A képekre és az aláhúzott szövegrészekre kattintva, további egyedi képek, illetve különös, álló és mozgó kép animációk tûnnek fel!

"Ismertek korabeli leírások, miként nézett ki Bolyai János. Tudjuk, sötétbarna szakállat viselt, ilyen volt haja színe, szeme pedig sötétkék. Figyelemre méltó Koncz Józsefnek, a marosvásárhelyi kollégium történetírójának a kijelentése: Bolyai János nagyon hasonlított Klapka György honvéd tábornokunkhoz. A másik fontos tény: fia, Bolyai Dénes azt állította, hogy nagy a hasonlatosság közte és édesapja között. Utánanéztem, s valóban, Klapka György valamennyi fellelhetõ képe szakállas férfit ábrázol. Bolyai Dénesé szintúgy. A két arc azonos vonásai szembetûnõek. Mindez az említett állítások helyességét valószínûsíti. Ismert tények ezek, én azonban kissé továbbvittem a gondolatmenetet. A marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatát a Tükörterem ablakai felett hat egymást követõ, mûvészi kivitelezésû dombormû díszíti.

Marosvásárhely múlt századi szellemi nagyságait mintázta meg az alkotó. A dombormûvek alatt elmosódott, alig olvasható feliratok, balról az elsõ Dósa Elek, majd Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc és Pentelei István következik a sorban. Bolyai János kivételével mindegyikükrõl van hiteles képünk. Ezeket egyenként öszszehasonlítottam a Kultúrpalota dombormûveivel. Az arcvonások tökéletes megegyezését tapasztaltam. Ismét elõvettem Klapka György és Bolyai Dénes portréját, és a Kultúrpalota homlokzatán lévõ Bolyai János ábrázolás mellé helyeztem. Megdöbbentett az ábrázolás feltûnõ hasonlósága, mintha ugyanazon személyrõl készültek volna a különféle ábrázolások. A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1911-1913. évek között épült. Akkor még éltek Marosvásárhelyen olyan emberek, akik Bolyai Jánost ismerték, látták. Élt még fia, Bolyai Dénes, az ekkor már nyugalmazott törvényszéki igazgató, aki családtagként részt vett nagyapja és édesapja 1911. június 7-i exhumálásán. Ezt a tényt a kihantoláskor készített jegyzõkönyv is rögzíti. Elképzelhetetlen, hogy az a mûvész, aki ez idõben véste kõbe Bolyai János arcvonásait, kép hiányában ne támaszkodott volna fia s az õt ismerõk véleményére, ne vette volna igénybe szolgálataikat. Ennek tulajdonítható a nagyfokú hasonlóság a már említett két másik portréval is." (Weszely Tibor)

Zsigmond Attila (1927-1999) marosvásárhelyi festõmûvész a korabeli leírásokat és a szájhagyományok útján terjedõ népi legendákat, valamint a Bolyai János fiáról (Bolyai Dénesrõl) készült képeket és azt a hitelesnek tekinthetõ forrásokból vett értesülést, hogy Bolyai János nagyon hasonlított Klapka György tábornokhoz, vetette egybe és ezek felhasználásával készített egy rekonstruált arcképet (tus rajz).

Íme a Bolyai Jánost ábrázoló egyetlen hitelesnek tekinthetõ dombormû (a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatán) alapján készült retusált kép :

A 2002. évi Bolyai bicentenárium plakettje (emlékérme), amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalota dombormûve alapján készített Széchenyi Kinga képzômûvész.

"1960-ban magyar és román bélyegeken megjelent egy Bolyai Jánosnak tulajdonított arckép, amelyet Adler Mór festménye alapján készítettek. Sok más helyen is közölték e képet, késõbb azonban megállapították, nem eredeti, nem Bolyai Jánost ábrázolja." (Weszely Tibor)

Az egész világon elterjedt NEM Bolyai Jánost ábrázoló kép Adler Mór (1826-1902) festménye alapján készült.

Hogy valójában kit ábrázol Adler Mór 1864-ben festett képe? A képen nincs feltûntetve, hogy az Bolyai János lenne, viszont Lühnsdorf Károly (1893- 1958) készített a képrõl egy rajzot és Õ írta rá a rajzra önhatalmúlag Bolyai János nevét, valamint a következõ szöveget:
"Rajzoltam az egyetlen megmaradt Bolyai János arcképnek Adler Mór (1826-1902) óbudai festõmûvész által 1864-ben készített eredeti utáni -festménye alapján- Lühnsdorf Károly"

A kép és a rajz a Bolyai János Matematikai Társulat birtokában van. Hogy a kép honnan került oda, ma már senki sem tudja pontosan. Az idõsebbek között azonban, van aki arra emlékszik, hogy a képet valamilyen katonai intézmény ajándékozta a Társulatnak Bolyai János arcképe gyanánt, a rajzzal együtt.

Bolyai János Appendix címû mûve az UNESCO Világemlékezet listájára került 2009. január 9. Az elõzmények részletes ismertetése, illetve tényszerû pontosítása megtalálható Oláh Anna leírásában.

Gazda István (szerk.): Bolyai János (htm)

Máté Szilárd - Oláh Gál Róbert: Számítógépes animációk a Bolyai család különbözõ generációi között (htm)

Kiss Elemér: Bolyai-zarándokhelyek a nagyvilágban (htm)

Kiss Elemér: Bolyai János kéziratos hagyatéka (htm)