem lehet) koponya rekonstrukcióval elõállítani Bolyai János hitelesnek tekinthetõ 3-dimenziós arcmását, íme egy rövid idézet a tanulmányból:
"A Bolyaiak tetemének: földi maradványainak exhumálására 1911. június 7-én került sor,
a Magyar Tudományos Akadémia küldöttének és a Kollégium tanári karának jelenlétében.
Elsõként Bolyai János feltételezett sírját hantolták ki. Amikor a sírásók megkezdték munkájukat,
az exhumáló bizottság elõtt, a 74 éves Bolyai Dénes megismételte nézetét, hogy "minden valószínûség
szerint ebben a sírban nyugszik apja, de e feltevés és Szõts Júlia állítása akkor lesz bizonyos,
ha megtalálják benne az uniformist". … A csontváz nagy része el volt már korhadva és mállékony volt.
A koponyának csak a fejtetõ része maradt meg, a hajjal együtt. … A bizottság úgy határozott,
hogy a koponyatetõ maradványt id. dr. Hints Elek fõorvosnak, Bolyai János unokaöccsének
adják át azzal a kötelezettséggel tanulmányozásra, hogy majd a Bolyai Múzeumnak fogja átadni.
A holttestek kihantolásánál feltûnt, hogy a korábban elhalt Bolyai Farkas csontjai sokkal jobb állapotban,
csaknem épen maradtak meg, ezzel szemben a 4 évvel késõbb temetett Bolyai János csontjai
csaknem egészen el voltak korhadva. Erre magyarázatot adott Gyulai Ferenc, a temetkezési intézet vezetõje.
Õ a különbséget a talajviszonyok különbségével magyarázta meg. Bolyai Farkas teteme aránylag száraz talajban feküdt, amelyben elrothadtak a lágy részek, de megmaradtak a csontok, csaknem ép állapotban.
Ezzel szemben János sírja két domboldal találkozásánál, árokszerû mélyedésben feküdt, vízmosásos,
nedves talajban. A nitrifikáló baktériumok hatására képzõdõ nitrátok tönkreteszik a csontok szerves
és szervetlen anyagait. Következménye ennek az, hogy a csontok hamarosan elmállanak, tönkremennek.
Nézete szerint, ha az exhumálást 20 év múlva végezték volna, akkor a csontoknak nyoma sem maradt volna,
sõt a ruhanemûek is talán elpusztultak volna.
Id. dr. Hints Eleknek 1919-ben, korán bekövetkezett halála után a Bolyai koponyákat a család visszaadta a marosvásárhelyi református kollégiumnak. A koponyák feldolgozása, róluk másolatok készítése céljából
i f j, dr. Hints Elek 1935-36-ban hat hetet töltött a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban."

"1960-ban magyar és román bélyegeken megjelent egy Bolyai Jánosnak tulajdonított arckép, amelyet Adler Mór festménye alapján készítettek. Sok más helyen is közölték e képet, késõbb azonban megállapították, nem eredeti, nem Bolyai Jánost ábrázolja." (Weszely Tibor)

...

Az egész világon elterjedt NEM Bolyai Jánost ábrázoló kép
Adler Mór (1826-1902) alábbi 1864-ben festett oljafestménye alapján készült.
(A festmény a magyar Bolyai János Matematikai Társulat igazgatói irodájának falát díszíti.)

Valójában kit ábrázol Adler Mór 1864-ben festett olajfestménye?
Íme egy furcsa hipotézis! Friedrich Nietzsche (1844-1900)

A festményen sehol sincs feltûntetve, hogy az Bolyai Jánost ábrázolná,
viszont Lühnsdorf Károly (1893-1958) készített a képrõl egy rajzot, amelyre
Õ írta rá önhatalmúlag Bolyai János nevét, valamint a következõ szöveget:
"Rajzoltam az egyetlen megmaradt Bolyai János arcképnek Adler Mór (1826-1902) óbudai festõmûvész által 1864-ben készített eredeti utáni -festménye alapján- Lühnsdorf Károly"

Az eredeti olajfestmény és a rajz másolata (a rajz eredetije a Bolyai családé)
a Bolyai János Matematikai Társulat birtokában van.
Hogy a kép honnan került oda, ma már senki sem tudja pontosan.
Az idõsebbek között azonban, van aki arra emlékszik, hogy a képet valamilyen katonai intézmény ajándékozta a Társulatnak Bolyai János arcképe gyanánt, a rajzzal együtt.

Bolyai János Appendix címû mûve az UNESCO Világemlékezet listájára került 2009. július 31. Az elõzmények részletes ismertetése, illetve tényszerû pontosítása megtalálható Oláh Anna leírásában.	Az APPENDIX eredeti példánya a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában
Dr. Branislav Petronijevi szerb fordítása 1928-ban jelent meg Belgrádban. Petronijevi ajánló verset is írt az APPENDIX elé. A szerb fordítás teljes szövegét és az ajánló vers szerb és magyar változatát egyaránt Vida János a Zentai (Szerbia) Bolyai Farkas Alapítvány elnöke adta közre.	Georg Bruce Halsted texasi matematika professzor angol fordítása már 1891-ben megjelent. Úgy emlékezett meg az APPENDIX-rõl, mint az emberi gondolkodás történetének legcsodálatosabb kéttucatnyi oldala.

Bolyai János ábrázolásai mûvészi fantáziával

Zsigmond Attila (1927-1999) marosvásárhelyi festõmûvész a korabeli leírásokat és a szájhagyományok útján terjedõ népi legendákat, valamint a Bolyai János fiáról (Bolyai Dénesrõl) készült képeket és azt a hiteles forrásokból vett értesülést, hogy Bolyai János nagyon hasonlított Klapka György tábornokhoz, vetette egybe és ezek felhasználásával készítette el a tus rajz arcképet.

A 2002. évi Bolyai bicentenárium plakettje (emlékérme), amelyet Széchenyi Kinga képzômûvész készített.

......... További Bolyai ábrázolások ...

Gazda István (szerk.): Bolyai János (htm)

Seebauer Imre: Bolyai János világlátása, a magyar nyelv és gondolkozás kultúra fejlesztésének új lehetõsége (pdf)
......................... (Módszertan a köz- és az egyéni boldogság teremtéséhez)

Máté Szilárd - Oláh-Gál Róbert: Számítógépes animációk a Bolyai család különbözõ generációi között (htm)

Oláh-Gál Róbert Bolyaiakkal kapcsolatos publikációi (könyvek, cikkek, elõadások) (pdf)

Kiss Elemér: Bolyai-zarándokhelyek a nagyvilágban (htm)

Kiss Elemér: Bolyai János kéziratos hagyatéka (htm)